Heti IFTI információ- és tájékoztatástudomány és -politika: 49. hét

A/ Információtudomány és -politika

1. Magyar információs társadalom

Egy hónap alatt hétezerrel csökkent a vezetékes telefon fővonalak száma az országban. A szakhatóság közleménye szerint ez a szám egy év alatt már 50 ezerrel lett kevesebb. Egy évvel ezelőtt a száz lakosra jutó vonalszám 35,66 volt, ez a legfrissebb adatok szerint ez 35,27- re csökkent. Ez tragikus fejlemény az infrastruktúrafejlődés szempontjából.

2004. októberében a bekapcsolt vezetékes fővonalak száma tovább csökkent, míg a mobil előfizetéseké szeptember végéhez képest 0,9 százalékkal, szám szerint 76 ezerrel növekedett. A szeptember végi adathoz képest közel 7 ezerrel 3 562 248 darabra csökkent a vezetékes fővonalak száma - derül ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság jelentéséből. A 100 lakosra jutó vezetékes fővonalszám is csökkent, a szeptemberi 35,33-ról, 35,27- re. A háztartások telefonellátottságának aránya szintén tovább csökkent az elmúlt egy hónap alatt, 71,1 százalékról 70,9 százalékra. A három mobilszolgáltató ügyfeleinek száma 11,1 százalékkal haladta meg a tavaly októberben mért értéket. Ők a hónap végén összesen 8 millió 456 ezer előfizetést tartottak nyilván. A Vodafone piacrészesedése az előfizetésekből 19,38 százalékra, a Pannon GSM részesedése 33,43 százalékra nőtt, míg a T-Mobile Magyarország részesedése 47,19 százalékra csökkent. A forgalmazásban részt vevő előfizetések száma alapján a piaci részesedések következőképpen alakultak: A T-Mobile Magyarország Rt. 47,44 százalékkal az élen áll, míg a Pannon GSM 33,34 százalékkal a második, Vodafone pedig 19,23 százalékkal a harmadik helyen végzett. (Tovább csökken a vezetékes telefonok száma. 2004.12.01., Árokszállási Gábor, NHH nyomán, cgp)

2. Információstársadalom-témák

A brit kormány nem támogatja a kutatási eredmények ingyenes közzétételét. A brit kormány a napokban elutasította annak a saját maga által felállított bizottságnak az indítványát, amely szerint lépéseket kellene tenni a tudományos publikációk minél nyíltabb megjelentetése felé. A Science and Technology Committee of the House of Commons júliusban állt elő azzal az ötlettel, hogy kiváltandó a tudományos folyóiratokban való közlés egyre növekvő költségeit, az interneten, ingyenesen tegyék hozzáférhetővé az állami támogatással megvalósuló kutatások eredményeit. A testület emellett támogatta, hogy a szerzők fizessenek azért, hogy műveik megjelenjenek az akadémiai kiadványokban. A brit kormány ezzel szemben úgy véli, hogy a tudományos kiadványok piaca egészséges és versenyképes, és nem lát nehézségeket abban, hogy bárki hozzáférjen a kutatási eredményekhez. A kiadók üdvözölték a kormány álláspontját, míg a nyílt hozzáférés hívei azzal vádolják a kormányzatot, hogy engedett a kiadók nyomásának. Mivel a tudományos kutatások támogatásáról döntő testület valószínűleg a bizottság javaslatait teszi magáévá, sokan reménykednek abban, hogy teret nyer az internetes publikálás - jelentette a Chronicle of Higher Education. /1/

A Microsoft bejelentette: foglalkozik az Internet Explorert és Windows XP SP2-t érintőt biztonsági hibával. Majdnem egy hete, hogy a francia K-otik website publikálta annak a sebezhetőségnek a kihasználási módját, amely révén egy ártó szándékkal létrehozott website tulajdonosa elérheti, hogy ne jelenjen meg az internetező számítógépén a figyelmeztető ablak, amikor böngészőjében ártalmas tartalommal bíró állomány letöltésére kattint. Kedden ezt a sérülékenységet a Microsoft egyik szóvivője alacsony kockázatúnak sorolta be, mivel annak kihasználása felhasználói beavatkozást igényel. Ennek ellenére a szoftverfejlesztő óriás elismerte, hogy az Internet Explorer figyelmeztetése megkerülhető - még abban az esetben is, ha az operációs rendszer Windows XP, és rendelkezik a második javítócsomaggal. Redmond közölte, hogy alaposan kivizsgálják a hibát és megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a felhasználók megfelelően tájékoztatva legyenek a futtatható állományok Internetről való letöltésének veszélyeiről.

A szóvivő azt is közölte, hogy amennyiben a rosszindulatú kódot tartalmazó állományt a start-up mappába mentik el, akkor a következő rendszerindításkor az elindul, ezzel pedig kiszolgáltathatja a számítógépet az online betörők kénye-kedvének. Ez azonban nem annyira az operációs rendszer biztonsági problémája, hanem egy ügyes social engineering taktika eredménye lehet. Néhányan persze nem értenek egyet a Microsoft véleményével; például Sean Richmond, a Sophos Australia vezető technológiai tanácsadója sem, aki szerint ugyan valóban szükség van felhasználói beavatkozásra, de a sebezhetőség által akkor is meg lehet kerülni az Internet Explorer és az SP2 figyelmeztetési védelmét. /2/

A harmadik negyedév nem hozott jelentős változást az előző negyedévhez képest. Folytatódott a vezetékes fővonalak és az ISDN-csatornák számának csökkenése. Ez alkalommal a hívásszám is csökkent, az átlagos hívásidőtartam rövidülése pedig maga után vonta az összes telefonálással töltött percidő csökkenését. A mobiltelefon-előfizetések száma változatlanul növekszik, megközelítette 8,4 milliót. A mobiltelefonokról kezdeményezett hívások darabszáma és összesített percideje is az eddig mért legnagyobb értéket érte el. Növekedett az internet-előfizetések száma, ezzel szemben csökkent az internet-hozzáférési szolgáltatásokból származó nettó árbevétel- áll a KSH jelentésében. A KSH korrigálta a 2. negyedéves Internet-előfizetői számot, a 2. negyedévben mégsem volt csökkenés.

2004 harmadik negyedévében az Internet-szolgáltatók száma 91 volt, egy évvel korábban 73. 2004 harmadik negyedévének végére az internet-előfizetések száma meghaladta a 675 ezret, ami 3,5%-kal volt több az előző negyedév végi és 13%-kal a 2003. harmadik negyedév végi értéknél. 2004 harmadik negyedévében az előfizetések számának növekedési üteme (3,5%) jelentősen elmaradt az előző év azonos időszakában mért (11,4%) növekedési ütemtől. 2004 harmadik negyedévében - az összes előfizetésen belül - a modemes előfizetések száma 3%-kal, az ISDN-vonali előfizetések száma 1,7%-kal, a bérelt vonali előfizetések száma 0,5%-kal, az egyéb előfizetések száma 5,7%-kal csökkent. 2004 harmadik negyedévében növekedés az xDSL-vonali előfizetések számában (11%), a kábeltelevíziós internet-előfizetések számában (14%) és a vezeték nélküli előfizetések számában (7%) következett be. A kapcsolt vonali (modem és ISDN) előfizetések csökkenésének egyik oka az volt, hogy az előfizetők egy része az egyre szélesebb körben elterjedő ingyenes (hozzáférésidíj-fizetés nélküli) internet-hozzáférési lehetőséget, másik része pedig a drágább, de a nagyobb sávszélességet biztosító xDSL vagy kábeltévés internetcsatlakozási lehetőséget vette igénybe.

2004 harmadik negyedévének végén a 675 ezer előfizető 44%-a választotta a legalacsonyabb díjszabású modemes telefonvonali csatlakozást, az előfizetők mindössze 5%-a csatlakozott az internetre ISDN-vonalon. Az előfizetők 27%-az xDSL-vonalon, 17%-a kábeltévén, 5%-a vezeték nélküli internet-hozzáférési lehetőségen, 0,8%-a bérelt vonalon és 1,4%-a pedig egyéb módon csatlakozott a világhálóra. Csökkent a modemes, az ISDN-, a bérelt vonali és az egyéb csatlakozási lehetőségeken megvalósuló előfizetések aránya, ugyanakkor növekedett az xDSL-, a kábeltévés, a vezeték nélküli kapcsolatok aránya 2004 második negyedévéhez képest. Az internetszolgáltatásokból származó nettó árbevétel 2004 harmadik negyedévében megközelítette a 11 milliárd forintot, amely, 0,3%-kal volt kevesebb, mint az előző negyedévben és 37%-kal több a 2003 harmadik negyedévinél. A növekvő előfizetőszám mellett a nettó árbevétel csökkenését figyelhettük meg, amely a szélessávú (xDSL, kábeltévé) előfizetések növelését célzó akcióknak tulajdonítható.

2004 harmadik negyedévében a 331 ezer kapcsolt vonali előfizető 46 millió internetkapcsolatot létesített, melynek időtartama meghaladta az 580 millió percet. Mind a létesített kapcsolatok száma, mind a kapcsolatok időtartama csökkent az előző negyedévhez képest. A kapcsolatok száma 12%-kal, a kapcsolatok időtartama pedig 18%-kal csökkent 2004 második negyedévéhez képest. Egy kapcsolt vonali előfizető naponta átlagosan 1,5 kapcsolattal 20 percet internetezett 2004 harmadik negyedévében. /3/

Terjeszkednek az Internet Explorer vetélytársai Háromszázalékos piacrészesedés-csökkenés nem nagy dolog. Fo~leg, ha 95-ro~l 92 százalékra történik. Szinte a kerekítési hiba nagyságrendjébe esik. De ha a változást a kisebb rész szempontjából értékeljük, akkor több mint 50 százalékos a növekedés! Mint a címből sejthető, a Microsoft Internet Explorerről (IE-ről) és az öszszes többi böngészőprogramról van szó. Az internetes piacfigyelő cégek folyamatosan és éberen figyelik az IE elterjedtségét. Ez a 3 százalékos csökkenés egy év alatt következett be, miután a megelőző két teljes évben a csökkenés 97-ről 95-re csak 2 százalék volt. Először a norvég eredetű Opera böngésző szerzett egy százalék körüli részesedést, ez a legutóbbi változás pedig a Mozilla-közösség hatékony tevékenységét jelzi. A Mozilla.org készíti a Mozilla nevű ingyenes, nyílt forráskódú internetes csomagot (böngészőt, levelezőt, hírolvasót, weboldalszerkesztőt), a Firefox önálló böngészőt és a Thunderbird önálló levelezőprogramot. A Mozilla-közösség a klasszikus Netscape böngésző fejlesztőiből alakult, és munkáját az America On-line (AOL) internetszolgáltató cég is támogatja. Nem teljesen önzetlenül, mert az AOL-ról bármikor letölthető Netscape-csomag legnagyobbrészt azonos a Mozilla-csomaggal, csak az AOL-reklámokat teszik még bele.

