Heti IFTI információ- és tájékoztatástudomány és -politika: 50. hét
A/ Információtudomány és -politika
1. Információkutatás, tájékoztatás: ki mit hol?
A cégvezetők gyakran a technológia adta lehetőségekkel visszaélve igyekeznek szemmel tartani alkalmazottaikat, nem törődve azzal, hogy mindez visszaveti a dolgozók produktivitását - állítja a Londoni Közgazdasági és Államtudományi Egyetem (LSE) által a napokban közzétett, a munkahelyi bizalom kérdését vizsgáló tanulmány. A dolgozat szerint az alkalmazottak felügyeletével kapcsolatos régi, rossz beidegződéseiket levetkőzni nem tudó vállalatvezetők sokszor nem megfelelő módon, e-mail, mobiltelefon, vagy SMS segítségével igyekeznek szemmel tartani, illetve szabályozni alkalmazottaikat, holott ezzel hátráltatják őket munkájukban. „A munkahelyi bizalom jövőbeli szerepe” című tanulmány az elmúlt három év során lebonyolított mintegy 15 terepkutatás tapasztalatait összegzi, kiemelve, hogy a munkavégzés a mai modern viszonyok között egyre kevésbé helyhez kötött, így a cégvezetők számára egyre nehezebben átlátható. Mindez arra készteti a vezetőket, hogy a mobil technológiák segítségével tartsák szemmel alkalmazottaikat - fejti ki Carsten Sorensen, az egyetem kutatója, a tanulmány szerzője. Az alkalmazottak pedig ennek eredményeképpen e-mailek és egyéb üzenetek tömkelegével igyekeznek serénységüket bizonyítani főnökeik előtt.
Sorensen úgy látja, olyan új technológiai megoldások kialakítására volna szükség, amelyek jobban elősegítik a csoportmunkát (az egyéni produktivitást támogató eszközök helyett egyre inkább a csoportmunkát támogató megoldásoknak kellene előtérbe kerülniük), és átláthatóbbá teszik a munkahelyi környezetet, ahol a a bizalom légkörének megteremtése is rendkívül fontos feladat. A kutató által javasolt új megoldások azonban a nagyobb átláthatóság mellett kisebb személyes szférát engednek a dolgozóknak. Sorensen mindazonáltal úgy véli, a modern világban egyszerűen a munka velejárója, hogy tisztában legyünk vele: mi a többieknek a feladata. Erre azért van szükség, mert a nagyobb átláthatóság magasabb szintre emeli a termelékenységet. Sorensen az adatbányászati eljárások és az időgazdálkodást elősegítő technológiák szerepére is felhívja a figyelmet. Vannak azonban olyan foglalkozások, amelyek eleve szükségessé teszik az állandó ellenőrzést, nyomon követést. Az ügyvédek például óradíj alapon számláznak, a tehergépjármű-vezetők hollétét pedig globális helymeghatározó rendszerek segítségével lehet nyomon követni. Más foglalkozások esetében ugyanakkor nem annyira az a fontos, hogy megfigyeljük a dolgozót, hanem az is elég, hogy megnézzük, hogyan halad a munkájával. Ennek érdekében pedig újfajta technológiai megoldások kialakítására van szükség - fejti ki a kutató. /1/
Új szolgáltatásokkal küzdenek a gyorsan növekvő online hirdetési bevételekért az internetes keresők. A versenyt jól szemlélteti, hogy a múlt héten szinte egy időben mutatta be hasonló funkciójú szolgáltatását a Google és a Microsoft.
Kapcsolódó anyagaink:
- Biztonsági hibát talál a Google asztali keresője - http://index.hu/tech/net/gds_sec/
- Pornóoldal pereli a Google-t - http://index.hu/tech/jog/goog041123/
- Kattintásos csalás miatt perel a Google - http://index.hu/tech/ihirek/?main:2004.11.23&202345
• Új tudományos kereső a Google-től - http://index.hu/tech/net/scholar1123/
• Fájlkeresés a merevlemezen - http://index.hu/tech/szoftver/szorcs1110/
Mesterséges intelligencia alkalmazásával növeli az online keresések pontosságát a közelmúltban megalakult Accoona Corporation új internetes keresője, derül ki a Forbes összeállításából. Az amerikai központú cég vezetői szerint rendszerük abban különbözik a hagyományos, egyes kulcsszavakra kereső megoldásoktól, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása révén megérti az egyes szavak jelentését, így fogalmi alapon is képes átvizsgálni a világhálót. Az új kereső olyan oldalakat is megjeleníthet, ahol ugyan nem szerepel pontosan a megadott kifejezés, de valamilyen szempontból mégis megfelel a keresés feltételeinek. Gyors fellendülés. Bár az Accoona valószínűleg még hosszú ideig nem jelent komoly veszélyt a világ vezető internetes keresőire, az új vetélytárs megjelenése is azt mutatja, hogy a növekvő hirdetési bevételek miatt egyre vonzóbbá válik ez a terület. Míg 2002-ben az Egyesült Államok online hirdetési piaca még csak 6 milliárd dollárt tett ki, addig az idén valószínűleg már eléri a 8-9 milliárdot, és a következő években még gyorsabb fellendülést jósolnak a piackutató cégek. Ráadásul az internetes keresőt üzemeltető cégek szempontjából kiemelten fontosnak számító, közvetlenül a keresésekhez kapcsolódó hirdetésekből származó bevételek még gyorsabban nőnek. Ebben az évben 2,5, jövőre pedig már 3 milliárd dollárosra becsüli ezt a szegmenst az Egyesült Államokban az eMarketer piackutató vállalat. Az online reklám vonzerejét mutatja az egyik legnagyobb európai internetpiac, Nagy-Britannia példája is. A szigetországban 2003-ban rekordösszeget, 370 millió fontot (1 font = 356 forint) költöttek a hirdetők az interneten történő reklámozására. Ez 80 százalékkal haladja meg a 2002-es bevételeket.
Újítanak a nagyok. Az internetezőkért és az online hirdetési bevételekért vívott kiélezett küzdelemben az interneteskereső-üzlet főszereplői - a piacvezető, néhány hónapja tőzsdére lépett Google és versenytársai, a Yahoo! és a Microsoft - fokozott figyelmet fordítanak az új, kiegészítő szolgáltatásokra is. A múlt héten szinte egy időben mutatta be online fóruma, a Google Groups második verzióját a Google és hasonló funkciójú, MSN Spacesre keresztelt új szolgáltatását a Microsoft. A rendszerek témakörök szerint szerveződő online vitaklubok létrehozását is lehetővé teszik, amelyek tartalmában keresni lehet. Az ilyen kiegészítő szolgáltatások fontosságát mutatja, hogy a Google Groups a kereső harmadik legnagyobb hirdetésibevétel-forrása. /2/
A magyar web tele van olyan helyekkel, ahol amatőr, vagy éppen profi alkotók mindenfajta korlátozás nélkül letölthetővé teszik saját anyagaikat. Zenekarok, írók, képalkotók adják közre műveiket a weben ingyenesen. Miért jó ez nekik? S mit szólnak ehhez a jogvédők? "Azért döntöttünk így, mert nem vagyunk milliomosok: nincs annyi pénzünk hogy szerzői kiadásban megjelentessük a lemezt és eljuttassuk a boltokba. A nagy kiadók meg csak akkor jelentetik meg a lemezed, ha már ismert zenekar vagy. Maradt az internet meg az, hogy legyen ingyenes." Pruzsina Balázs, a pécsi Peet zenekar basszusgitárosa indokolta így a hvg.hu-nak, októberben miért tették közzé ingyenesen teljes bemutatkozó albumuk anyagát. Az album angolul és magyarul is hozzáférhető, s már háromezeren le is töltötték a webről. "Nem veszíthet vele a zenekar, hiszen abból a pénzből csináltuk, amit a "Nem veszthetünk vele semmit" Pruzsina Balázs, Peet © www.peet.hu "A kiadók és kereskedők között abnormális viszony van" - jellemzi a terjesztés nehézségeit Szávai Ilona. A rockzenekar és a kiadó is említi, hogy a webes publikálást részben az kényszeríti ki, hogy a hazai kínálatt sokszínűsége csak látszólagos, a kiadványokat nagyon nehéz a közönséghez eljuttatni. A kereskedő azt rendeli meg, amiről hall, és amit a médiában lát; a média pedig keveset foglalkozik kortárs kultúrával. Ezen a szűrőn bizonyos termékeket egyszerűen nem lehet átpréselni.
