Az Információ és állam című könyv, egy, az információ intézményesüléséről, az egyéni és a közösségi információkezelő készségekről szóló, ismereterjesztő összegzés akart lenni elsősorban. Másrészt a könyv demonstrációs eszköz (és tartalom) akart lenni az információérzékenység, információtudatosság, az információs műveltség terjesztésében, némileg eltérve attól a sablontól, ahogy ma az információt tanítják. (E könyv egyben felszólítás akar lenni, azon kevesek nevében, akik jó évtizede javasolják egy információ nevű, című tantárgy beépítését a közoktatásban.)
A könyv első fejeztében a magyar állam modernizációjának szükségszerűségét, mellette az információkezelés, -érzékelés, -szemlélet, -tudatosság szerepét, viszonyát mutatja be az állami intézményrendszer sorsának alakulásában.
A második fejezet az információ mint olyan értelmezési és magyarázási kísérleteinek sokaságát mutatja be. Pontosabban azt, hogy miről kellene beszélni a „mi az információ?” kérdésének megválaszolása kapcsán.
A harmadik fejezet az információstársadalom-paradigmákkal kapcsolatos ismeretek, megközelítések, vonatkozások és viták bemutatását szolgálja, különös tekintettel a magyar állam és társadalom sajátos elmaradottságainak tükrében.
A negyedik fejezet az állam információs modellje és makrokommunikációs szerkezetével kapcsolatos példák, események által az országos információrendszer szerepét mutatja be, a statisztikai információrendszer működése révén.
Az ötödik fejezet a magyar információmenedzsmentről szól, a gyakorlat bemutatásával az ezredforduló táján, a magyar állam problémáival, a 21. századi alkalmatlanságokkal. Mindezt a magyar állam 2000-es szindrómájaként foglaltuk össze.
A hatodik fejezetet előadások (demonstrációk) és konzultációk töltik ki, melyek azt hivatottak bizonyítani, hogy a gyenge intézményesülés mellett milyen hatalmas fejlődés zajlik az információkezelő készségek és képességek területén. E fejezetben leginkább az információtudatos viselkedést kívántuk bemutatni.
A hetedik fejezetbe az információtudatos viselkedés és a modellalkotó gondolkodás (a kritikai és rendszerszemléletű információtudományos megközelítések alapja) példájaként a magyar állam jelenét, és az EU-csatlakozáskori állapotát bemutató publikációkat válogattunk.
A szerkesztő, kelt 2004. augusztus