Ezek a programok ingyenesek. Nemcsak Windows, hanem UNIX operációs rendszerekre is léteznek, nevezetesen Linuxra, Macintosh OS X-re és Sun Solarisra is. Fő jellemzőjük, hogy biztonságosabbak, mint a Microsoft szoftverei, mert hiányoznak belőlük a kihasználható automatizmusok. Alkotóik előnynek tüntetik föl a szabványosságot, hogy mindenki előtt ismert vagy megismerhető technológiai alapokra épülnek - és hogy nem csak egy környezetben használhatók.

A legutóbbi fejlemény, hogy megjelent a Firefox (szó szerint: "tűzróka", fantázianév) böngésző végleges, 1.0-ás verziója. Mint az Opera, ez is abban haladja meg az Internet Explorert, hogy "füles": ugyanabban az ablakban több weboldalt láthatunk egyidejűleg, a telefonnotesz regiszterfüleihez hasonlóan válthatunk közöttük. Egy-egy ilyen oldal-összeállítást elmenthetünk, és újra, egyszerre, a friss változatokat behívhatjuk. A Firefox hatékonyan gátolja a felbukkanó reklámokat, és felszíne (kinézete) változtatható: különböző vizuális témákat lehet hozzá letölteni. Valamivel gyorsabb is, mint a többi böngésző, bár épp a megjelenítési sebesség annyi tényezőtől függ, hogy a böngésző szerepét nehéz elkülöníteni. A Firefox próbaváltozatait (a 0.5-től kezdve, amikor még Phoenixnek hívták) sokan megismerték, és sikerrel használták. Az "igazi" 1.0-ás verzió megjelenését olyan nagy példányszámú lapokban is meghirdették, mint a New York Times. Saját tapasztalatunk szerint is stabil, könynyen, jól használható, és nem utolsósorban szép kinézetű szoftver.

Ugyanekkor megjelent a Thunderbird ("viharmadár") nevű levelező végleges előtti, 0.9-es változata. Ez is biztonságosságáról és kinézetének változtathatóságáról nevezetes. Új szolgáltatása, hogy ha valamely szempont (például küldő) szerint sorba rendezzük a leveleket, akkor az egy küldőhöz tartozókat egy csoportba, egy mappaként jeleníti meg. Idősorrendbe állításkor "Mai", "Tegnapi", "Egyhetes" és "Régebbi" csoportokat (mappákat) készít. Talán még ennél is hasznosabb, hogy egy-egy keresés eredménye (például minden levél, amelyben a "2. sz. szerződés" szavak szerepelnek) elmenthető, és szintén külön mappaként jeleníthető meg. /4/
1. Vita a tudományos művek internetes publikálásáról. Kendre, 2004.11.29., it.news.hu nyomán
2. Az Internet Explorer hibája gondolkodásbeli változtatást igényelne? 2004.11.29., terminal.hu nyomán
3. Az Internet és a mobil a növekedés forrásai - 2004.12.02., portfolio-.hu nyomán
4. Jelentés a böngészőfrontról. NSZ, 2004.12.03. mkenczler@netscape.net nyomán

3. Információforrás-kutatás

1.: QuickLinks 325, 28.11.2004, Sun, 28 Nov 2004 18:09:51 +0100

31. EU - Launch of a European awareness-raising network, INSAFE (Safer Interent)
On 18 - 19 November, Prague saw the launch of a European awareness-raising network, INSAFE. It is matched by the launching of national Safer Internet awareness nodes that coordinate actions at the national level. The major goal of INSAFE is to coordinate and reinforce actions undertaken by national nodes and raise their level of visibility. It is led by European Schoolnet, in partnership with the Cyberspace Research Unit of the University of Central Lancashire (UK) and the Norwegian Board of Film Classification.
http://www.qlinks.net/items/qlitem18774.htm
32. EU - Mastenbroek report on Safer Internet plus (Europarl) Report on the proposal for a decision of the European Parliament and of the Council establishing a multiannual Community programme on promoting safer use of the Internet and new online technologies COM(2004)0091 Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs Rapporteur: Edith Mastenbroek A6-0033/2004
http://www.qlinks.net/items/qlitem18763.htm
37. 2004-12-09 US, Cambridge MA - Internet & Society 2004: Votes, Bits & Bytes (Harvard Law School)
The Internet & Society 2004 conference, entitled 'Votes, Bits, and Bytes,' takes place over three days, December 9 - 11, 2004, on the Harvard campus. Are information and communication technologies transforming politics? The purpose of this conference is to take a hard, skeptical, results-oriented look at the election in 2004 as well as the many issue-based campaigns, emerging business models, and newtechnologies that affect and comprise "politics" online and off. Key topics include: - electoral politics; - issue campaigns, including NGOs and labor organizing; - business; - and international development.
http://www.qlinks.net/items/qlitem18792.htm

2. ICT Weekly of December 03, 2004 - Fri, 3 Dec 2004 12:48:39 +0100
======================
Two thirds of all PCs infected with spyware
======================
The global spyware plague has reached epidemic proportions, with the cost to global PC users set to rocket by 2,400 per cent over the next four years. According to newly published research from IDC, the need to identify and eradicate these parasitic programs will drive anti-spyware software revenues from $12m in 2003 to $305m in 2008. IDC estimates that 67 per cent of all computers contain some form of spyware.

Although not always malicious in nature, IDC noted that spyware still causes significant damage to legitimate software, network performance and employee productivity. An indirect cost of spyware is that it crosses the boundary between security and system management by deluging help desks with complaints about pop-ups, application failures and poor PC performance.

At worst, spyware's ability to track keystrokes, scan hard drives and change system and registry settings is a tremendous personal and enterprise security threat leading to identity theft, data corruption and even theft of company trade secrets, IDC warned. VNUnet UK - December 01, 2004
http://infonomics.nl/ref.php?nid=2005
======================
Quantum errors can be corrected
======================
Physicists in the US have demonstrated a method for correcting errors in quantum bits based on trapped ions. The result could bring large-scale quantum computers a step closer to reality. A quantum computer exploits the ability of quantum particles to be in 'superpositions' of two or more states at the same time to store and process information. However, quantum bits or 'qubits' are very fragile and any noise could change the state of a qubit easily, with adverse consequences for calculations. A practical quantum computer therefore needs to correct these errors.

Researchers at the National Institute of Standards and Technology (NIST) began by creating a qubit that is a superposition of two hyperfine levels in the ground state of a trapped beryllium ion. They then entangled this 'primary' ion with two 'ancilla' ions, which are not used in the actual computation. Any errors that occur in one of the ions have an affect on the other two ions. The researchers then applied an artificial error of known size to their system, before disentangling the three ions and measuring the quantum state of the two ancilla qubits. This enabled them to return the primary qubit to its initial state. Physicsweb - December 01, 2004
http://infonomics.nl/ref.php?nid=2008

4. Új információforrások

November 21-én kezdődött Nagyváradtól Budapestig tartó gyalogos zarándoklatunk, amely a határon túli magyarság üzeneteit hozta az anyaországiakhoz. A zarándoklatot november 21 és 27 között a tervezett rendben, magunk és mások lelki épülésére jártuk végig. Azóta nincs más dolgunk, mint a magunkkal hozott üzenetek nyilvánosságra hozatala. November 21-én délben előbb a köztársasági elnök képviselőjének adtuk át az üzenetek másolatait, majd délután Magyarország vezető közjogi méltóságaihoz és a parlamenti pártok elnökeihez juttattuk el azokat. Megdöbbenésünkre a Miniszterelnöki Hivatalban - bár tudtak érkezésünkről - megtagadták az üzenetek átvételét. (Két nappal később végül mégis találtak rá módot.) Mára az üzenetek fölkerültek az Internetre is, ahol mindenki által megtekinthetők a www.uzenethaza.info.hu címen.

A napokban megjelent Cavallo címu^ szakmai magazinnal bo~vült a honi lappiac. A Cavallo Lapkiadó jegyezte lovasmagazin 595 forintba kerül. Az elso~ számban egyebek mellett olvashatunk a lóútlevélro~l, a vadnyugati divatról és a négylábúak gyógyításáról is. (napi.hu nyomán)

A 2F 2000 Kft., a magyarországi információbiztonsági piac meghatározó cége átadta a megújult Vírus Híradó (www.virushirado.hu) portált, ami ezzel egyidejűleg bekerült az [origo] portfóliójába. Az új Vírus Híradó nem csak megjelenésében és szerkezetében változott meg, de tartalmában is bővült. A Vírus Híradó továbbra sem kizárólag az informatikai szakértők, hanem minden internet-felhasználó információforrása kíván lenni. „Azért tartottuk fontosnak, hogy a Vírus Híradó az [origo] portál részévé váljon, mert a vírusok a netezők egyik legnagyobb ellenségei: sok bosszúságot okoznak és a róluk szóló hírek meghatározóak a még nem internetezők internetről alkotott negatív vagy pozitív képének kialakulásában is. Az indulás óta a Vírus Híradónak naponta átlagosan 1800 látogatója van.” - nyilatkozta Weyer Balázs, az [origo] főszerkesztője. Az olvasók a vírusok mellett immár a kéretlen reklámlevelek és egyéb rosszindulatú internetes tartalmak ellen is kaphatnak szakszerű segítséget. A Vírus Híradón a folyamatosan frissülő IT biztonsági hírek mellett publikációk és szakértői írások is találhatók az elektronikus aláírás, a jogi háttér és az internetes fogyasztóvédelem témakörében, és a tervek szerint ezen rovatok száma a közeljövőben tovább bővül majd.