A magyar web tele van olyan helyekkel, ahol amatőr, vagy éppen profi alkotók mindenfajta korlátozás nélkül letölthetővé teszik saját anyagaikat. A drumandbass.hu az elektonikus zene híveinek kínál publikációs terepe, a Merengő (www.merengo.hu) szövegek és képek publikációs tere, a HÁZ (www.ahaz.net) zenét és szöveget közöl, a legnagyobb hazai kortárs irodalmi portál pedig, a Litera.hu Hadd szóljon! nevű rovatában ad teret bárkinek, saját művei közzétételéhez. /3/
2. Gazdasági viselkedés: A vásárlók igénylik a vasárnapi nyitvatartást - a Mamut kutatása - 2004. december 8.
A Mammut Rt. szeptemberben végzett, 300 fős vásárlói közvélemény-kutatásából többek között kiderült, hogy az emberek legszívesebben bevásárlóközpontokba járnak vásárolni, s nagy többségük igényli, hogy kedvenc üzletei vasárnap is nyitva tartsanak. Egy vásárlás alkalmával a kutatásban résztvevők egyharmada 5-10000 Ft, egyharmada 10-20000 Ft, 13%-a pedig 20-30000 Ft körüli összeget költ el. A kutatási eredmények arra is rámutattak, hogy a vásárlási szokások átalakulóban vannak: a látogatók nem csupán vásárlás, hanem szórakozás, kikapcsolódás céljából érkeznek az üzletközpontba. 2004. szeptember 1-9. között a Mammut Rt. megbízásából az Independent Research Agency felmérést végzett a Mammut Üzletház 300, tizenhat évnél idősebb látogatója körében. A vizsgálat elsődleges célja a megkérdezettek vásárlási szokásainak, illetve a Mammut Üzletházzal kapcsolatos véleményeinek, tapasztalatainak megismerése volt. A vásárlói vélemények felmérésével párhuzamosan a Mammut Üzletház megbízásából elkészült egy 500 fős lakossági közvélemény kutatás is a 16 éven felüli I., II., és XII. kerületi lakosok körében. A kutatások a vásárlási szokásokat érintő kérdésekben hasonló eredményekkel zárultak.
A vásárlói kutatásból kiderült, hogy a rendszeresen vásárolni járók 83%-a bevásárlóközpontokban szerzi be a számára szükséges árucikkeket, 38%-a pedig a nagyobb közérteket részesíti előnyben. Alig valamivel kevesebb, 36%-uk jár rendszeresen hipermarketbe, és kialakult a kis boltok stabil vásárlóközönsége is, ez utóbbiakat a megkérdezettek 14%-a keresi fel. Jellemző, hogy a kisebb boltok és a nagyobb közértek az 50 évnél idősebbek korosztályában népszerűbbek, hiszen ezek általában a lakóhely közelében épültek és gyalogosan is elérhetőek. A Mammut kutatási adatai alátámasztják azt a tendenciát, mely szerint a családok egyre nagyobb hányada indul bevásárolni vasárnap. A vasárnapi nyitvatartást a válaszadók elsöprő többsége, 80%-a tartja előnyösnek. Az egy vásárlásra jutó összeg a következőképpen alakul: a megkérdezettek 14%-a 5000 Ft alatt, 34%-a 5-10000 Ft között, 32%-a 10-20000 Ft között, 13%-a 20-30000 Ft között, míg 13%-a 30000 Ft felett költ átlagosan egy vásárlás alkalmával. A legtöbben ruhát (73%), könyvet, cd-t (40%), ajándéktárgyat (24%), illetve élelmiszert (21%) vásárolnak a Mammutban. A szeptemberi közvélemény kutatás eredménye is igazolta, hogy jól döntött a vállalat vezetése, amikor teret adott a komoly németországi expanziót követően magyarországi terjeszkedésbe kezdő Saturn lánc első áruházának.
A megkérdezettek 60%-a ugyanis jó gondolatnak tartotta, hogy egy új műszaki áruház nyíljon az üzletházban. A férfiak lényegesen nagyobb arányban fogadták pozitívan az elképzelést (73%), szemben a nőkkel (51%). A legnagyobb budapesti bevásárlóközpontok közül a válaszadók 38%-a a Mammutot jelölte meg, mint számára a legkedveltebb üzletközpontot, sorrendben a második legnépszerűbb központra a válaszadók 13%-a voksolt. A Mammut melletti legfontosabb három érv a lakóhelyhez való közelség, a széles üzletválaszték, és a kiváló szórakozási lehetőségek voltak. A teljes minta alapján elmondható, hogy a megkérdezettek az üzletközpontban töltött idejük 53%-át vásárlásra, míg 47%-át szórakozásra fordítják. A fiataloktól az idősek felé haladva nő a vásárlásra, és csökken a szórakozásra fordított idő aránya. A kutatási adatokból kitűnik, hogy a bevásárlóközpont látogatói ott töltött idejük csaknem felét szórakozásra fordítják. A kapott válaszok igazolják azt, hogy a Mammut, mint közösségi tér a hagyományosnak mondható bevásárlási- és szórakozási lehetőségeken túl olyan kulturális csomópont szerepét tölti be a Budai Belváros életében, amely - a mai kor kihívásainak megfelelve - közelebb hozza egymáshoz a környék lakóit, fórumot biztosít különféle kulturális és társadalmi rendezvények lebonyolításához. (Vélemények, hozzászólások a cikkhez - Németh János (njanos@mail.datanet.hu 3. Információ műveltség: magyarok a számítástechnikai világversenyen
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallgatói harmadik helyezést értek el egy mechanikai és automatizálási világversenyen, melyet a tajvani oktatási minisztérium szervezett - tájékoztatta szerdán az MTI-t Gyeviki János adjunktus. A Tajvanról on-line kapcsolaton keresztül irányított vetélkedőn házilag készített, elképesztően nagy precizitással működő berendezéssel vett részt három szegedi diák. Európából egyedül a dél-alföldi egyetem diákjai jutottak be a világ legjobb tíz csapata közé. Csiszár Attila fizikus-informatikus, Varga András gépész és Kovács Eszter angol szakos hallgatók olyan gépet mutattak be, amely a ezredmilliméter pontossággal végzi el a beprogramozott műveleteket. A berendezést tizenöt éves kutatómunkával Gyeviki János az SZTE Élelmiszeripari Főiskolai Karának adjunktusa fejlesztette ki; a programozásba bekapcsolódott Rózsahegyi Kálmán mérnök is. A tervezés elején még fél milliméter pontossággal működő gép létrehozása volt a cél, az eredmény azonban egy sokkal precízebb berendezés lett. A gép kifejlesztése nem öncélú játék, a munka során elért eredmények a robottechnikában felhasználhatók.
