Az IFTI profilja az információval (és a tájékoztatással) kapcsolatos források, technikák, technológiák és tudások (készségek, képességek) figyelése, amelyek összességében az információs műveltséget képezik.

A forrástájékoztatás mint olyan

A gazdasági aktoroknak ma olyan környezetben kell működni, amikor az információforrások sokfélesége (széleskörűsége) időigényben és pénzügyi forrásokban is súlyos megterhelést jelent a megfelelő tájékozottság fenntartásához. Ezt a helyzetet kezeli az információs forrástájékoztatás, mely abból indul ki, hogy a szakembereknek nincs idejük egy-egy napilap és néhány szakmai orgánum olvasásánál többre. Ellenben a forrástájékoztatás egy általános (politikai és gazdasági) eseménykövetési tájékoztatás mellett az igényelt legfontosabb szakmai szempontokat kielégítő követő tájékoztatással szolgál a megadott tárgyszavak szerint.

A követő tájékozatás eredményességét az mutatja, ha egészen rövid időre lehet leszorítani a híresemények és a velük kapcsolatos (róluk szóló) híranyagok kézhez vétele, feldolgozása, értelmezése közötti időt. A kormány és a parlament, a politikai és a gazdasági aktorok, valamint a média viszonyában e téren meghatározó az információs forrástájékoztatásban rejlő intellektuális lelemény és a technológiai készségek együttese.

1. Az általános információszerzési és -feldolgozási módszertan

Az állam információs modellje a rendszerváltozás után egy csapásra megváltozott, a politikai és a gazdasági aktorok száma milliós nagyságrendűvé vált, s a hiteles információ-kibocsátó fórumok száma is megsokszorozódott. A legfőbb információ-kibocsátó intézmények, a központi kormány (a MeH, KSH, MTI stb.), az államigazgatási fórumok (minisztériumok, országos hatáskörű szervezetek), a gazdasági-vállalkozói szféra (érdekképviseletek, szakmai kamarák, bankok szellemi műhelyei stb.), a politikai szféra (pártok, politikai érdekképviseletek), a tudományos-kutatási szféra (akadémiai és független kutatóintézetek), a kulturális szféra (oktatási, művelődési és művészeti szervezetek), a társadalmi szféra (civil szervezetek), ill. a médiaipar (tömegkommunikációs médiumok, szakmai orgánumok, közvélemény-kutató reklám- és marketing szervezetek, információbrókerek) képviselőiből - amelyek hiteles adat- és esemény típusú megnyilvánulásait figyelemmel követjük - új információs rend jött létre.

Az új politikai és gazdasági rendszerben a folyamatok sebessége, a gazdasági aktorok viselkedése megváltozott, sokkal gyorsabb lefutású folyamatok, mozgások és mobil rendszerjellemzők (jogi, pénzügyi stb. szabályozók) mellett kell érvényesülni, amihez sokoldalú és gyors tájékozódásra van szükség. Ebben az új információs rendben kínál eligazítást és folyamatos követést információs forrástájékoztató központ egy gazdaságpolitológiai jellegű követő tájékoztatási módszer révén.

2. A felhasznált információforrások köre

A követő tájékoztatási rendszer előretekintően két irányból táplálkozik: egyrészt a központi kormány és az országos hatáskörű (hiteles) információ-kibocsátók tevékenységéből, valamint a napi hírügynökségi bevezető tájékoztatásból. E két forrásból eredő információgyűjtés a gazdasági és a politikai aktorokat állandóan és folyamatosan informálja környezetük (melyben egzisztálnak) várható és aktuális változásairól. Másrészt a vállalkozásunk tagjai (hálózati vagy klaszter formáció) személyes információgyűjtő munkája nyomán.

A követő tájékoztatási rendszer visszatekintően is informál, amikor rávilágít a korábbi eseményekkel vagy adatokkal kapcsolatos összefüggésekre, ill. a hazai és külföldi forrásokból további információkat tárhat fel a jelen idejű események vagy adatok mellé. A felhasznált (figyelt, referált, szemlézett stb.) információforrások köre a következőkben összegezhető.