„Egyetlen magyar nyelvű honlap foglalkozik átfogóan az internetes fenyegetésekkel: a Vírus Híradó.” - mondta el Fórján Tamás, a virushirado.hu-t üzemeltető 2F 2000 Kft. műszaki igazgatója. „Működése alatti két évben igen nagy népszerűségre tett szert a Vírus Híradó, viszont ahogy a vírusok mellett egyéb fenyegetések is egyre elterjedtebbek lettek, felmerült az igény arra, hogy egyrészt más témakörökben, másrészt szélesebb közönséghez is szóljunk. Az [origo]-val kötött együttműködésünknek köszönhetően híreink és vírusriasztásaink remélhetőleg még több emberhez jutnak majd el, és még inkább kivehetjük részünket a biztonságos internet-használat elterjesztésében.” A Vírus Híradó portálon négy fajta hírlevélre iratkozhatnak fel az érdeklődők. A Vírus Híradó hírlevélre feliratkozók heti rendszerességgel kapnak vírusokkal kapcsolatos híreket, valamint információkat a portállal kapcsolatos újdonságokról, a Vírus Riadó alkalmi vírusriasztásokat, a Vírus Híradó Cikkexpressz a portál új cikkeit, míg a Techbázis Hírlevél az [origo] Techbázis heti híreit küldi el az olvasóknak. A site egyik újdonsága, hogy lehetőség nyílik a Vírus Híradó Ticker - egy online hírterjesztő alkalmazás - installálására, amely azonnal hírt ad a felhasználónak, ha bármilyen új veszélyforrás jelenik meg a világhálón. (Megújult a Vírus Híradó: kibővített tartalom, újabb IT biztonsági rovatok 2004.12.02. 15:19. it.news.hu nyomán)

Könyv, illetve cd formájában látott napvilágot az Európai Unió hivatalos kifejezéstára, a terminológiai gyűjtemény 23 ezer kifejezést tartalmaz magyarul, angolul, franciául és németül. Az Európai Unió hivatalos kifejezéseit tartalmazó adatbázist az Igazságügyi Minisztérium (IM) Fordításkoordináló Egysége állította össze. A mintegy 100 ezer oldalnyi uniós joganyagot minden csatlakozó állam nyelvére lefordítják. A most megjelent kiadvány ennek a fordítói munkának a 23 ezer kifejezésből álló terminológiai hátterét tartalmazza - jelentették be a kiadvány Millenáris Parkban tartott bemutatóján csütörtökön. Várnai Judit, a tárca fordításkoordináló egységének szakembere elmondta, hogy az évekkel ezelőtt elkezdődött munkálatokkal először az IM jogi lektorait akarták segíteni, de a csatlakozás évében szükségessé vált, hogy a nagyközönség is hozzáférjen az adatbázishoz. A fordítók munkáját egyetemek, intézmények szakértői és a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete is segítette. Az uniós terminológia megfelelő átültetéséhez sok esetben új, a magyar nyelvben eddig nem létező szó megalkotására volt szükség, mint például a "főtanácsnok". (MTI, nyomán)

Új arculattal jelent meg a Gyalogló Networkbe tartozó Orvosok válaszolnak szolgáltatás. Az orvosok.gyaloglo.hu címen elérhető szolgáltatásban a Gyalogló különböző területekre szakosodott "háziorvosai" adnak választ a beküldött kérdésekre. A válaszok az oldalra is felkerülnek, ahol olyan témákörök szerint lehet keresni, mint például lelkisegély, családiorvos, plasztikai sebész, belgyógyászat, füll-orr-gégészet, ideg- és elmegyógyászat, pszichológia, csecsemő- és gyermekgyógyászat, szexuálpszichológia, fogászat és természetgyógyászat. Az Orvosok megújult designja annak a folyamatnak az eredménye, amely során a Gyalogló Network új tulajdonosa folyamatosan megújítja a szolgáltatásokat. Az új Orvosok arculat illeszkedik a szintén új Gyalogló logóhoz és a többi Gyalogló Network-ös arculati elemhez is. Az új Orvosokat bannerkampány kommunikálja, ami a Network-ben valamint a parntersite-okon - köztük az Indexen - látható. (Megújult a Gyalogló Orvosok szolgáltatása - 2004-12-03., mediainfo.hu nyomán)

5. Információtudomány

5.1 Információtudomány: AZ INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA TERMÉSZETTÖRVÉNYEI, AVAGY MEDDIG VÉLETLEN A VÉLETLEN - GYÖRFI LÁSZLÓ ELŐADÁSA A MINDENTUDÁS EGYETEMÉN

Az információelmélet az 1940-es évek végén jött létre. A telekommunikáció fejlődésével a megbízható, torzulásoktól és zavaroktól mentes információtovábbítás elméleti kérdéseinek tisztázása során alakult ki, mint külön szakágazat a valószínűségszámítás alapjain. Az információtechnológia - az adatfeldolgozás és a távközlés együttes alkalmazásának ágazata - feladatai lehetnek az információ átvitele, illetve tárolása során az információ tömörítése és védelme. Az információ tömörítésének két típusát különböztetjük meg. Az egyik a veszteségmentes - ezt adattömörítésnek is hívjuk -, amikor az üzenetsorozatot úgy kódolják, hogy az üzenet egyértelműen reprodukálható. A másik, a veszteséges forráskódolás, amely megenged torzítást is a reprodukció során. Az adattömörítés minőségét a tömörítési aránnyal jellemezhetjük. A tömörítési aránynak, vagyis a tömöríthetőségnek természetesen van határa. Claude Shannon 1948-ban fedezte fel az adattömörítés természettörvényét, amikor kiszámította a tömörítési arány elvi alsó határát.

A veszteséges forráskódolás esetén nem cél a tökéletes reprodukció, vagyis megengedünk torzítást. Az elvi határ ekkor is tisztázható, de az elvi határt közelítő kódok ma még nem ismertek. Az információ védelme jelentheti az információ sérülése elleni védelmet (csatornakódolás) vagy az adatvédelmet (titkosítás) vagy a hozzáférésvédelmet, illetve a mostanában sokat emlegetett hitelesítést (digitális aláírás). A védelmi feladatok közül az előadás az információelmélet egyik fontos természettörvényét, a hibajavító kódolás elvi határait mutatja be, kitér a véletlen törvényeire és beszél Claude Shannon felfedezésének jelentőségéről.

Az előadás helye és kezdési időpontja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem informatikai épülete Kozma László terem (Bp. XI., Magyar tudósok körútja 2.) 2004. december 6. (hétfő) 19:30 Regisztráció: www.mindentudas.hu vagy 431-1606

A hazai tudományos ismeretterjesztés talán legmerészebb vállalkozása, a Magyar Tudományos Akadémia, a Matáv és az Axelero Internet által közösen alapított Mindentudás Egyeteme immár ötödik szemeszterébe lépett. A heti rendszerességgel ismétlődő előadásokat egyre több klubrendezvény, szakmai beszélgetés és közéleti találkozó, valamint internetes oktatási program is kíséri. A közönség értő partnerünk maradt a vállalkozásban. Mára a sorozat mint márkanév elhagyhatatlan hivatkozási alappá vált. A fogalom elterjedtségét jól mutatják szlogenszerű felbukkanásai beszélgetőműsorokban vagy a napi- és hetilapok olvasói oldalain. Kijelenthetjük, hogy a Mindentudás Egyeteme mára a közgondolkodás részévé vált, témát kínál a magánbeszélgetésekhez, és időről-időre felbukkan a közélet színterein is.
További információk:
Spilák Klára, sajtókapcsolatok - 06-30/986-8964
Zala Krisztina, szerkesztőségvezető - 06-30/639-5264
e-mailcím: sajto@mindentudas.hu

5.2 Új fizikát keresnek a tudósok - 2004.12.02.

Brit fizikusok elkészítették annak a kísérleti berendezésnek az első elemét, amely a tudósok reményei szerint az univerzumot formáló erőkbe nyernek majd nagyobb betekintést. Az Atlasz névre keresztelt készülék segítségével az anyag alapvető tulajdonságait vizsgálják majd és egy új fizikát keresnek majd a tudományág jelenlegi határain túl. Ha az Atlasz teljesen elkészül, 25 méter magas lesz, vagyis akkora, mint egy ötszintes épület, 46 méter hosszú, és körülbelül 7000 tonnát nyom majd. A berendezés egy genfi kutatóintézet 2007-re elkészülő új részecskegyorsítója mellett kap majd helyet, amely képes lesz mini fekete lyukakat létrehozni. A kutatók biztosra veszik, hogy ezzel végre sikerül majd megtalálni a fizika legkeresettebb elemét, a higgs részecskét, amely magyarázatot ad arra, hogy miért van tömege a többi részecskének. Az új felfedezésekre azonban még jó ideig várni kell majd. Hiszen, mint Georg Viehhauser, a fizikus-csoport egyik tagja fogalmazott: 10 évig tartott az Atlasz tervezése, 10 évet vesz igénybe a megépítése és újabb 10 év lesz majd, amíg hasznosítani tudják a berendezéssel nyert adatokat. (5.2 Új fizikát keresnek a tudósok - 2004.12.02., BBC nyomán)

6. eLearning

Az eLearning általános értelmezése alatt azt a technológiával és módszertannal alátámasztott interaktív tanulási folyamatot értjük, ahol a tananyag, az oktató (mentor, tutor) és a hallgató kapcsolata informatikai eszközök segítségével valósul meg. Napjainkban az eLearning jelentősége rohamosan nő, részben az infokommunikációs (IKT) technológiák, részben az információs társadalom/tudásalapú társadalom fejlődésével párhuzamosan. A Műszaki Könyvkiadó januárban megjelenteti az „eLearning Kézikönyv 2005” című kiadványt, ami a szakma eddigi legátfogóbb hazai eLearning szakkönyve lesz. Ezzel kapcsolatban Kujbus Gábor a Műszaki Könyvkiadó felelős szerkesztője válaszolt kérdéseinkre.

Terminal - Mi hívta életre a szakkönyvet? A szakma eddig hiányt szenvedett ezen a területen?

Kujbus Gábor - Az utóbbi években ezen a területen jelentős és sikeres, de legalábbis tanulságos fejlesztések zajlottak. Megjelent egy jól érzékelhető, markáns piaci igény, ennek nyomán igen sok fejlesztő műhely jött létre. E műhelyek eltérő megközelítések mentén jelentős mennyiségű ismeretet halmoztak fel, többségük felfedezők módjára elindulva érdekes, új világokat tárt fel. Könyvünkben átfogó képet, mintegy „térképet” rajzolunk ezekről az új világokról. Mindazok eligazodását és tájékozódását segítjük térképünkkel, akik már itt vannak és azokét is, akik a közeljövőben kívánnak ezzel a területtel megismerkedni.

Terminal - Mit tartalmaz a könyv, milyen főbb szempontok alapján vizsgálja az eLearninget?

Kujbus Gábor - A szerzők a szakma elismert hazai reprezentánsai, segítségükkel teljes keresztmetszetét bemutatjuk a területnek, vagyis az elméleti képzési alapoktól indulva, a módszertani elveken, értékelési és minőségbiztosítási kérdéseken, a szabványosítási problémákon és lehetőségeken keresztül eljutunk az e-learning rendszerek ismertetéséig. Áttekintjük és összefoglaljuk a jelenlegi hazai helyzetet, bemutatjuk a főbb hazai szegmenseket: a közoktatás, szakképzés, felsőfokú képzés és vállalati-intézményi képzés eredményeit. Európai kitekintést nyújtunk, és kísérletet teszünk a fogalmi összhang megteremtésére.
A könyv főbb fejezetei:
- E-learning alapok
- Az e-learning módszertani aspektusai
- Értékelés és minőségbiztosítás
- Szabványosítás
- E-learning rendszerek
- E-learning a hazai oktatási piacon
- Esettanulmányok
- E-learning az EU-ban
- E-learning információforrások
- Fogalomtár

Terminal - A technológiai fejlődés üteme olyan mértéket ért el, ami a jelen szaktudását már a közeljövőben is teljesen értéktelenné teheti. A kiadvány erre készült fel azzal, hogy a címben egy évszám is található - azaz a könyv tartalma „csupán” a 2005-ös év rövidtávú kérdésköreit feszegeti?