Külön érdekesség, hogy a gépet házilagos eszközökkel és anyagokból, jórészt kiselejtezett anyagokból állították össze, a hiányzó darabokat pedig Albert Miklós szakoktató készítette el. A fejlesztési munkába bekapcsolódó diákoknak sikerült a döntőn mindent az előre eltervezettnek megfelelően előadni - közölte a szakember. Az eltérő időzónák miatt a magyar csapat szerepelt legutolsóként a vetélkedőn. Mint a zsűri közölte, nem csupán a berendezéssel és az annak működését bemutató előadással voltak elégedettek, de a legjobb minőségű kép és hang is Szegedről érkezett az interneten keresztül - mondta Gyeviki János. (Harmadikak lettek a szegedi egyetemisták egy számítástechnikai világversenyen - 2004. december 9. 10:30 - MTI Sajtóadatbank, prim.hu nyomán)
4. Információtudomány: Egy egyszerűsítéssel közelebb a kvantumszámítógéphez - * Index - 2004. december 9.
A kvantumszámítógépek a ma használatos szuperszámítógépeknél sok nagyságrenddel gyorsabban oldanak majd meg nagyon bonyolult számítási problémákat. Azt elérni azonban, hogy a kvantumrészecskék (atomok, elektronok, fotonok) egy ilyen gépben azt tegyék amit kell, rendkívül komoly probléma. Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerősének! California Egyetem és a Maryland Egyetem munkatársai egy lépéssel közelebb hozták a gyakorlatban is működő kvantumszámítógépeket, mivel kidolgoztak egy egyszerűbben megalkotható kvantumbitet. A kvantumbitek a hagyományos bitekhez hasonlóan bináris (1 vagy 0) értéket vehetnek fel. Az új kontrukció megkerüli a kvantumbitek spinjének méréséhez szükséges extrém pontosságot. A kvantumbit egy részecske, amely az óramutató járásával egyező vagy ellenkező irányú pördületet vesz fel - ez tartalmazza bináris információt.
Az architektúra elektronspinre épül a nehezebben mérhető atomspin helyett. A kvatumbiteket atomok közti mágneses kölcsönhatás köti össze az egymás közelében tartózkodó elektronok kölcsönhatása helyet. Mágneses kölcsönhatásban rendszerint minden kvantumbit állandóan kötésben van a többi kvantumbittel. A kutatók kidolgoztak egy módszert, amellyel a összeköthetőek és szétválaszthatóak az ilyen bitek. A részecskék ezzel módszerrel távolabbra helyezhetők egymástól, mint az előző konstrukciókban. Ez lehetővé teszi, hogy egy viszonylag egyszerű eljárással ionágyúból lőjék ki őket apró félvezetőkre, amelyek megőrzik spinjüket. A rendszer kidolgozói szerint legalább egy évtizedbe telik, mire egy pár kvantumbites működő eszközt tudnak építeni. A szakértők szerint két évtizedre vagyunk a valódi működő kvantumszámítógéptől. (index.hu nyomán)
5. Információforrás-kutatás
a)ICT Weekly of December 10, 2004 - Fri, 10 Dec 2004 11:56:44 +0100
Its broad scope stretches from the way media is created, through each of
the stages of its distribution, to its playback. The Commission wants
people to be able to locate the content they desire and have it
delivered seamlessly, when on the move, at home or at work, no matter
who supplies the devices, network, content, or content protection
scheme.
The 10-year plan brings together the work of many currently running
research projects that the EC has been funding for a number of years.
BBC News - December 07, 2004
The research team, from New York State Department of Health and State
University of New York in Albany, said the research was another step
towards people controlling wheelchairs or other electronic devices by
thought. The four people faced a large video screen wearing a special
cap which meant no surgery or implantation was needed.
Brain activity produces electrical signals that can be read by
electrodes. Complex algorithms then translate those signals into
instructions to direct the computer. Such brain activity does not
require the use of any nerves of muscles, so people with stroke or
spinal cord injuries could use the cap effectively.
BBC News - December 07, 2004
Researchers from the University of California at Berkeley and the
University of Maryland have brought practical quantum computers a step
closer by proposing a type of quantum bit that is relatively easy to
build. Qubit's represent the 1s and 0s of computer information.
The qubits in the researchers' scheme are connected through the magnetic
interaction between atoms rather than the influence closely positioned
electrons have on each other. Ordinarily magnetic interaction would
cause every qubit to be permanently connected to every other qubit.
The researchers devised a method to connected and disconnect such
qubits. The method allows qubits to be placed further apart than those
of previous quantum architectures. This, in turn, allows them to be
positioned by ion implantation, an easy-to-use technique that calls for
shooting them into the silicon chip with a gun-like device.
Technology Research News - December 08, 2004
6. Információbiztonság: a) Netsky-P és Zafi-B - A Sophos közzétette az idei vírus toplistát - 2004. december 09.
A vírusok száma az elmúlt egy évben 51,8 százalékkal emelkedett. A pálmát közülük mindenképpen a Netsky-P féreg vitte el, hiszen az összes fertőzésről szóló bejelentés közel negyede a nevéhez kapcsolódott. A Zafi-B is kétes dicsőségre tett szert, a Sasser nevű internet-féreggel együtt, amely szintén céges és otthoni gépek millióinak megfertőzéséért volt felelős. Egy rekordot még mindenképpen meg kell jegyezni 2004-ből. A Netsky első verziója februárban jelent meg, majd öt további variánsa követte, amelyek külön-külön is felkapaszkodtak a top10-es listára. Graham Cluley, a Sophos internet-biztonsági cég vezető tanácsadója elmondta, hogy az idei vírusfertőzések több mint 50 százalékáért egyetlen ember, nevezetesen Sven Jaschan német tinédzser a felelős. Jaschan bevallotta ugynis, hogy ő írta a Sasser és a Netsky vírusok kódját. Ezekkel oly sikeres volt, hogy amikor nemrégiben megkezdődött bírósági tárgyalása az általa létrehozott kártevák még mindig újabb és újabb gépeket támadtak meg. Novemberre a Netsky-P féreg elérte azt a kétes dicsőséget, hogy a világon eddig legtöbbször bejelentett elektronikus kártevővé vált.
A Sophos becslése szerint a spam (kéretlen üzenetek) üzenetek legalább 40 százaléka fertőzött. Ezeket a leveleket az azonosíthatatlan úgynevezett „zombi" számítógépek segítségével küldik, hiszen a spamelés önmagában is jó pénzforrás, de a levelekben ott utaznak többek között a tárcsázó trójai falovas vírusok (amelyek emeltdíjas szolgáltatásokra kötik át a gyanútlan modemes internetezőt), valamint a billentyűzet leütéseket naplózó trójai kártevők. Cluley szerint a pénzszerzés miatt vírusokat írók jelentős kockázatot vállalnak, mivel a pénzmozgás nyomán a rendőrségnek megvan az esélye, hogy elkapja őket. A Sophos szakértője azonban arra figyelmeztet, hogy a megelőzés minden korábbinál fontosabbá vált, ami a minimális szinten a szoftverek karbantartását, a védelmi eszközök feltelepítését és rendszeres frissítését jelenti.
A legkártékonyabb vírusok 2004-ben
b) Szinte minden webböngészőt érint a Secunia által felfedezett legújabb biztonsági rés. Ady Krisztián
7. Információpolitika: az EU és mi
Nem biztos, hogy 2010-ig megvalósulhatnak az Európai Unióban a gyorsabb gazdasági növekedésről és a nagyobb foglalkoztatásról szóló tervek, mert nem működik hatékonyan az unió egységes belső piaca - ezt állapította meg a holland elnökség megrendelésére készült vizsgálat. Az informatikai miniszterek tanácskozásának napirendjére ezt a témát tűzte Viviane Reding főbiztos.
- Új főbiztosa van az informatika területének az Európai Unióban. A legfontosabb megállapítása az volt a biztos asszonynak, hogy az információs, kommunikációs technológiákat teljes egészében bele kell vinni a társadalom, a gazdaság minden szektorába, csak így lesz Európa versenyképes. Európa ugyanis a lisszaboni célokkal ellentétesen, az elmúlt öt évben nemhogy közeledett volna Ázsia és Amerika versenyképességéhez, hanem távolodott, lemaradásunk nő. Mégpedig éppen azért, mert ezekben az országokban ma már sokkal inkább általános gyakorlat a gazdaság és a társadalom minden területén az új technológia alkalmazása. Az információs technológia, az internet, a kommunikáció, a számítógép-használat lépjen ki a maga szakmájából és kerüljön be mindenhova, a médiába, a kultúrába, a napi életbe és a gazdaságba. Erről szól a következő időszak európai információs társadalompolitikája.
- Európán belül azt hiszem mi is egy kicsit elmaradtunk.