2.1 Hírügynökségi információk

Az írott és az elektronikus média figyelése a politikai és a gazdasági napilapoktól a televiziós műhelyeken át a médiaiparban működő információbrókeri tevékenységet folytató fórumok adat- és információ-kibocsátó tevékenységéig bezárólag. A figyelés alapja az információtudományos hírreprezentatív válogatás, ahogy az információ- protokoll híranyagai végigfutnak az országos sajtószolgálaton.

2.2 Kormányzati és államigazgatási állásfoglalások

A kormány és a minisztériumok munkaprotokolljának, törvényhozási és regulációs tevékenysége, hiteles adat típusú információ-kibocsátó tevékenységének figyelése, a született és közreadott dokumentációk jelzése, szemlézése. A figyelés alapja a politika - gazdaság - társadalom közötti kölcsönhatásokban lehetséges változások első jeleinek észlelése, rögzítése, bemutatása.

2.3 Akadémiai és független kutatóintézeti állásfoglalások

A politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális kutató és elemző intézetek megnyilatkozásainak, munkaanyagainak jelzése, kritikai szemlézése. A figyelés alapja a politikai és a gazdasági aktorok működésében fontos (ill. a róluk szóló) tudományos és szakértői információk feltárása.

2.4 Primér szakfolyóiratok és periodikák

Az IFTI felosztása szerinti politikai, gazdasági, társadalmi, tájékoztatási profilokba sorolható 50-60 primér műszaki-gazdasági, közgazdasági, politikai, médiakutatási szakfolyóirat és periodika figyelése. A figyelés alapja a hírreprezentatív válogatásból, ill. a kormányzati és parlamenti dokumentációból kiszűrt információk további ismeretekkel mint háttéranyagokkal való kiegészítése, valamint retrospektív témadokumentáció.

2.5 A társult partnerek információkibocsátó tevékenysége

A társultak információs hálózati vagy klaszter szerveződésként autentikus információforrást képeznek és technológiát nyújtanak a szellemitermék-forgalom (TH, MISz, MFE, MCONet, SKI stb.), az infrastruktúra (INNOSTART, BITEP, MCONet stb.) és a tájékoztatás (IFTI, SKI, MCONet stb.) biztosításához, az alapvető információforrás gyűjtést és információszervezést ellátják a végső cél érdekében.

3. Trendkövetés és tendenciakutatás

Az információ-feltárás és -elemzés rendezőelve a gazdaságpolitológiai jellegű tendenciakutatás és trendkövetés: jelezzük a mindennapi fontos eseményeket, adatokat, dokumentumokat (szabályozók és törvények), politikai és gazdasági törekvések (lobbizás) irányait, azok összefüggéseit megvilágítva, ill. a szélesebb összefüggések, az adat jellegű tények és események áttekintését is biztosítva.

A politikai és a gazdasági életben a követő tájékoztatás azt jelenti, hogy állandóan rendelkezésre állnak a múltbeli tapasztalatok, a régebbi ismereteknek a jövő szempontjából fontos háttérinformációi, valamint a jelen idejű eseményeknek a fontosság szerinti észlelése, jelzése, amelyek esetleg azonnali reagálást igényelnek az érintettektől. De a politikus vagy a gazdasági szervezet több adat (részinformáció) birtokában is csak akkor lehet tájékozottabb, ha sikerrel tudja azokat hasznosítani, azaz információelőnyös helyzetekbe kerülve a birtokolt információt hatalomra, pénzre, árura, vagy újabb információra váltja. Az információ mint tény vagy eseményleíró adat ilyesformán használatba (kereskedelmi forgalomba) kerülve nemcsak azzal jár, hogy a leendő tulajdonos is birtokába jut a vonatkozó ismeretnek, hanem azzal is, hogy a tanulási folyamat révén az eredeti információval az új tulajdonos újabb tudást hoz létre, új felismerésekre tesz szert, addig ismeretlen összefüggéseket tár fel.