Kujbus Gábor - Természetesen a jelenlegi állapot szolgált kiindulópontként, elsősorban a ma kérdéseit jártuk körül, ezekre kerestünk választ. Érzésünk szerint az egyik fő probléma: nem azonos nyelven beszélnek a képzés e különleges területén munkálkodók. A jelen állapot már alkalmas a közös nyelvi alapok összegyűjtésére és bemutatására, hiszen bizonyos konszenzus létrejött, és ennek a közös nyelvnek az ismerete minden résztvevő érdeke is. Az alapok hosszabb távon érvényesek maradnak, bár a „szókincs” természetesen bővül majd. Könyvünk ilyen szempontból alapkönyv, az első a hazai e-learning szakirodalomban.

Terminal - Kiknek ajánlja a kézikönyvet?

Kujbus Gábor - Könyvünk ajánlható mindazoknak, aki jelenleg fejlesztőként, megrendelőként, képzésszervezőként kapcsolatban állnak az e-learninggel, akik ilyen fejlesztés beindítása előtt tájékozódni kívánnak és azoknak is, akik a közeljövőben ilyen fejlesztés bármelyik részterületén munkálkodnak majd. Kiválóan használható a felsőoktatásban és a pedagógus-továbbképzésben.

Terminal - Követi-e egy 2006-os megjelenés?

Kujbus Gábor - Igen, a cím is azt a szándékunkat jelzi, hogy a fejlődést követve évente frissítjük kiadványunkat. Arra számítunk, hogy a területen az ismeretek rohamosan bővülnek, mélyülnek, újabb tapasztalatok halmozódnak fel és gyarapszik a bemutatásra érdemes, követendő példaként szolgáló megoldások száma. A Műszaki Könyvkiadó a jövőben is figyel erre: közreadjuk az újabb eredményeket és bemutatjuk a követendő példákat. Tervezzük az egyes vonatkozásokat részletesebben elemző szakkönyvek kiadását is, elsőként a módszertani és projektmódszertani ismereteket gyűjtjük majd össze. (eLearning Kézikönyv 2005: a szakma eddigi legátfogóbb hazai szakkönyve. Pingvin, 2004.12.02., terminl.hu nyomán)

B/ Tájékoztatástudomány és -politika

1. Médiatudomány: Erőszak, pornó, gyűlöletbeszéd és bulvár

Egy ismert, sokat publikáló, liberális médiaszakértő szembesít bennünket a ténnyel, hogy „Magyarországon kialakult egy új diskurzus: a médiapesszimizmus diskurzusa. Arról szól, hogy a "minőségi" tartalmak kiszorultak a médiából és helyüket az olcsó, silány és felületes üzenetek vették át. A médiapesszimisták szerint a médiának inkább a "valódi értékeket" kellene közvetítenie.1 A népszerű sajtó és média a negatívumot és a szenzációt kedveli, így a valóságoshoz képest felülreprezentált benne a közvélekedés szerint szélsőséges vagy deviáns viselkedés. A médiapesszimisták ok-okozati összefüggést tételeznek a virtuális valóságban és a valós világban látható jelenségek gyakorisága között: szerintük a média rossz mintát kínál az embereknek. Úgy vélik, a modern tömegmédia kulcsszerepet játszik a kultúra, az erkölcs és a közélet színvonalának "hanyatlásában". A média teljesítménye hálás téma. Nem véletlen, hogy a legkülönbözőbb szinteken tematizálódott: éppúgy felbukkan a magánbeszélgetésekben, mint a sajtóban, a parlamentben és a tudományos dolgozatokban. A médiapesszimizmus politikailag független: ugyan főként konzervatív körökben népszerű, de a liberális táborban is vannak hívei. A mindenkori közbeszéd állandó, kevesek által vitatott premisszájává vált az a nézet, hogy a média rosszul tölti be küldetését, azaz nem felel meg a vele szemben támasztható legitim társadalmi elvárásoknak.”

Bajomi-Lázás Péter bemutatja, hogy a médiapesszimista diskurzus tematikája heterogén. Kedvelt témája a tévéerőszak, amely a tényleges agresszió "terjedéséért" felelne, a pornográfia, amely a családi kötelékek "lazulásában" játszana szerepet, a gyűlöletbeszéd, amely a politikai "gyűlölködést" szítaná, valamint a hírek bulvárosodása, amely politikai "apátiát" okozna az állampolgárok körében. A médiapesszimisták a tömegkommunikációt egyirányú folyamatnak képzelik el, amelyben a média befolyásolja az embereket, de érzéketlen a közönség visszacsatolási kísérleteire.

Bajomi rámutat, a felelős magyar politikusok többsége pedig nem idegenkedik attól, hogy eleget tegyen az erős médiapesszimisták követelésének. Az utolsó három Országgyűlés alatt többször is korlátozták vagy korlátozni próbálták a rendszerváltás alatt kivívott sajtószabadságot. A késő esti órákra szorították az erőszakos filmeket, betiltották a szexuális szolgáltatások hirdetését és az önkényuralmi jelképek használatát. Felmerült az internet tartalomszabályozásának gondolata, és korlátozni próbálták a gyűlöletbeszédet is - igaz, az utóbbi törekvések mindeddig kudarcot vallottak.

Bajomi megírja az erős médiapesszimizmus kritikáját. Miszerint „a gyenge médiapesszimisták által a mai magyar médiáról felállított szomorú diagnózis sok szempontból indokoltnak látszik - különösen az az aggodalmuk, hogy a médiakínálat beszűkül, egyoldalúvá válik, ami végső soron a választás szabadságát fenyegeti. Az erős médiapesszimizmus érvényességének azonban, úgy vélem, megvannak a korlátai. Vitatható azért, mert a legfőbb előfeltevése nem állja meg a helyét, és vitatható azért, mert megnehezíti a média működésének árnyalt elemzését. Az erős médiapesszimisták azt feltételezik, hogy a média nagy társadalomformáló hatalommal bír. A médiahatás-kutatások eredményei szerint azonban ez a hatás erősen korlátozott. A média csak több szűrőn keresztül, áttételesen és esetlegesen gyakorol hatást az emberekre. Egyrészt azért, mert csak egy az emberek személyiségfejlődését befolyásoló, számos szocializációs tényező - a család, az iskola, a barátok, a munkahely és a többi - között: a média hatását más, gyakran ellentétes előjelű hatások keresztezik. Másrészt azért, mert - legalábbis a plurális demokráciákban - nem lehet egységes médiavilágképről beszélni: a különböző újságok és tévécsatornák különböző tematikákat követve különböző, gyakran egymásnak is ellentmondó üzeneteket fogalmaznak meg (igaz, a média fősodrának kínálata szűkülni látszik). Harmadrészt pedig azért, mert még egy-egy, a médiában megfogalmazott üzenetnek is több lehetséges olvasata van: ugyanazon szöveg dekódolása során a különböző befogadók eltérő értelmezési stratégiákat követnek.9 E három szűrő léte cáfolja a médiapesszimisták azon tézisét, hogy a média nagy hatást gyakorolna a társadalomra.”

„Az erős médiapesszimizmus nem segíti a média működésének árnyalt elemzését sem. Az erős médiapesszimisták a média társadalomra gyakorolt hatásáról beszélnek, ahelyett, hogy a média és a társadalom kölcsönhatását - azaz a kettő egymásra gyakorolt hatását - vizsgálnák. Elítélik a média szélsőségek és devianciák iránti fogékonyságát, de nem teszik fel maguknak azt a kérdést, hogy miért éppen a szélsőségeket és a devianciákat reprezentálja felül a média. Mi az oka annak, hogy a szerkesztők számára - mint az angol mondja - a rossz hír a jó hír?10 Miért a negatívumnak van nagy hírértéke? Aligha lehet a média különböző szélsőségek és devianciák iránti fogékonyságát egyetlen elmélettel magyarázni, de van több olyan, egymást kiegészítő elmélet is, amely segíthet a jelenség megértésében. Az egyik lehetséges magyarázat a Stanley Cohen teóriájára támaszkodó morálispánik-elméletekben és médiabotrány-elméletekben rejlik.11 Ezek szerint a média egyik funkciója az, hogy permanens vitát folytasson a társadalmi normák mibenlétéről, azaz folyamatosan újrarajzolja a Jót a Rossztól elválasztó határvonalat. A közmorál számára elfogadható viselkedés határait a szélsőségek és a devianciák feszegetik a leglátványosabb módon, így ezek kínálják a legjobb apropót e határok újratárgyalására, és ezek válnak a média állandó témáivá.