- Mostani felmérések alapján Magyarország jelentősen elmaradt. Ugyanakkor, éppen a kitörést jelentő területeken, az élen vagyunk egy-két helyen. Ez a széles sáv, ebben Magyarország régióvezető, tehát van esélyünk, hogy a valódi elektronikus szolgáltatások terepét jelentő új, korszerű technológiában Magyarország a középélvonalba kerül Európán belül. /1/
Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter sajtótájékoztató keretében számolt be a holland elnökséggel tartott megbeszéléseiről, az új európai IKT-politikák prioritásairól és ezek hazai vonatkozásairól. Az Európai Tanács 2000 márciusában Lisszabonban tartott csúcstalálkozóján megfogalmazott stratégiai célkitűzés értelmében az Európai Uniónak növekvő foglalkoztatottság mellett a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kell válnia 2010-re. A lisszaboni folyamat 2005-ben a félidejéhez ér, de már most látható, hogy számos eredeti célkitűzés nem fog megvalósulni 2010-ig. Az eddig meghozott intézkedések, valamint a tagállamok által végrehajtott reformok mértéke nem elégséges, a továbbra is fennálló szerkezeti problémák akadályozzák az egységes belső piac hatékony működését. A megoldásra váró feladatok teljesítése nem könnyű, de számos elemzés alapján az unió rendelkezik a gazdasági lehetőségek kihasználásához szükséges akaraterővel és kapacitással. A lisszaboni célok megvalósulását értékelő "Szembenézni a kihívással" című Kok-jelentés szerint a gyorsabb gazdasági növekedés és a magasabb foglalkoztatási szint eléréséhez nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tudásalapú társadalom kiépítésére.
A lisszaboni célok megvalósításában kiemelt szerepe van az infokommunikációs technológiáknak (IKT). A holland EU-elnökség felkérésére a PricewaterhouseCoopers által készített "Az IKT jövőjének vizsgálata című tanulmány - magyar nyelven a http://www.ihm.gov.hu/sajtoszoba/kozlemenyek/ikt_pol_sajttaj.html oldal jobb hasábjában a letölthető dokumentumok alatt található - szerint az EU-n belül szükség van az IKT-politikák megváltoztatására.
Az elemzés által azonosított áttörési pontok az alábbiak:
8. Információs társadalom hírek
Ismét felmerültek a magyar információfogyasztást jelentősen korlátozó fenyegetésként a kábelhálózatok áremelési törekvései. „Új csatornákkal próbálják népszerűbbé tenni kínálatukat 2005-től a nagy kábelszolgáltatók. A növekvő költségek és megújuló programcsomagok miatt emelkednek a díjak.” Ami, persze, nem igaz. A legnagyobb mértékben a UPC kínálatai drágulnak, míg az EMKTV nem emeli árait.
Befejeződött az eddigi legszélesebb körben elvégzett, spyware programokra vonatkozó felmérés, melynek eredményei nem túl biztatóak. A felmérést a Webroot végezte el 4100 cég és több mint 10000 számítógép bevonásával. A kutatás azzal a céllal indul, hogy átfogó képet lehessen kapni a vállalati környezetben működő rendszerek spyware programokkal való fertőzöttségéről. A felmérés eredménye sajnos nagyon lehangoló, ugyanis átlagosan 20 kártékony programot sikerült azonosítani egy-egy PC-n. A Webroot az otthoni felhasználók körében is végzett hasonló kutatást, de ott még rosszabb a helyzet, ugyanis az egyéni felhasználók számítógépein átlagosan 26 spyware található. A Webroot állásfoglalása szerint céges környezetben azért jobb valamivel a helyzet, mert a vállalati antivírus szoftverek és tűzfalak nagyobb védettséget biztosítanak.
A Webroot szerint a számítógépeken legtöbb esetben ártalmatlan cookie-kat lehet találni. A PC-ken található kártékony programok 5 százaléka különböző gyanús szkennelő és rendszermonitorozó alkalmazás. Az esetek 5,5 százalékban pedig trójai programok bukkannak fel. Az IDC is végzet hasonló felmérést, melyből az derült ki, hogy az otthoni PC-k legalább kétharmada spyware-rel fertőzött. Az IDC szerint a jelenlegi helyzetből arra lehet következtetni, hogy az anti-spyware termékek forgalma jelentősen nőni fog a következő években. Egyes előrejelzések szerint ezen a piacon 2003-ban elért 12 millió dolláros forgalom 2008-ban elérheti a 305 millió dollárt. (Húsz kártékony program számítógépenként - 2004-12-07. - www.biztonsagportal.hu A Mediaedge:cia tanulmánya szerint a növekvő nethasználat kikezdte a tévéreklámok megszokott erejét. Az eddig tévézésre fordított idő egy része ma már egyértelműen a világhálón való böngészésre fordítódik. A médiaügynökség kutatásának eredményei arra is rámutatnak, hogy a TV-kampányok 14%-kal kevesebb befolyást gyakorolnak az internet-használókra, mint nem netező társaikra. A felmérés alapján úgy tűnik, hogy bár a televízó "egyedülálló" médium volt az elmúlt évszázadban, az internet egyre erősebb hatással van a fogyasztókra. Magyarázatul a tanulmány hozzáteszi: hasonlóan, ahogy az ötvenes évektől az emberek egyre kevesebb időt fordítottak másra a tévézés miatt, most az internetezők töltenek kevesebb időt a TV előtt. A trend folytatódni látszik, hiszen a Jupiter Research előrejelzései szerint az online penetréció 2008-ra Európa-szerte eléri az 54%-ot. Az AIMC adatai alapján a Mediaegde:cia megállapította, hogy az internet-használók 68%-a néz kevesebb tévét webes tevékenységeinek köszönhetően. Az előző évek tapasztalataival összevetve elmondható, hogy a TV-fogyasztásukat csökkentők aránya az elmúlt négy évben 25%-kal nőtt. Az internetezés azonban nem csak a televíziózást érinti. Az AIMC kutatása arra is figyelmeztet, hogy a világhálón szörfözők 16%-a ma már kevesebb rádiót hallgat és 10%-uk kevesebbet jár moziba is.
A felmérés szerint ezzel egyidejűleg a fogyasztók több időt töltenek online, mint valaha: a megkérdezettek 71%-a 10 órát vagy annál többet internetezik hetente. 1996-ban még csupán harmadennyien (23%) szenteltek jelentősebb időt a webes tevékenységeknek. TNS Sofres adatokra hivatkozva a Mediaedge:cia azt is kiemelte, hogy az internet használók körében 14%-kal alacsonyabb nézettség mutatható ki, és a kampányok első hetei alatt körükben jóval alacsonyabb lehet az elérés. A TV-kampányok hatékonyságának romlását ellensúlyozandó a médiaügynökség azt javasolja a hirdetőknek, hogy keressenek új csatornákat a fogyasztókhoz, fedezzenek fel új kapcsolódási pontokat és új kommunikációs lehetőségeket. A brit TradeDoubler kutatása szerint a vállalatok már felismerték a világháló jelentőségét. A tanácsadó cég tanulmányában kifejti, hogy az internetes hirdetések gyorsan átveszik a televízó szerepét, hiszen a válaszadók fele úgy nyilatkozott, hogy lehetőség szerint kerüli a tévés megjelenéseket. A European Internet Advertising Association legutóbbi adatai eközben azt mutatják, hogy az internet immár 20%-át teszi ki a teljes európai médiafogyasztásnak, mivel az online eltöltött idő rohamosan növekszik. (Internet - kikezdte a tévé egyeduralmát - 2004.12.07. 08:09 - Médiainfó nyomán)
Szakértők szerint sok magyar engedhetné meg magának az otthoni internetet, de nem érdekli őket. Javult az internet hazai helyzetképe a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) szervezésében közelmúltban tartott kerekasztal-beszélgetés konklúziói szerint. Ságvári Bence, az ELTE Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központjának munkatársa által ismertetett kutatási eredmények alapján mára az internetezés terjedésének legjelentősebb akadálya az emberek érdektelenségében gyökerezik, nem pedig az árakban. Ennek felszámolása feltétlenül szükséges az információs társadalom felé vezető úton -- értettek egyet a résztvevők. Szintén egyetértés volt abban, hogy az érdektelenség és elfordulás egyik oka a televízió és nyomtatott sajtó által egyoldalúan táplált negatív előítéletek létrejötte. Több alkalommal is elhangzott, hogy rengetegen súlyos tízezreket hajlandóak mobiltelefonra és telefonálásra elkölteni, miközben alig vagy egyáltalán nem interneteznek. Vita bontakozott ki azzal kapcsolatban is, hogy a kormányzat helyes stratégiát követ-e, mikor a szélessávú elérésre helyezi a hangsúlyt, és nem foglalkozik a modemes hozzáférésekkel. Egyesek Dél-Koreát hozták fel példaként, ahol több szélessávú felhasználó van, mint hazánk lakossága.