4. Az adatbázisba strukturálás témacsoportjai: makro- és mikrotémák

A napi események négy nagy területre rendezve jelennek meg az emlékeztető formátumú (papír alapú és/vagy elektronikus) dokumentálásban: politikai (a), gazdasági (b), társadalmi (c), tájékoztatáspolitikai (d) eseménynaplóként. A napi eseménynapló csak a forrásmegjelölést (egy mondatnyi esemény- vagy tényleírást, ill. adatot) tartalmazza: a heti és havi témareprezentációs összesítés a tendenciák és trendek megjelenítője (ill. készítünk célorientált összesítőket). Az adatbázisba rendezés 25-35 állandó tárgyszó és további 15-20 szinonim fogalom alá rendezett témafigyelés alapján történik.

4.1 A gazdasági információ figyelése

A gazdaságpolitológiai rendezőelvek szerint a legfontosabb gazdaságpolitikai események, a gazdasági környezet (klíma) meghatározásában fontos hiteles adat/információ-kibocsátók (MNB, PM, APEH, VPOP, TB, ÉT, BÉT stb.) tevékenységének követése, a gazdasági és a politikai szféra kölcsönhatásainak, a nyomásgyakorlók (lobbik) törekvéseinek figyelemmel kisérése.

4.2 A politikai információ figyelése

A Parlament és a kormány, a politikai erőcsoportok, a politikai konstelláció meghatározásában fontos szereplők megnyilvánulásainak követése, a formális és az informális szerepek, ill. aspirációk feltárása. A törvényhozási folyamatok következményeinek jelzése a társadalmi és gazdasági aktorokra gyakorolt várható hatásainak függvényében.

4.3 A társadalmi információ figyelése

A társadalmi (civil) szereplők megnyilatkozásainak, aspirációinak, politikai és közéleti szerepformálásainak követése, különös tekintettel a kultúra és művelődés, az oktatás gondjainak feltárása, illetve a társadalmi tükör működtetésének segítésére. A tudományos és társadalmi innovációs tevékenység figyelése, a vonatkozó hírforrások állandó követése a szóban forgó információközpont legfontosabb tevékenysége lesz.

4.4 A tájékoztatáspolitika figyelése

A állam tájékoztatási szereplőinek, a hiteles információ-kibocsátóknak követése, a média szereplőinek figyelése az objektív tájékoztatás kritériumai szerint, ill. az állam információs modellje és makrokommunikációs szerkezete determinálta formális és informális tájékoztatási szerepek figyelése: valamint a hiteles új információforrások feltárása.

4.5 Sajátos mikrotéma: innovációk és találmányok figyelése

A mo-i innovációs és találmányi információforrások összekötése, állandó követése, adatbázis szervezése, közvetítés és konzultáció. A társult tagok az elektronikus kereskedelmi kommunikáció keretei közötti információgyűjtő, -szervező és -közvetítő tevékenységekkel a konzultáció jellegű (e-marketing) és értékesítési (e-ker, e-biznisz) stádiumig kisérhetik az egyes témákat.

5. A vállalkozási forma: információs hálózati központ vagy i-klaszter

A vállalkozási forma meghatározásában a külföldi tapasztalati anyag az információs hálózati központ és az információs klaszter közötti választás lehetőségét (vagy dilemmáját) veti fel. A stratégiai eredők szempontjából a gazdaságfejlesztési elméleti feltevések a cégek közötti kooperációk (hálózatok), az agglomerációs adottságok (externális gazdasági hatások keverése), a társadalmi tőke (döntően az asszociatív viselkedés), valamint a technológiatranszfer és diffúzió (vagy tudás-spill-overek) együttesében látja értelmét mindennek, minthogy ezek együttese képezi a regionális vagy helyi hatékonyság alapját.

A kisvállalkozási körben az információs klaszter az információszerzés értelmét (a profi gyűjtés, kezelés és széles körű hozzáférés biztosítása) hangsúlyozza. Nagy számú információforrás és -csatorna elérését biztosító információközpont egy előszűrés alapján, helyben értékel és kínál testre szabott, minőségi információszolgáltatást a parkban lévőknek, állami, közületi és magán szereplőknek, távoli tagságnak. A kooperáció értelmét az jelenti, hogy minden belső és külső partner információt vár, kér, fogyaszt, s ugyanakkor szolgáltat is, vagyis legáltalánosabban a magáról szóló információval táplálja a központi adattárat.