A másik lehetséges magyarázat Michael Schudson monitorozó állampolgár-elméletére támaszkodik. Eszerint az információs túlterheltség korában az emberek elsősorban nem azért követik figyelemmel a híreket, hogy valamennyi fontos eseményről tájékozódjanak belőlük, hanem azért, hogy monitorozzák: nem történik-e olyan politikai vagy más természetű esemény, amely a fennálló rendet veszélyeztetné, és amely arra késztetné őket, hogy aktivizálják magukat, és meghozzák a szükséges óvintézkedéseket. A mindennapok rendjének felborulásától való félelem készteti az embereket arra, hogy a rossz híreket - ne a reprezentatív híreket - keressék.12 A szerkesztők - akik az eladott példányok számából és a nézettségi adatokból pontosan tudják, milyen témák keltik fel az emberek érdeklődését - ezt a társadalmi igényt elégítik ki akkor, amikor a szélsőséges és a deviáns viselkedési formákról hangsúlyosan, valós súlyuknál nagyobb terjedelemben számolnak be.” /1/

A minap a miniszterelnök kijelentette, hogy ha a politikusoknak a közvéleményre figyelve kellene kormányozniuk, akkor őket nyugodtan helyettesíthetnék a közvélemény-kutató cégek vezetői. Kell-e az ország vezetőinek figyelniük arra, hogy mit akar a nép, felfogható-e bármely választás, vagy népszavazás közvélemény-kutatásnak? A miniszterelnök mindezt annak a kapcsán mondta, hogy a közvélemény-kutatások azt támasztják alá, hogy a magyarok nem örülnek annak, hogy Irakban magyar katonák szolgálnak. a többség véleménye ez és a döntés illetve a miniszterelnöki vélemény nyilvánítás ezzel szembe haladt. Hahn Endre szerint - aki a Mediánt képviseli - ez bizonyos értelemben bátor kiállás. Vannak olyan országok, például az USA, ahol jóval erőteljesebben figyelnek a közvélemény reakcióira, ugyanakkor egy-egy döntésüknél nem kell szolgaian követni. - Ebben az iraki kérdésben nem akarok állást foglalni, mert messzemenő és súlyos nemzetközi összefüggései vannak, és azt gondolom, hogy egy miniszterelnöknek nagyon fontos a szövetségi kapcsolatainknak a jövőjét is mérlegre tenni. Závecz Tibor, a Szonda Ipsos igazgatója úgy gondolja, hogy nagyon sokszor a más megfontolások talán fontosabbak mint egy közvélemény-kutatás eredménye. - Hadd mondjak egy példát, ha azt a kérdést tesszük fel a magyar társadalom számára, hogy a halálbüntetést visszaállítaná-e vagy sem, az egészen bizonyos, hiszen ezt mérések igazolják, hogy a nagy-nagy többség visszaállítaná a halálbüntetést. Mégsem volt erős kampány, amikor ez szóba került. Amikor egy politikus felelősen dönt, akkor tudja ezt az adatot is, és nyilvánvalóan valamilyen mértékben figyelembe veszi, és ezen túlmenően még van véleménye, és mondjuk elvszerű megközelítésmódja bizonyos kérdésekben. Például ebben a kérdéskörben kompatibilisnak kell lennie egy jogrendszernek az EU-s jogrendszerrel, nyilvánvaló ezek a szempontok is ugyanolyan fontosak, Irak kérdésében is. A magyar közvélemény álláspontja egyfelől egy dolog, de a másik világpolitikai tényezőknek Magyarországra gyakorolt hatása. A jó politikus, azt gondolom, hogy ezeket szintetizálja, és ezek alapján dönt, és nagyon ritka az, amikor 70-80 %-okat mérünk valamivel kapcsolatban. Általában valahogy kiegyensúlyozottabb, és diffúzabb a közvélemény, és egy politikus azért talál olyan szegmenseket, amelyeknek a javára dönt egy adott esetben. Azt is kalkulálja, hogy ellenére dönt más csoportoknak. Ez az ő kompetenciája.

Ugyanakkor hallatlanul fontos dolog, hogy mit tükröz a közvélemény. A kialakult közvéleményt tükrözi-e a nyilvánosság, vagy a nyilvánosság ereje közvetítődik-e a közvéleménybe. Hahn Endre szerint ezt nem lehet vagy-vagy alapon eldönteni. - Elvontan nézve a médiának óriási szerepe van a társadalomban, a média az, amely politikusokat magasra emel, aztán elejt és feledésre ítél, ezt persze szélsőségesen fogalmaztam. Napi szinten nagyon nem mindegy, hogy kinek, mennyi megszólalási lehetőséget biztosít, hogy az illető a saját hangján beszélhet-e vagy csak idézik. Persze, ezzel azt mondtam, hogy igazából az a kérdés, hogy mi ennek az egész folyamatnak az eredője, mert hiszen szerencsére nem csak politikai pruralrizmus, hanem médiapruralizmus is van Magyarországon, és nagyon sokféle csatornán, tömegkommunikációs eszközön jutnak el az információk az emberekhez. Azt gondolom, hogy ez a politikai információ nem a legfontosabb ebben a kommunikációs folyamatban, manapság azt kell mondanom, hogy az emberek sokkal többet kapnak a szórakoztató műfajokból, mint a valódi megfontolásra késztető politikai műsorokból. Závecz Tibor a nyilvánosságban dolgozók, az újságírókra, a közvélemény-kutatók, politikusok felelősségéről is beszélt. - Egy-egy csatorna nem kell, hogy magára vállalja a teljes spektrumát az életnek, de összességében a médiavilágnak a valós társadalmi helyzetet kell tükröznie, ebből adódóan mindenféle nézetrendszernek helyet kell adni. Nagyjából akkor egészséges a dolog, ha akkora helyet ad, amekkora nagyjából annak a nézetnek a társadalmi nagyságrendje, bár ezt patikamérlegen nem lehet kimérni. Önmagában a médiafelelősségén túlmenően azért az is fontos eleme a közvéleménynek, hogy a hallott, látott információk önmagukban még nem jelentenek közvéleményt. Akkor lesz közvélemény, hogyha ezeket a hallott és látott információkat az emberek az informális helyzetükben megbeszélik egymással. /2/

Ha az olvasó szabadon válogathat, akkor az interneten is inkább bulváros híreket olvas. Ez a következtetés vonható le a Hírlista.hu hírgyűjtő weboldal novemberi olvasási statisztikájából. A Hírlista című weboldalon általános, gazdasági, illetve egy-egy témára szakosodott, összesen 38 hírforrás, napi átlag 1.200 hírcíme követhető időrendi sorrendben. Novemberben a legnagyobb érdeklődést, Medgyessy Péter nevelt lányának videó riport melléklettel bővített erotikus fotózásáról szóló beszámoló váltotta ki. A második helyezést Michelle Wild volt pornószínésznő Fábry Sándorról alkotott nem éppen hízelgő véleményét részletező cikk érte el. A dobogó harmadik helyét a TV2 Megasztár című műsorában történt furcsa közjátékról beszámoló hír foglalhatta el. Azonban nem csak az élen, de a tíz legnagyobb érdeklődést kiváltott hír listáján is egyértelműen dominálnak a bulváros cikkek. Vagyis Csisztu Zsuzsa, Konta Barbi, Vágó István és Bubik István, valamint egy lelőtték és egy 44 évesen rákkal küzdő vezérigazgató „témájú” anyagok keltették fel leginkább a hírgyűjtő oldal látogatóinak figyelmét. A Hírlista.hu leglátogatottabb nem bulvár híre Kóka Jánosnak, a gazdasági tárca új vezetőjének hangmelléklettet is tartalmazó riportja volt, amely az 5. helyet szerezte meg a havi TOP 10-ben. Bár az összes hír között mindössze alig 1 % a multimédiás melléklettel rendelkezők aránya, a TOP 10-ben 4 ilyen anyag is bekerült.

Az olvasási statisztika heti bontásban történő elemzése is csak kicsit árnyalja a bulváros érdeklődés dominanciáját. Egész november is csak 7 olyan téma volt, ami legalább egy-egy hétre be tudott kerülni a 10 legérdekesebb hír közé. A hónap első hetében a Hír Tv-nél a tulajdonosváltással összefüggésben bekövetkező személyi változások, az ORTT panaszbizottságának addig példátlan eljárása, miszerint meg se nézte a vitatott műsort, úgy hozta meg róla döntését, valamint az amerikai elnökválasztási kampány kimenetelének előzetes találgatásai generáltak a bulvár híreken kívül TOP 10-be juttató érdeklődést. A második héten az USA-ban elkövetett állítólagos republikánus választási csalásokról, illetve Friderikusz Sándor esetleges új műsoráról szóló hírek tudtak nem bulvár hírként bejutni az élvonalba. November harmadik hetében „csak” a pénzügyminiszter és a miniszterelnök költségvetési hiányról és az MNB kamatpolitikájáról szóló, némi ellentmondást tükröző megnyilvánulásai keltettek fel a vezető bulvárhírekhez mérhető olvasói érdeklődést. November utolsó hetében nem volt sem a belpolitikában, sem a külpolitikában olyan „ügy” ami elérte volna az „ismert ember csinál, vagy mond valami szokatlant” típusú hírek „érdekességi” szintjét. A hirlista.hu hírügynökség hírforrásainak listája a következő. /3/
* Autó-Motor
* Autófórum
* BTL.hu
* eBroker
* F1hírek.hu
* Figyuzz.hu
* GR - Privátbankár.hu
* Gyöngy
* Hír Tv
* Híradó.hu
* Hírek.ro
* Hölgyfórum
* Hölgyvilág Terasz
* HVG Online
* Kárpátinfo
* Kreatív Online
* Lakáskultúra Online
* Ma.hu
* Médiainfó
* Mediatica.ro
* Menedzsment Fórum
* Mozinet
* Napi Online
* Népszabadság Online
* Népszava napilap
* Népszava Online
* Portfólió.hu
* PROHARDVER!
* Rally.hu
* SG Hírmagazin
* Sportfórum
* Tőzsdefórum
* TV2.hu
* uno.hu
* Vagy.hu
* VG Online
* Világgazdaság
* Zenefórum
1. Bajomi-Lázár Péter: A médiapesszimisták. és.hu nyomán
2. A köz véleménye-e a közvélemény? Németh Miklós Attila műsora nyomán. mr.hu nyomán
3. Interneten is a bulvárhírek tarolnak. 2004.12.02. BTL.hu nyomán

2. Médiapolitika: a kormány titkos tevékenységei, piszkos média

Mostantól állandóan fel kell hívni a figyelmet arra, hogy (jogilag, szakmailag) legitim helyzet hiányában a bulvár is autentikus hírforrás immár!

Pető Iván bírálta a MR-t. A szabad demokrata képviselő kifogásolta, hogy az intézmény elnöke Kondor Katalin személyes politikai nézeteit nyilvános rendezvényeken fejti ki, holott ehhez Pető szerint ebben a beosztásban nincs joga. A politikus megengedhetetlennek és tisztességtelennek tartja, hogy az ellenzékhez közelálló csoportok és emberek közérdekű közlemény formájában lényegében az igenre biztatják a hallgatókat a népszavazás előtt. Az SZDSZ-es képviselő úgy látja ez politikai állásfoglalás és nem közérdekű tevékenység. Pető Iván arról is beszélt, hogy hasonló igénye baloldali szervezeteknek is lett volna, de ezt a Magyar Rádió elutasította. A napirend előtti felszólalásra a kormány részéről senki sem reagált. (MR Élesen bírálta a Magyar Rádiót a parlamentben Pető Iván - 2004. november 30., nyomán)

A baloldali választási csalások vetik fel a rövid távú, vagy a napi (operatív) politizálásban tapasztalt, súlyosan információhiányos helyzetek mutatják a rendellenességet. A népszavazással kapcsolkatos információhiány viszont az intézményes válságot mutatja fel, hogy generációk nottek fel tájékoztatás nélkül, hogy most sincs megfelelo, állásfoglalásokra feljogosító tájékoztatás arról, hogy hol tart az anyaország társadalma.