Az összevetés megint sántít. Az összehasonlítás Dél-Koreával nemcsak a hasonlatokra szokásosan jellemző módon sántít, hanem totálisan téves. Miközben a távol-keleti ország területe gyakorlatilag megegyezik hazánkéval, addig népessége, így népsűrűsége majdnem ötszöröse, ebből kifolyólag az urbanizáltság is lényegesen előrehaladottabb. Az egy főre eső GDP nagyjából 30 százalékkal magasabb. A kormányzat grandiózus, 8-3-9-nek keresztelt átfogó IT-stratégiájának fő célja, hogy 2007-re az ország egy főre eső GDP-je a jelenlegi hozzávetőleg 18 ezres szintről elérje a 20 000 dollárt, valamint az IT-ipar segítésével 290 ezer nagy értékű munkahely jöjjön létre, és az IT-export 110 milliárd dollárra duzzadjon, ami majdnem duplázást jelent a tavalyi szinthez képest. A 8-3-9 stratégia ambiciózus és tiszta jövőképet vázol fel 8 szolgáltatási terület, 3 infrastrukturális és 9 növekedésserkentő kormányzati technológiai projekt végrehajtásával. A tervekben többek között olyan célok szerepelnek, mint például legalább 10 millió szélessávra kötött háztartás 2007-re vagy legalább 4 millió VoIP-használó (internettelefon) 2006-ra. Ezeken túlmenően továbbá van egy kevésbé számszerűsíthető, azonban igen fontos tényező is: a közvélemény tudatában van annak, hogy az ország milyen szerepet tölt és tölthet be a világgazdaságban. Tudatában vannak annak, hogy az ország lendületét a technológiai szektor szolgáltatja. Valószínűleg nem kell bemutatni az olyan, régen nevesincs társaságokból mára óriásokká nőtt koreai vállalatokat mint az LG vagy a Samsung. Utóbbi például térdre kényszerítette a Sonyt is, márkaértéke az Interbrand Top 100 alapján pedig tavaly épp elmaradt tőle.
A dél-koreai példa tehát több mint sánta. Sem a magyar társadalom egy főre jutó és kumulált vásárlóereje, sem a kormányzati támogatás, sem a informatika szerepének és hasznának hazai elismertsége nem vethető össze az ázsiai nemzetével. A magyar távközlési infrastruktúra viszonylagos fejlettsége pedig ott válik elégtelenné, ahol piaci szempontból elkezdjük értékelni. A piaci liberalizáció ellenére is betegesen versenyhiányos magyar telekompiacon a szolgáltatások kvázi monopolista árazása és fejlesztése messze elmarad a kívánatos állapotoktól. Hiába emelkedik a sávszélesség lassan az egekbe, ha sokaknak inkább olcsó hozzáférésre lenne szüksége, akár modemen. Magyarországon a modemes net lassú és aránytalanul drága is. Azaz a használat intenzitására igenis igen rossz hatással van, hogy a távközlési piac egy kiskirályságból és több hercegségből áll. A hiányzó szolgáltatások mellett általános benyomásként a hazai "hi-tech" marketing egyszerűen béna, technológiai humbuggal fárasztja az amúgy sem túl érdeklődő embereket. Ha egyszer végre nem dzsípíáreszen kellene vapozni ezer kilobájtot, vagy nem megabites ADSL-lel lehetne ki tudja mit csinálni, akkor talán tényleg látnák azok is a dolog hasznát, akik most még az érdektelenek csoportjába tartoznak. Az irreleváns, érdektelen zsargonnal teletömött reklámok nemcsak pénzpazarlást jelentenek, hanem untatják a nézőt, és elfordítják a témától. Az Axelero "ott lehetsz mindenhol" kampánya ebből a szempontból valamelyest előrelépés, a kreatív koncepció jól megragadja a net hasznosságát, azonban még mindig túl van kódolva, hogy valójában mit is lehet az internet segítségével csinálni. (Sok magyar engedhetné meg magának az otthoni internetet -- de kit érdekel? Bizó Dániel, hwsw.hu nyomán)
Az info-kommunikációs ipar súlya az újonnan csatlakozott országok többségében elmarad az EU-15 átlagától állapítja meg az ICEG Európai Központ jelentése. Magyarország az infotech iparág súlyát tekintve előkelő, míg a felhasználói szolgáltatások fejlettségét tekintve jóval kedvezőtlenebb helyen található. Az International Center of Economic Growth (ICEG) Európai Központ jelentése a 10 újonnan csatlakozott és a 3 délkelet-európai csatlakozásra váró (Bulgária, Románia, Törökország) ország esetében elemzi az infokommunikációs ágazat és információs társadalom fejlettségét. Az info-kommunikációs ipar súlya az újonnan csatlakozott országok többségében elmarad az EU-15 átlagától - állapítja meg a jelentés. Ez alól kivétel Málta, Észtország, Magyarország és Szlovénia köszönhetően a jelentős külföldi tőkebefektetésnek, illetve a szoftvergyártás esetében a hazai termelői kapacitások meglétének. Ezekben az országokban az ICT ágazat jelentős szerepet játszik az exportban, a foglalkoztatásban és a tőkeképződésben. Magyarország egyike azon új tagállamoknak, ahol mind a hardver, mind a szoftverágazat jelentős gazdasági súllyal bír.
Ennél sokkal kedvezőtlenebb a kép az információs társadalom fejlettségét, az infokommunikációs szolgáltatások és javak használatát és hozzáférést illetően az újonnan csatlakozott gazdaságokban és ezen belül különösen Magyarországon. A felhasználói oldalon ezen gazdaságok - Észtország és Szlovénia kivételével - jelentősen lemaradtak az EU-15 átlagától olyan kulcsfontosságú mutatókban, mint a lakossági és vállalati hozzáférés és használat mértéke, az egy lakosra jutó számítógépek és Internet előfizetések aránya, a szélessávú felhasználók köre, az online vásárlás és értékesítés nagysága, digitális szakadék,vagy az eKormányzat , eOktatás vagy eEgészség elterjedtsége és színvonala. Magyarország helyzete különösen sokkoló, mert a szélessávú felhasználók körét leszámítva mind az egyes mutatókban, mind pedig a különböző szervezetek (pl. INSEAD, SIBIS) által mért összetett mutatókban a 13 ország között is csak az utolsó harmadban tartózkodik, Romániát, Bulgáriát és esetenként Törökországot előzve csak meg. A lemaradás minden szegmensben érvényesül, beleértve a tartalmat és a hozzáférést, illetve a kormányzati, az üzleti és a lakossági szektort is.Tekintettel arra, hogy az info-kommunikációs szektor kibocsátása és a szolgáltatások alkalmazása jelentősen hozzájárul a termelékenység, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás növekedéséhez, az említett mutatókban fennálló lemaradás csökkenti a gazdaság versenyképességét, lassítja a GDP növekedését. (Közepes fejlettségű a magyar infokommunikációs ipar. 2004.12.09. fn.hu nyomán)
9. Információforrás-kutatás
a) QuickLinks 326 - 5 December 2004 - Sun, 5 Dec 2004 20:52:31 +0100
15. OECD - Information Technology Outlook 2004 (OECD)
Information technology (IT) is a major driver of economic change,
restructuring businesses, affecting skills and employment, and
contributing to growth. The 2004 edition of the OECD Information
Technology Outlook, the eighth in a biennial series, describes recent
market dynamics and gives a detailed overview of the globalisation of
the information and communication technology (ICT) sector and the rise
of ICT-enabled international sourcing. It analyses the development and
impacts of electronic business processes and describes trends in
industries supplying IT goods and services. A highlights brochure
summarizing the main findings of the publication is available for
download.