Csak márciusban teszi közzé a vasárnapi népszavazással kapcsolatos felméréseket a Miniszterelnöki Hivatal. Bár a kormány tevékenységének fogadtatását, illetve a döntéselőkészítés folyamatát közvélemény-kutatásokkal szondázzák, az eredményeket egyáltalán nem teszik közzé, pedig néhány hónap alatt több mint hetvenmillió forintot fordítanak a felmérésekre - írja az Index. A Miniszterelnöki Hivatal tavaly februárban azt ígérte, valamennyi közvélemény-kutatás eredményét közzéteszik az interneten. Batiz András kormányszóvivő kiderítette: a kormány fél évente teszi közzé a kutatási eredményeket, így a szeptemberben alakult kabinet számára készülő döntés előkészítő anyagokat legkorábban négy hónap múlva ismerheti meg a közvélemény. Az Index még jóval a választási törvényben előírt közvélemény-kutatási stop előtt kért betekintést a kettős állampolgársággal kapcsolatos vizsgálati anyagokba, ám Batiz András kormányszóvivő megkeresésükre azt mondta, csak a népszavazást követően teszik közzé a kutatások eredményeit. Arra a kérdésre, hogy miért nem közlik hamarabb az információkat, kitérő választ adott. A kormányszóvivő ugyanakkor csaknem két hét után válaszolt arra a kérdésre, hogy mikor ismerheti meg a közvélemény a kormány tevékenységét szondázó kutatási eredményeket, illetve a döntéselőkészítő folyamathoz készíttetett felméréséket. Ezek közül a kormány munkájának értékelését idén áprilisig közölte a kancellária a Stratégiai Elemző Központ oldalain, azóta viszont semmilyen nyilvános helyen nem elérhetőek a közpénzből készített kutatások.

A kancellária legutóbb nyáron folytatott nyílt közbeszerzési eljárást, amelyen kiválasztották a közvélemény-kutatások elkészítőit. A Szonda Ipsos a kormányzati tevékenység és egyes társadalmi, gazdasági problémák által generált lakossági attitűdöket vizsgálhatja 18,7 millió forintért. A Marketing Centrum a kormányzati tervek és döntések társadalmi fogadtatásának, valamint aktuális társadalmi és gazdasági problémák gyorsvizsgálatát, illetve a társadalmi kérdések vizsgálatát végezheti rendszeres omnibuszos felvétel alapján. A cég 12,8, illetve 21,1 millió forintért dolgozhat. A Medián 17,6 millió forintos megbízást nyert, ezért az összegért gazdasági kérdéseket vizsgálhatnak rendszeresen omnibuszos vizsgálattal. Az év elején egyébként ugyancsak közbeszerzési eljárás keretében bízták meg a Szonda-Ipsost, aminek húszmillióért azt kellett vizsgálnia, hogyan reagál a közvélemény a kormány tevékenységére, illetve a gazdasági problémákra. A másik, a kormányváltás óta gyakorta állami megbízáshoz jutó GfK Hungária a kormányzati tervek társadalmi fogadtatását mérhette fel 16,9 millió forintért - olvasható az Indexen. (gondola.hu nyomán)

Megkezdődött az a per, melynek felperese Juszt László, alperese pedig Frei Tamás. Az ügy középpontjában még mindig az álbérgyilkos áll. Mint ismeretes, Frei Tamás riportot készített Moszkvában egy - általa bérgyilkosnak beállított - emberrel, aki közölte, egymillió dollárért az akkori miniszterelnököt, Orbán Viktort is megölné. Már a kérdés is óriási felháborodást váltott ki, hát még az, amikor Juszt László nyilvánosságra hozta, a bérgyilkos csupán egy statiszta. Ellenanyagában bebizonyította igazát Juszt, majd egy másik anyagot is készített, ez viszont már nem ment adásba. A két fél ugyanis megállapodott, hogy hallgatnak egymásról, sőt, ezt írásba is foglalták. Juszt szerint azonban Frei megszegte ígérettét, ráadásul alvilági körökkel hozta összefüggésbe egy nyilatkozata során. Juszt nem kér kártérítést, csupán bocsánatkérést. Az ügyben tanúként hallgatják meg a "moszkvai bérgyilkost" is. (Mai Nap, ma.hu nyomán)

Megint MTV, mert most az országnak az a része is lendületben van, ha nem is gombamód, de egymás után hajtanak ki az új műsorok. Azon belül legutóbb a 12+, a serdülő korosztálynak tervezett híradó, szlogenje szerint: az első híradód. Jó ez a szlogen, hogy az első híradód, nagyon tömör, benne van, hogy első, meg hogy a tiéd, tehát hogy tegeződünk, mert mi is fiatalok vagyunk. Van egy kis csendőrpertus stichje, igaz, de hát végül is bakfislányok szájába adva elmegy a tegezés, Konta Barbarának is az ment a legjobban. Meg van egy kis naivitás is benne, miszerint mi most szépen bicikliutat építünk neked, te meg ott fogsz szabályosan biciklizni - szóval hogy az MTV ezzel a híradónézésre akarja szoktatni az ifjúságot, azon belül is arra, hogy először a nekik összeválogatott híradót nézzék meg, és csak majd második osztályban az igazit - ami rém nemes szándék, csak éppen feltételezi az ifjúság mögött a médiatudatosan cselekvő szülőt, aki mindig ott áll a tévéző gyerek mögött csőre töltött távirányítóval, és a 12+ végeztével menten elkapcsol, vagy elzavarja a kölköt leckét írni. ez nem a híradóra szoktatja a gyereket, hanem bizony a Fókuszra és az Aktívra

De hát azért is érdemes külön híradót csinálni a gyerekeknek, mert a felnőtt kiadást esetleg nem értik, abban idegen szavak vannak és túl hosszú mondatok, mint amilyen az előző is volt. Ez az egyetlen érv, ami maradéktalanul elfogadható: ahhoz tényleg át kell fogalmazni a napi híreket, hogy a gyerek megértse. Aztán az is igaz, hogy a fiatalokat más, vagy más is érdekli, mint a kül- és belpolitika, úgyhogy kell a híradóba könnyűzene és „videojáték”, ahogy itt nevezik. Viszont az már nem igaz, hogy pont a Linkin Parkkal kell kezdeni a gyerekhíradót, ha már muszáj abból a szűk pár percből néhányat erre fordítani. Biztos ez lett volna a mézesmadzag, de hát ez innentől ugyebár nem a híradóra szoktatja a gyereket, hanem bizony a Fókuszra és az Aktívra, amelyek ráadásul veszélyesen összetéveszthetők egy hírműsorral. Súlyosbító körülmény, hogy a 12+ sajnos mint hírforrás is inkább a pszeudohíradókhoz áll közel. Az, hogy egyszer majd „törvény készül a családon belüli erőszak ellen”, az nem hírértékű, még akkor sem, ha feltételezzük, hogy egyes nézőknek újdonság. Meg az sem, hogy incidensek vannak a Vajdaságban. Ahogy az sem volt igaz, hogy a Call of Duty (a videojáték) hamarosan megjelenik, merthogy a hír beolvasásakor már rég megjelent. De legalább azt időben megtudtuk, hogy a miniszterelnök beszláni gyerekeket fogadott. Ha a gyerekhíradó nem teszi tájékozottabbá a gyereket, akkor nem lesz menő a suliban, és akkor vége. Szóval ez így nem híradó, urak, ez zengő ércz és pengő czimbalom. Vagy itt is az a cél, mint a játékpisztolynál, hogy semmiképp se működhessen? Erre nem érdemes rászoktatni a gyereket, jobban jár, ha kiszótározza magának az igazit. Az egyszerű beszédet és az kis színeseket viszont megkapja a már említett bulvármagazinoktól is. Hát mit kap a 12+-tól az az iskolás, aki így kampányhajrában a családi veszekedésektől kisírt szemmel leül megnézni az első híradóját, hogy tájékozódjon, hogy megértse, miről is ordibál apu a nagyival? Semmit se. Aha, persze, a pártpolitika nyilván indexen van, az nem való a gyereknek, nicht vor dem Kind. Meg a friss hírek is. Lenin elvtársnak külön újságot nyomtatunk, nehogy felizgassuk. Jó lesz bele az állott hírecske is. Hát így nehéz lesz híradót csinálni hosszabb távon. Ha pedig a gyerekhíradó nem teszi tájékozottabbá a gyereket, akkor nem lesz menő a suliban, és akkor vége, akkor ez bukás. Húsz éve a Delta azért volt menő, mert hírforrás volt. Pedig az ötlet szép, ahogy szép lenne egy közéleti gyereknapilap ötlete is, csak megcsinálni nem olyan egyszerű, mint beszélni róla. De legalább a hírekhez már holnap vissza lehet térni, és akkor annyival beljebb vagyunk. Illetve el kéne dönteni, hogy adunk-e hírt az ifjúságnak, vagy nem adunk. (Olcsó híradó hülyegyerekeknek. Tóta W. Árpád /worluk@mail.index.hu/ 2004.12.01., nyomán)

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) tagadja, hogy a kettosallampolgarsag.hu című internetes oldalon a szervezet használná fel kampánycélokra Bubik István színművész hétvégi tragikus halálát. A honlapon is megjelent az index értesüléseinek cáfolata. Mint írják: a szerkesztőség olyan magánszemélyeket takar, akik "személyes kapcsolatban álltunk Bubik Istvánnal és a halála előtti napokban Vele közösen küzdöttünk a nemzetegyesítés szent ügyéért." Félreérthető azonban, hogy a honlap nyitóoldalának fejlécén többször is feltüntették az MVSZ emblémáját, a világszövetség igen szavazatra buzdító szórólapjain pedig ugyanezt az internetes oldalt jelöli meg az MVSZ elérhetőségei között. Lapunk tegnapi kiadásában már beszámoltunk arról, hogy az ügydöntő népszavazáson való részvételre buzdító szórólapot a Magyar Színházban az igazgatóság megkerülésével terjeszti a szervezet. (Koren Zsolt, nszava.hu nyomán)

Újabb újságíró mondott fel egy Orbán Viktorral készített interjú miatt. Ezúttal a Duna tévé műsorvezetője, Kumin Viktória távozik, akit az interjúval kapcsolatban nyíltan bírált a Magyar Nemzetben Belénessy Csaba alelnök - írja a Népszabadság. Kumin Viktória a Heti Hírmondóban kérdezte a népszavazásról a Fidesz elnökét, akit egyebek mellett kitartóan faggatott arról, hogy milyen számítások alapján nem kerül "súlyos százmilliárdokba" a kettős állampolgárság - írja a Népszabadság. Belénessy kritikájában a műsorvezető szakmai teljesítményét sajnálatosan gyengének és méltatlannak nevezte. A tájékoztatási alelnök szerint nem Orbán vagy környezete kifogásolta az interjút, ami a Duna TV-re vetett rossz fényt, nem pedig a pártelnökre. A beszélgetést ugyanúgy készítették elő, mint a korábbi, Gyurcsány Ferenc-interjút, ám Kumin eltért a szerkesztők által összeállított kérdésektől, irányelvektől. A lap szerint Kumint házon belül olyan kritikák érték, hogy a határon túli magyarok ügyével kapcsolatban inkább a kérdés anyagi részét feszegette, az érzelmit kevésbé. Mások azt vetették a szemére, hogy a szívós kérdezést nem lehet összekeverni a kötözködéssel. A Népszabadság szerint a Fidesz sajtósainak kérésére lecserélték a beszélgetés szerkesztőjét. (NOL, origo.hu nyomán)