10. Információgazdaság: gyorsaság, hatékony, választékosság
Kihirdették a Deloitte "500 leggyorsabban növekvő technológiai vállalkozás" versenyének 2004. évi EMEA régióra vonatkozó eredményeit. Az 500-as listára felkerült vállalkozások esetében az öt év összesített árbevétele átlagosan 1243 százalékkal nőtt, míg a tavalyi év átlagos árbevétel növekedése ugyanezen 500 vállalkozásnál 1175 százalék volt, ami akkor a 2002-es növekedési adatok csaknem kétszerese volt. Változatlanul a szoftvercégek uralják a mezőnyt (42 százalék). A különböző ágazatok részesedése nem változott jelentősen az elmúlt évhez képest. Az internetes vállalkozások mindössze 12 százalékot képviselnek a listán, ugyanakkor igen jól szerepeltek: az első 100-ban 20 internetes vállalkozás található, amelyek közül három az első 10-be is bekerült és ezek közül az egyik a vitathatatlan győztes. Az első helyezett az elmúlt öt év átlagában mért 96512 százalékos árbevétel növekedésével a lastminute.com, amely egy független utazási és szabadidős internetes vállalkozás. A Mimóza Kommunikációs Kft., az egyetlen magyar cég idén a listán, a 38. helyet érte el. (Kapcsolódó link: Deloitte Az 500 leggyorsabb vállalkozás (2004.12.03 12:39) - IDG Hungary. szt.hu nyomán)
Több mint hat százalékkal nőhet jövőre a globális reklámköltés, így az 553,4 milliárd dollárt tesz majd ki, jósolja az egyik vezető amerikai médiaügynökség. A hatalmas összegnek több mint felét, 280 milliárd dollárt, az Egyesült Államokban fogják elkölteni, állítja az Universal McCann ügynökség. A jövő évi növekedés motorja a nagy versenyágazatok - elsősorban az autóipar és a gyógyszeripar - lesznek. Az ügynökség a világ reklámkiadásainak jövő évi emelkedését most gyorsabbnak látja, mint fél évvel ezelőtt. A leggyorsabb növekedést a reklámkiadásokban az internetes költések mutatják jövőre, azok 2004-hez képest 25 százalékkal emelkedhetnek, adja hírül az MTI. Mint arról a Menedzsment Fórum korábban beszámolt, a globális reklámköltés az elmúlt években is gyorsuló növekedést mutatott: a világ száz legnagyobb hirdetője 2003-ban 11,6 százalékkal költött többet hirdetésekre, mint az előző évben, s ez meghaladja a 2002-ben regisztrált 7,1 százalékos, illetve a 2001-es 2,6 százalékos bővülést. A legtöbbet továbbra is a Procter & Gamble költi reklámra a világon. A hazai online reklámpiacon szakértők szerint idén 50-60 százalékos bővülés várható. (Az online reklámkiadások nőnek a leggyorsabban - 2004. december 6., MTI/Menedzsment Fórum nyomán)
A Republic of Art Advertising&Branding a Startlap tender nyertese. A Cosmopolitan és a Praktika Magazin idei kommunikációjának elkészítése után a Republic of Art Reklámügynökség nyerte el a Sanoma Budapest Kiadói Rt., Startlap internetes portáljának kommunikálására kiírt tenderét is. A Republicon kívül a tender résztvevői voltak a Scholz&Friends, az Edison és az Lowe GGK is. A Republic of Art feladata a Startlap 2005-ös marketingkommunikációs stratégiájának kialakítása és a kommunikáció kreatív irányvonalának kidolgozása volt. A kampány elsődleges célja a Startlap márka építése és látogatottságának növelése. A stratégia kialakításánál a legfrissebb marketingkommunikációs egyenletek közül a "Brand Environment Studies" tanulmányt alkalmazta az ügynökség, amely többek között arra is választ ad, hogy hol helyezkedik el a márka a versenytársak és a piaci tendenciák gravitációjában. (Startlap: a RoA-val dolgozik - 2004-12-07. mediainfo.hu nyomán)
A Financial Times és a PricewaterhouseCoopers közös felmérése szerint a Microsoft lett a világ második legelismertebb cége. A redmondi székhelyű világcég e mellett első lett az „Innováció”, a „Társadalmi felelősségvállalás” és a „Részvényesi érték” kategóriákban, Bill Gates pedig elnyerte „A világ legelismertebb vállalatvezetője” címet. A válaszadók véleménye alapján a Microsoft lett a világ második legelismertebb cége, mely a General Electric nevű világvállalatot követi a ranglistán. A legelismertebb vállalatvezető pedig Bill Gates lett, aki immár harmadik éve birtokolja ezt a címet. A válaszadók igen nagy elismeréssel beszéltek a Microsoft alapítójáról; kihangsúlyozták jó üzleti érzékét és kreativitását. Azokra a kérdésekre, hogy „Melyik vállalat jelenti részvényesei számára a legnagyobb értéket?”, „Melyik vállalat társadalmi felelősségvállalása a leglátványosabb?”, és „Melyik vállalat végzi a leglátványosabb termék vagy szolgáltatás innovációt?”, a válaszadók többsége szintén a Microsoftot jelölte meg, így ezekben a kategóriákban is a rendmondi szoftvercég nyerte el az első helyet. A „leghatékonyabb vállalatirányítás” kategóriában, pedig a még mindig előkelő negyedik helyet szerezte meg a vállalat.
A Microsoft-on kívül nyolc egyéb IT vállalatnak sikerült helyezést elérnie a kategóriák valamelyikében. Az IBM, a Dell, a HP, az Intel, Apple a „legelismertebb vállalatok”, az Oracle, a Siemens és a Cisco pedig a „legelismertebb vállalatvezetők” listáján került be az első 45 közé. A felmérés készítői idén egy igen furcsa kérdést is feltettek a válaszadóknak: arra voltak kíváncsiak, hogy ki az a jelenlegi vagy múltbéli személy, akit szívesen látnának saját vállalatuk irányítói csapatában. A válaszok alapján Jack Welch, a GE volt elnöke után, Bill Gates az a személy, akinek jelenlétét a mostani vállalatvezetők szívesen vennék saját stábjukban. Ez utóbbi listán egyébként a Microsoft vezér olyan személyeket előzött meg, mint Winston Churcill, Bonaparte Napoleon, vagy Henry Ford. (Tudd meg mi történt ezen a napon! Kattints ide: http://www.ezenanapon.hu Financial Times: A Microsoft a világ egyik legelismertebb cége - 2004. december 6. 17:02., Prim Online nyomán)
11. Információkereskedelem: időjáráspiac
Bizonyos társaságok, piaci szereplők költségvetésében nagy érvágást jelenthet a lanyha tél, a hűvös nyár, vagy akár egy aszályos időszak. Ezek, a gyártási illetve termelési, és eladási tervekbe be nem kalkulálható tényezők sokat ronthatnak egy cég eredményén, és ez nagyon extrém esetben, akár csődhöz is vezethet. De mit tehet egy társaság, hogy kivédje az időjárás okozta anyagi veszteséget? Tőzsdézik, méghozzá meleggel vagy hideggel, esővel vagy faggyal.
Aki felismerte az időjárás piaci vonzatát: a CME
Az energiaellátástól a mezőgazdaságig sok ágazat ki van szolgáltatva a természeti erők változásainak. Egy légkondicionáló berendezéseket gyártó cég eladásai például igen megsínylik a hűvös nyarat, ahogy egy aszályos időszakban is kevesebb terményt takarítanak be a gazdák világszerte. Ugyanígy a hosszú meleg nyár jót tesz az üdítőital gyártóknak, és a turizmusban érdekelt társaságoknak. A brit állami időjáráskutató-intézet, a Met Office szerint a brit cégek 70 százalékának eredményét befolyásolja a szeszélyes időjárás, az amerikai gazdasági minisztérium adati szerint pedig az USA gazdaságának 20 százaléka időjárásfüggő. Ez valószínűleg igen nagymértékben igaz a világ bármely részére, főleg ha figyelembe vesszük a globális felmelegedés okozta szélsőséges időjárási viszonyokat.