3. Tájékoztatáspolitika: miből tájékozódunk, és ami rólunk szól

A 2004-es pán-európai kutatás szerint még mindig a nemzetközi sajtó a leghatékonyabb eszköz, ha üzeneteinket a legbefolyásosabb üzletemberekhez is szeretnénk eljuttatni. Az Ipsos-RSL kutatócég immár három évtizede minden második évben felmérést készít az európai üzleti döntéshozók olvasási és médiahasználati szokásairól. A 2004-es European Business Readership Survey (EBRS) legfontosabb tanulságai nemrégiben láttak napvilágot. A 17 országban, 10 000 válaszadó részvételével lezajlott kutatás összesen 58 000 vállalat 431 ezer vezetőjének fogyasztási szokásait reprezentálja. A megkérdezettek a kontinens legbefolyásosabb üzleti döntéshozói: az Európában élő felnőtt lakosság legfelső elit 0,2%-a. Az eredmények alapján még mindig a nemzetközi sajtó marad a leghatékonyabb eszköz, amennyiben Európa-szerte szeretnénk minél szélesebb körben elérni a vezető üzletembereket. 58%-uk szerint ugyanis a magazinok és az újságok a nemzetközi hírek legmegbízhatóbb forrásai, jóval megelőzve a televíziót (36%), a rádiót (20%) és az internetet (18%). A legolvasottabb magazinok a The Economist (7,7%), a National Geographic (5,7%), a Harvard Business Review (5,6%), a Forbes (5,5%) és a Time (4,8%). A nemzetközi újságok tekintetében a legmagasabb penetrációt a Financial Times (13,1%), a FAZ (10,8%) és az IHT (3,4%) érte el. Az idei adatok jóval részletesebb információkkal szolgálnak a tévénézési és internethasználati szokásokat illetően is. A TV-csatornák közül a legnépszerűbb a Sky News (6,6%), a CNN International (6,1%) és a EuroNews (3,7%). A leggyakrabban látogatott weboldalak (az elmúlt 4 hét alapján) a BBC News (12,7% nézte meg legalább egyszer az utolsó 4 hétben) és az ft.com (8%). (Honnan tájékozódnak az üzleti döntéshozók? 2004-12-01 10:38 [Fipp.com] - gaborják, g.hirkereso.hu. mediinfo.hu nyomán)

A Miniszterelnöki Hivatal 2004 novemberétől 2005 március végéig széles körű tájékoztató akciósorozatot indít az Unióval kapcsolatos informálódási lehetőségek megismertetésére . Az EU Tájékoztató Szolgálat gyors és megbízható válaszokat ad az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekre. Tevékenységének fontos célkitűzése annak tudatosítása, hogy az Európai Unió mi vagyunk, az EU hétköznapjai a mi hétköznapjaink is. Ezt fejezi ki a kampány "Rólunk szólunk" elnevezése is. Ennek során bemutatják, hogy az információk mindenki számára rendelkezésre állnak, és el is érhetőek, csak használni kell a meglévő forrásokat, az EU Tájékoztató Szolgálat lehetőségeit. A 2003 februárja óta működő EUvonal ingyenesen hívható telefonszámán - 06 80 38 2004 - az érdeklődők válaszokat kaphatnak az őket érintő és érdeklő EU-s kérdésekre. Az EUvonal honlapja (www.euvonal.hu) átfogó képet nyújt az Európai Unióról, intézményeiről, politikáiról, a Magyarországgal kapcsolatos legújabb információkról és hírekről. Az EUvonal munkatársai eddig több mint 120 ezer kérdésre válaszoltak, a honlapot több mint 1,3 millióan látogatták meg. A Magyarország minden megyeszékhelyén és Keszthelyen található Európai Információs Pontok (EIP) munkatársai személyesen, illetve különböző programok szervezésével nyújtanak információt az érdeklődők számára. Az ország 84 településén kialakított EU Közkönyvtári Hálózat tagjai egyrészt EU-s külön gyűjteménnyel rendelkeznek, másrészt ők is számos eseményt szerveznek régiójukban. Az egyes eseményeken a MEH által szerkesztett és kiadott kiadványok szolgálják a tájékoztatást. A Rólunk szólunk programja időrendben a következő:

I. szakasz (2004. november-december)

EU advent
December 1-24. között külön honlap működik- www.euadvent.hu címen. A honlap virtuális advent-naptárt tartalmaz, 24 ablakkal. Minden nap egy új ablak "nyílik meg", melyben egy uniós kérdés található. A kérdéseket regisztráció után a honlapon keresztül lehet megválaszolni. A mind a 24 kérdésre helyesen válaszolók közül egy játékos kétszemélyes külföldi utat nyer.

EU blog
Az uniós munkavállalással, tanulással, utazással kapcsolatos szakértő ad tanácsot a www.nlcafe.hu honlap olvasóinak, és blogot (internetes naplót) ír azoknak, akik jobban szeretnének elmélyedni a témában. A rovathoz egy játék is kapcsolódik. A program a kampány II. szakaszában is tart.

II. szakasz (2005. február-március)
Farsangi Pláza program
Vidéki városok plázáiban ismeretterjesztő akciókat szerveznek. Mivel a téli hónapokban, különösen a hétvégeken ott igen nagy a forgalom, egyszerre sok emberhez tudják eljuttatatni az információt.

EU forródrót
A 84 kistelepülésen található közkönyvtári hálózat "EU sarkában" dekorált telefonokat helyeznek el, mellyel az EUvonal számát közvetlenül lehet hívni.

Freecard kampány
Budapesti és vidéki kulturális intézményekben és szórakozóhelyeken ingyenes képeslapot (freecard) osztanak.

Az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseinket közvetlenül is feltehetjük az Europa Direct (06) 800 67891011 telefonszámán - akár magyarul is! Ám használata előtt ajánlatos tájékozódni, mert a 800-zal kezdődő telefonszámok nem minden országban ingyenesek.
Révay András

Békés Megyei EIP
(66) 530-215
(66)530-209
eip.bekes@euvonal.hu
eupont.bmk.hu
5600 Békéscsaba, Derkovits sor 1.
Postacím: 5601 Békéscsaba, Pf. 35.

Hajdú-Bihar Megyei EIP
(52) 532-704
(52) 532-705
eip.hajdu-bihar@euvonal.hu
www.hbmo.hu
4026 Debrecen, Kálvin tér 2/a

Heves Megyei EIP
(36) 520-400/3092
(36) 520 499
eip.heves@euvonal.hu
3300 Eger, Egészségház út 4.

Somogy Megyei EIP
(82) 316 452
(82)508-156
(82) 316 452
eip.somogy@euvonal.hu
www.europont.somogy.hu
7400 Kaposvár, Csokonai u. 3.

Balaton Régió EIP
(83) 314 717
(83) 511 132
(83) 314 717
(83) 511 132
eip.balaton@euvonal.hu
www.europapont.hu
8360 Keszthely, Helikon utca 3.
Pf. 74.

Nógrád Megyei EIP
(32) 520 300
(32) 520 302
(32) 520 304
eip.nograd@euvonal.hu
www.nmrva.hu
3100 Salgótarján, Mártírok út 1.

Csongrád Megyei EIP
(62) 425 506
(62) 425 506
eip.csongrad@euvonal.hu
6720 Szeged, Victor Hugo u. 1.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei EIP
(56) 510 110
(56) 510 114
eip.jasz-nagykun-szolnok@euvonal.hu
www.vfmk.hu
5000 Szolnok, Kossuth tér 2.
Postacím: 5001 Szolnok, Pf. 139.

Veszprém Megyei EIP Kht.
(88) 411 204
(88) 411 204
eip.veszprem@euvonal.hu
8200 Veszprém, Komakút tér 3.
Pf. 326.

Zala Megyei EIP
(92) 599 341
(92) 599-341
eip.zala@euvonal.hu
8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7.

Baranya Megyei EIP
(72) 515-938
(72) 514-814
(72)514-815
(72) 515-938
eip.baranya@euvonal.hu
www.bmeip.hu
7621 Pécs, Mária u. 9.

Komárom-Esztergom Megyei EIP
(34) 312 419
(34) 333 146
(34) 312 419
eip.komarom-esztergom@euvonal.hu
2800 Tatabánya, Fő tér 4.

Fejér Megyei EIP
(22) 340 479
(22) 340 479
eip.fejer@euvonal.hu
www.datatrans.hu/eip
8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14.

Bács-Kiskun Megyei EIP
(76) 500 560
(76) 500 560
(76) 500 570
eip.bacs-kiskun@euvonal.hu
www.kjmk.hu
6000 Kecskemét, Piaristák tere 8.

Tolna Megyei EIP
(74) 505 647
(74) 510 295
(74) 510 296
eip.tolna@euvonal.hu
www.tolnamegye.hu
7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. I. em. 138.

BAZ Megyei EIP
(46) 501 060
(46) 501 066
eip.b-a-z@euvonal.hu
Európa Ház, 3525 Miskolc, Városház tér 13. (Almássy-kúria)

Pest Megyei EIP
(1) 485 6962
(1) 485 6960
eip.pest@euvonal.hu
www.pmtkht.hu/eip
1052 Budapest, Városház u. 7.

GyMS Megyei EIP
(96) 522 212
(96) 511 122
(96) 522 212
(96) 511 123
eip.gyor-moson-sopron@euvonal.hu
9021 Győr, Árpád út 32. (Megyeháza)
9022 Győr, Czuczor u. 30.

SzSzB Megyei EIP
(42) 599 690
(42) 599-691
eip.sz-sz-b@euvonal.hu
4400 Nyíregyháza, Egyház u. 13-15.