A reformer CME
A természeti katasztrófák okozta károkra a társaságok felkészülnek, bebiztosítják magukat. A biztosító azonban nem fizet, csak azért, mert nem esik az eső. Egészen 1997-ig nem volt arra azonban megfelelő platform, hogy az időjárás "természetesnek tekinthető" változásai ellen megvédjék magukat a cégek. A Chicago Mercantile Exchange (CME - a világ legnagyobb árutőzsdéje) sok esetben reformernek bizonyult, ami az úgynevezett származékos - vagy derivatív termékeket illeti. Itt vezették be először a világon az elektronikus devizakereskedést, itt lehetett először határidős ügyletet kötni arra, hogy például a fonttal szemben erősödik vagy gyengül a dollár. Mára a nemzetközi devizapiaci kereskedés annyira elterjedté vált, hogy bizonyos cégek kizárólag ezen a piacon kötnek üzleteket. Érdekes, hogy a devizapiaci ügyletek is szolgálnak védelmi eszközként társaságok számára, egy Amerikába exportáló cég például ki tudja védeni a gyenge dollár negatív hatását egy dollár gyengeségére kötött ügylettel. Hasonlóképpen, védelmi célból tud ügyletet kötni egy társaság, ha attól tart, hogy a 18 foknál melegebb vagy hidegebb hőmérséklet károsítja eredményét.
70 milliárdos üzlet az időjárás
A CME honlapján található információkból kiderül, hogy az első ilyen ügyletet 1996-ban kötötte a Koch Energy és az Enron, Milwaukee államban, a téli átlaghőmérsékletre. Ez még úgynevezett OTC (Over The Counter, tőzsdén kívüli - a szerk.) módon történt, a CME a lehetőséget meglátva felkarolta a kezdeményezést, és bevezette elektronikus rendszerébe, a GLOBEX-re a határidős kereskedést. Ezek után a Chicago Board of Trade (CBOT) bevezette a katasztrófa kötvényeket és opciókat. A tőzsdei történetben is viszonylag friss kereskedés hirtelen lendületet kapott az El Nino jelenségtől, amely tovább gyorsította az időjárás derivatívák elterjedését. 2001-ben a frankfurti értéktőzsdét üzemeltető Deutsche Börse után és a londoni LIFFE után a Euronext is felvette kínálatába az időjárási kontraktusokat. 1999-től 2001 végéig származékos időjárás-termékekkel 75 millió dollár értékben kereskedtek az OTC-piacon Európában, az Egyesült Államokban évente több mint 4000 szerződést kötnek, átlagosan 8 milliárd dolláros forgalomban. Szakértők becslése szerint 2005-ben a származékos időjárási termékek forgalma világviszonylatban már 70 milliárd dollár lesz. Jól ismerte fel tehát a lehetőséget mintegy nyolc évvel ezelőtt a CME.
Hogyan lehet az időjárással kereskedni?
Azok a tőzsdék, ahol időjárás-kontraktusokat vezettek be, a szokásos módon, termékként kezelik az időjárást. A tőzsdék ezért úgynevezett időjárás-indexeket hoztak létre. Az indexek négy fő termékre vonatkoznak, ezeknek a változására lehet ügyleteket kötni. Ezek a szél, az eső, a fagy (vagy hó) és a hőmérséklet. Ugyan egészen kifinomult üzletet is lehet kötni, mondjuk arra, hogy egy adott hónapban hány milliméter eső esett, a legtöbb céget - ahogy az előzőekben is említettük - a hőmérséklet alakulása befolyásolja, ezért ezen a termékkel a legnagyobb a forgalom.
Fűtési és hűtési foknapok
Az időjárással való kereskedés opciós módon zajlik, vagyis az ügylet akkor lép életbe, ha bizonyos feltétel bekövetkezik, például, ha a hőmérséklet elér egy adott szintet, vagy egy adott szint alá esik. A CME-n 65 Fahrenheit fokban (18,3 Celsius fok) határozzák meg a viszonyítási hőmérsékletet. A 65 Fahrenheit fokot azért tartották meg határvonalnak, mert évekkel ezelőtt ez alatt a hőmérséklet alatt kapcsolták be a fűtést az USA-ban. Most úgynevezett benchmarknak használja az ipar, ez alatt a lakosság több energiát használ fűtésre, fölötte több energiát használ légkondicionálásra. A viszonyítási foktól való negatív eltérést nevezik fűtési foknapnak (Heating Degree Days - HDD), a pozitív eltérést pedig hűtési foknapnak (Cooling Degree Days - CDD). A HDD novembertől márciusig tart, míg a CDD májustól szeptemberig.
Magyarországon az idei év végéig erre a piacra nem lehetett befektetni, legalábbis hazai brókerházon vagy közvetítőn keresztül nem. Idén ősszel jelent meg az első ilyen szolgáltatás a Hamilton Tőzsdeügynökség Rt.-nél, és jelenleg is egyedül ők kínálják ezt a piacon. A társaság a nemzetközi határidős ügyletek egész sorával együtt tette hozzáférhetővé az időjárás-kontraktust a magyar piacon, azonban elmondásuk szerint eddig még ilyen ügyletre nem érkezett érdeklődés.
Kik a piac szereplői?
Amennyiben tehát egy klímaberendezéseket gyártó cég attól tart, hogy eladásai megcsappannak, mert hűvös nyár lesz, és az ebből származó veszteséget fedezni szeretné, köthet arra szerződést, hogy bizonyos napokon 18 fok alá csökken a hőmérséklet. Amennyiben ez bekövetkezik, az ügylet volumenének megfelelően kap egy pénzösszeget, amellyel fedezheti az eladások kieséséből származó veszteségét. Mint a "hagyományos" érték, vagy árutőzsdén, itt is megtaláljuk az ellentétes oldalt, aki attól tartott, hogy túl meleg lesz a nyár - mondjuk egy aszálytól tartó mezőgazdasági társaság - akinek ellentétes ügylete fedezi a klímaberendezést gyártó cég által bezsebelt összeget, vagyis a többszereplős piac teljes egészében saját magát finanszírozza. Nagy része van ebben azoknak a spekulánsoknak, akik ugyancsak a hagyományos piacokhoz hasonlóan kimondottan a megkötött ügyletek árainak eltéréseiből remélnek hasznot. Ők a gabonapiacon lévő spekulánsokhoz hasonlóan időjárási-kontraktusokra kötnek eladási és vételi opciókat - adják, veszik a különböző termékeket anélkül, hogy valójában a hőmérséklet ingadozása által okozott károkat fedeznék, és a vétel illetve eladás közötti hasznot zsebelik be.
Kik kötnek fedezeti ügyletet az időjárás-tőzsdén?
Néhány példa arra, milyen cégeket befolyásol közvetlenül az időjárás: az áram- és gázszolgáltatókat, akiknek a bevétele függ attól, milyen hideg a tél, illetve milyen meleg a nyár; a mezőgazdasági cégeket, mivel az aszályos időszak, vagy a fagy árt a termésnek; az építőipart, ahol egy elhúzódó tél, eső, hó és hideg lassítja az építkezést; az üdítőital-gyártókat és forgalmazókat, akik megcsappant fogyasztásra számíthatnak pár fokos hőmérséklet-csökkenésnél; a vendéglátóipart és a turizmust: a hűvös nyár és lanyha, hó nélküli tél miatt elmaradnak a turisták; a költségvetési intézmények, ahol egy átlagosnál keményebb télen hatványozottan megugranak az utak karbantartási költségei - és még sorolhatnánk.
Az időjárás-tőzsde fontos szereplői még a biztosítók és a pénzintézetek. Az utóbbiak közvetítő szerepet vállalnak, ők adják a know-how-t egy ügylet megkötéséhez. A biztosítok pedig a már említett természeti katasztrófák ellen nyújtanak védelmet. A biztosítás azonban nem olyan rugalmas instrumentum, mint egy opciós szerződés. Egy opció bármikor gazdát cserélhet, míg egy időjárási biztosítás a hagyományos módon működik: a rendszeres díj ellenében fedezi az esetleges kárt.