Vas Megyei EIP
(94) 326 048
(94) 326-049
eip.vas@euvonal.hu
9700 Szombathely, Petőfi S. u. 1/b.
("Rólunk szólunk." - 2004.11.27., Kis János, euroASTRA, nyomán, cgp)

4. Médiapiac: adnak vesznek

Úgy tűnik, hogy a nemzetközi porondon már egy-másfél éve érezhető befektetői kedv visszatér az Internet-szektorba. Nem hivatalos értesülések szerint a magyar online média piac két meghatározó szereplője egyesülne; a Startlapot, a Figyelőnetet, Nők Lapja Café-t és egyéb site-okat üzemeltető Sanoma megvásárolja az Index.hu többségi tulajdonát. Ezen tranzakció immár a magyar internetes piac egy új minőségű konszolidációját képviseli majd a 2001-2002-ben lezajlott piactisztulást követően. Az Index.hu idén tavasszal váltott tulajdonost miután az Elendert értékesítette a Wallis. Az Elender-Webigen portfólióba rendelt Index.hu-ból az Elender értékesítése után 30 százalékot meg a Wallis és 70 százalék Mucsi György vezérigazgatóhoz és Sándor Istvánhoz került (a Danubius volt vezérigazgatója). (Index.hu új tulajdonoshoz kerül? - - 2004.12.01., nyomán)

A magyar online média piacon az elmúlt két-három évben folyamatosan kialakult azon szereplők köre, melyek profitabilis működést tudtak elérni, s így immár hagyományos közgazdasági megítélés alapján is értéket termelnek és nem csupán egy ígéretet képviselnek. Az Index.hu jelentős mértékben profitálni tudott a magyar online reklámpiac bővüléséből, melyhez az idei évben olyan egyedi tényezők is hozzájárultak, mint az olimpia, labdarugó EB ill. a T-Mobile márkanév bevezetése. Az online médiapiaci jelenlét különösen azt követően értékelődik fel, hogy a nyomtatott sajtópiacon túl sok siker sztori az elmúlt időszakban nem alakult ki, s a nem bulvár napilapok piacán jelentős visszaesés is bekövetkezett. A hazai online reklámköltés a teljes reklámtortából 3% körüli értéket hasít ki, idén várhatóan 3 mrd Ft körüli értékkel. Ezen összegből a piac 5-6 szereplőjénél csapódik le több mint 80%. Az összeg a maga 3%-os súlyával még mindig nem kiemelkedő a hazai reklám költésben, de a trend ma már teljesen világos, így a hagyományos médiapiaci szereplők a növekedési ütemük jövőbeni megtartása érdekében kényszerben vannak az online pozíciók kiépítésére, illetve erősítésére. (portfolio.hu nyomán)

A médiaipar felé nyit a Tesco, amely saját televíziós csatornát tervez indítani. A Tesco szupermarketjeit Angliában több mint 16 millióan látogatják hetente, így az új televíziós szolgáltatásával több nézőt érhet el az áruház, mint az ITV digitális csatorna. A The Scotsman cikke szerint a csatornát száz üzletben tesztelik. A nagy képernyőket a szupermarketek különböző pontjain helyezik el. A saját adó műsorstruktúrájában főleg rövidebb, reklámokkal vegyített programok kapnak majd helyet. Tim Mason, a Tesco marketingigazgatója szerint mint az ország első számú szupermarketje abban a példátlan helyzetben vannak, hogy a többi médiától eltérően betolakodás nélkül kommunikálhatnak a vásárlókkal. (VGO nyomán)

Megduplázódik a jövő év végére a digitális televíziós vevőkészülékek száma Ausztriában az ORF előrejelzése szerint. Andi Gall, az ORF műszaki igazgatója arról tájékoztatta a sajtót, hogy a felmérések szerint már naponta mintegy ezer digitális dekódert helyeznek üzembe a 8,14 milliós Ausztriában, ahol becslések szerint már 400 ezer ilyen készülék biztosítja a digitális tévézés lehetőségét. A szakértők arra számítanak, hogy a jövő év végére 800 ezerre nő a digitális tévéadások vételére alkalmas berendezések száma a lakosság tulajdonában. (Gazdasági Rádió - Privátbankár.hu) Közelít a digitális rádiózás korszaka Magyarországon is. Az Antenna Hungária és a Magyar Rádió közös tájékoztatót tartott a rádiózás napja alkalmából. Kondor Katalin rádióelnök szólt a kihívásokról, melyekkel ma az intézmény szembesül; az anyagi keretek és a megújulás szükségének szorításáról. A rádió rég a pesti Bródy Sándor utcai épülettömböt, ezért az intézmény új telephelyre fog költözni, ahol nagyobb tér nyílik a műszaki korszerűsítések számára. Az új telephely kialakítására meghirdetett pályázat végén három helyszín maradt versenyben, az új Nemzeti Színház melletti terület a Duna-parton, a Váci út és a Csepel-sziget. A kiválasztás várhatóan heteken belül megtörténik. Az elnök kiemelte az intézmény és munkatársai elkötelezettségét közszolgálati feladataik ellátásában, melynek a műsorok színvonalában, minőségében kell megnyilvánulnia. A Magyar Rádió sikeres évet zár, ezt bizonyítja az EU-szavazás zökkenők nélküli tolmácsolása, valamint a rádió archívumaiban található, nemzeti kincsnek számító anyagok mentése az enyészet elől mikrofilmre, digitális hordozóra. A jövő évben lezárul a Kossuth Rádió hálózatának átállítása a CCIR-frekvenciasávra. A földfelszíni digitális műsorterjesztés jogi szerepköreinek és feltételeinek tisztázására van szükség, erre az Antenna Hungária Rt. és a Magyar Rádió Rt. szakértői munkacsoportot hoz létre, melybe be kívánják vonni az érintett államigazgatási szereplőket is. (Közelít a digitális rádiózás korszaka Magyarországon. 2004.12.02., [Infovilag], sg.hu nyomán)

5. Mérés és minősítés: az unió a kormánypártokat segíti?

Szakmai körök általános elképedésére, az Unió statisztikai hivatala engedélyezte, hogy a kormány a magánnyugdíj-pénztárakba befizetett összegeket állami bevételként tartsa számon, így az új uniós konvergencia-programban az államháztartás GDP-arányos hiánya jelentősen alacsonyabb lesz. Ezzel összefügg, hogy elfogadta a parlament a költségvetés fő számait, s ebből kiderül, hogy később takarékoskodik a kormány. Az Európai Uniónak a napokban elküldendő módosított konvergencia programban a kormány már figyelembe veheti a magánnyugdíj-pénztárakba befizetett összegeket, így az uniós normák szerint számított államháztartási deficit 2004-ben a GDP 4,5 százaléka, 2005-ben 3,8 százaléka lesz - mondta a pénzügyminiszter a kabinet ülése után.

Háromnapos tanácskozást tart az Európai Unió Bizottsága és a Pénzügyminisztérium az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszeréről Balatonőszödön. A szakmai találkozó december 1-én fejeződik be. A tanácskozáson részt vesznek az Európai Unió új tagállamai, valamint a csatlakozni kívánó Törökország, Horvátország, Bulgária és Románia államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési szakértői, illetve az EU Bizottság Költségvetési Igazgatóságának magas szintű vezetői. A találkozón az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer kialakításának illetve fejlesztésének kérdéseit tárgyalják meg, figyelembe véve az adófizetők érdekeinek védelmét. Robert Gielisse, EU Bizottságának Költségvetési Főigazgatóság igazgatója szerint a modern technikák bevezetése a közszférába az a sarokkő, amely lehetővé teszi a megbízható államháztartási pénzügyi irányítást, a gazdaságosság, a hatékonyság és eredményesség növelését. Weidlich Edit, magyar miniszteri biztos elmondta, Magyarország sikeresen végrehajtotta az első fázist (stratégiaalkotás, elsődleges jogszabályok kialakítása) már a következő fázisba lépett, jelenleg a tapasztalatok közvetítésére és a szabályok gyakorlati megvalósítására összpontosít. A tanácskozáson a résztvevők több olyan részletkérdéssel is foglalkoztak, mint az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszerrel kapcsolatos jelentési kötelezettségek, illetve a rendszer - pénzügyi irányítás, belső ellenőrzés javításának lehetőségei. A szakértők a független belső ellenőrzés szakmai erősítését szorgalmazták. (Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer EU szakértőinek találkozója Magyarországon. 2004.11.30., portfolio.hu nyomán)

6. Médiakutatás: a médiagazdaság minősítése

Az Internet még nem kincsesbánya: habár körülbelül fél millió német weboldal létezik már, a .de domain-eknek azonban csak alig több mint 13 százaléka mutat fel potenciális forgalmat. Az internetes oldalak fele saját online boltot is magáénak mondhat, 7 százalékuk emellett hirdetési felületként is működik. Ezt a Bundesverband Digitale Wirtschaft (BVDW) állapította meg a "Kommerzielle deutsche Webseiten 2004" című tanulmányában. Az online shop mellett további bevételgeneráló lehetőségek léteznek: 15 százalékuk külső oldalra kapcsolódik egy link segítségével. Egyharmaduk reklámhordozóként funkcionál, 6 százalékuknak fizetős szolgáltatásból és tartalmakból származik a bevétele. A vállalatok fele már bevételhez jut az online oldalakból: "Ez az arány a következő években jelentősen megnő" - véli a BVDW elnöke, Arndt Groth. További harmaduk idén vagy jövőre várja a nyereségessé válást. A valódi vagy tervezett megtérülési idő átlagosan körülbelül 3 év. A tanulmány szerint a növekvő forgalomnak köszönhetően a foglalkoztatottnak száma 2005 elejéig 376 000 alkalmazottról 400 000 fölé növekedni fog az iparágban. (BVDW tanulmány: végre pénzt hoz az online piac. 2004-11-30., Mediaundmarketing.de, varga nyomán)

7. Médiapolitika: intézményrendszer

Nemzetiségi alapon való diszkrimináció miatt 50 millió lejre büntette az Országos Audiovizuális Tanács az Europa FM rádiót. Egy november 24-i mu^sorban a mu^sorvezeto~ magyarellenes viccet mondott a hallgatóknak. A tanács ezúttal kihagyta a szokásos figyelmeztetést, és egybo~l a pénzbüntetéshez folyamodott. Magyarellenes megnyilvánulásért ekkora összeggel még senkit nem büntettek Romániában. Az inkriminált mu^sort a tanács lakossági bejelentés alapján monitorizálta. - A jövo~ben is így járunk majd el minden esetben, amikor rádiós vagy tévés mu^sorokban megsértik az audiovizuális törvényt - mondta Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, külön megköszönve a lakossági bejelentést. (2004. december 02., mediatica.ro nyomán)

Kérem a rendezvény népszerűsítését.
December 10-én pénteken 17 órától ismét Képmás Est. Mesevilág címmel,
Berecz András és Budai Ilona mesél, amelyre ezúttal a gyerekeket is
várjuk. Helyszín : Szent Margit Gimnázium (1114 Budapest, Villányi út 5-7.) díszterme.
Csernus László
lapigazgató
Képmás Családmagazin
1114 Bp., Villányi út 5-7.
Tel/fax: (1) 365-1414
www.kepmas.hu