A HDD kiszámolása egyszerű mutatvány: 25 HDD például azt jelenti, hogy a napi átlaghőmérséklet 40 Fahrenheit fok (65-40 = 25). A CME HDD-indexe az egy hónapban lévő napok megszorzása a HDD-vel. Például, amennyiben egy városban novemberben az átlag napi HDD 25 volt, novemberben pedig 30 nap van, akkor a HDD-index 750 volt arra a városra (25x30 = 750). A CDD kiszámítása ugyanez fordítva: 10 CDD azt jelenti, hogy 75 Fahrenheit fok van. Amennyiben a 30 napos júliusban ez a napi átlag CDD, a júniusi CDD-index 300 lenne. A HDD és CDD minimális árelmozdulását (tick) 100 dollárban határozta meg a CME, a két indexre kötendő ügyletek nominális értékét pedig minden HDD illetve CDD után 20 dollárban. Azaz, a fent említett novemberi HHD nominális értéke 15 000 dollár, ha az 1,00 foknap-pontot elmozdul, le vagy felfelé, az 100 dollárt ér.
Amennyiben egy vállalat azt gondolja, hogy kemény tél következik, és érdemes erre fedezeti ügyletet kötni, és a téli foknapok historikus adataiból azt olvassa ki, hogy az elmúlt 24 évben minimum 1409 HDD volt és maximum 1964 HDD volt, tehát átlagban 1644 HDD, a téli időjárás-előrejelzés szerint az átlagosnál hidegebb tél várható akkor eldöntheti, hogy mit tesz: vállalja a hidegebb tél által okozott károkat, vagy fedezeti ügyletet köt. Opciós ügyletet például, ahol 1750 HDD-re vásárol 100 kontraktust. Ennek meghatározott prémiuma van, amit a vevő fizet az eladónak. Tegyük fel, hogy ez 310 ezer dollár, ezért az összegért veszi meg a vállalat a 100 kontratusnyi 1750 HDD-t. Amennyiben a HHD-index a meghatározott időszakra 1750-t meghaladó lesz, vagyis hidegebb tél lesz, mint amit az 1750-es HDD feltételez, akkor a valódi HDD és az opció közötti szorzat értékét kapja meg a vállalat, megszorozva az úgynevezett foknap-pont (tick) értékkel. Tegyük fel, hogy 1900 HDD lett az index, ebben az esetben a képlet (1900-1750) szorozva 100 kontraktussal, szorozva 100 dolláros tick-el, mínusz a prémium értéke lesz a hozam. Vagyis (1900-1750)x100x100-310 000 = 1 190 000 dollár. Ezzel az összeggel fedezheti a vállalat a hideg tél miatti veszteségét. Persze előfordulhat, hogy a megadott HDD értéknél alacsonyabb lesz, vagyis melegebb lesz a tél - ebben az esetben a vállalat ráfizet, viszont akkor sokkal kisebb a karbantartási ráfordítás. (Az adatokat Dr. Hornok Attila, az MVM Rt. szakértőjének 2003 június 20-án, a 8. Gázkereskedelmi konferencián tartott előadásából vettük - a szerk.) De, hogy dönti el a vállalat, hogy opciós ügyletet köt, vagy más instrumentumhoz fordul? Ezért érdemes az elemzőkhöz fordulni.
Az időjárás, mint sentiment
Mint minden tőzsdei terméknél, így a kukoricánál vagy az OTP-részvénynél is, előrejelzések születnek arra vonatkozólag, hogy mire számíthatnak az abban befektetni szándékozók. Mezőgazdasági előrejelzést lehet olvasni arról, hogy milyen mennyiségű illetve minőségű termést várnak a gazdák a csapadéktól és az aratástól függően, hogy milyen felvevő piacok vannak, hogy a Dunában lévő víz mennyisége hogyan befolyásolja az exportot, stb., és ezek után nagy valószínűséggel el lehet dönteni, hogy a kukorica ára a Budapesti Árutőzsdén milyen irányba mozdul el. Ugyanígy, az OTP-részvények árfolyamát is befolyásolják olyan tényezők, amelyeket a fundamentális elemzést készítők felhasználnak a papírok árfolyam-elmozdulásának valószínű meghatározására. Ilyenek a vállalat negyedéves eredményei, az éves osztalék szintje, a külföldi akvizíciók, de a banki termékek (hitel, betét) piaca is. Persze, a gazdasági szakemberek egyik fele szerint ezek az elemzések mit sem érnek, és valójában lehetetlen megmondani, mi fog történni a papírok árával a tőzsdén, mert azt nagyrészt az úgynevezett sentiment, a befektetők hangulata mozgatja. A fundamentalista elemzők azonban historikus adatokra támaszkodnak, és a cégek potenciáját, jövőbeni eredményességét mérik fel, majd ezek alapján jósolják meg, hogy drágulásra, vagy gyengülésre lehet számítani. Az időjárási termékeknél is hasonló a helyzet, csak ott egy másik tudományág, nem a gazdaság, hanem a meteorológia szakértői bevonásával készülnek az elemzések. Ha tehát egy társaság meg szeretné tudni, hogy vajon enyhe, vagy zord télre lehet-e számítani, megnézi mit is jósolnak a meteorológusok. Azok a tőzsdék, ahol időjárás-kontraktusok elérhetők, általában együttműködnek a nagy meteorológiai intézetekkel.
Aki azt gondolja, hogy az időjárást megjósolni ugyanolyan lutri, mint előre megmondani, mi fog történni a tőzsdén, nem téved: valóban nincs egzakt módszer semelyikre, bár a meteorológusok és a fundamentális elemzők ezzel nyilván vitatkoznának. A két dolog azonban érdekes módon egymáshoz kapcsolódik, legalábbis két amerikai közgazdász szerint, akik nem mást állítanak, minthogy az a bizonyos sentiment a tőzsdén kimondottan az időjárásnak köszönhető: vagyis, ha jó az idő és süt a nap, a befektetők vidáman vesznek, ha azonban nem süt a nap és borús az idő, akkor lanyha a forgalom és eladói nyomás van a tőzsdén. Ki más is figyelhetett volna erre fel, mint két hagyományosan is mezőgazdasági állam szülötte, a michigani Tyler Shumway és az ohioi David Hirschleifer. Az egyetemi kutatók 16 év munkássága után arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy bizony a napi tőzsdei teljesítményben az aznapi időjárás a meghatározó.
Itt letölthető Shumway és Hirschleifer tanulmánya
Míg az Ohio Állami Egyetem pénzügyi szakát vezető Hirschleifer elismeri, hogy megközelítésük nem a megszokott, arra azonban rámutat, hogy a napsütés bizonyítottan kedélyállapot javító hatású. A két közgazdász 1982 és 1997 között a világ 26 tőzsdéjének napi kereskedési adatait vizsgálta, összevetette az aznapi időjárási adatokkal, következtetéseiket pedig a "Good Day Sunshine: Stock Returns and the Weather" (Szép nap, napsütés: a részvényhozamok és az időjárás - a szerk.) című tanulmányban tették közzé 2001-ben. A tanulmány szerint, borús napokon kisebb hozamot - vagy veszteséget - realizálnak a befektetők, mint a napsütéses napokon. New Yorkban például a napsütéses napok éves szintre számított átlagos hozama 25 százalékos volt, míg ugyanez borús napokon 9 százalékos mínuszt mutatott. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egész évben sütött volna a nap, a befektetők 25 százalékos hozamot realizáltak volna. A kutatók szerint globális jelenségről van szó, a vizsgált másik 25 piacon is hasonló adatokat kaptak.
75 éves a modern tőzsdei krach
Egy dolog azonban megmagyarázhatatlan volt a két kutató számára is: augusztusban ugyanis a többi hónappal ellentétes elmozdulást találtak. Az elmélet fogadtatása sem volt túlságosan jó, néhány ismert közgazdász rögtön azzal cáfolta a tanulmány eredményeit, hogy közölték: az 1929-es tőzsdekrach és az 1987-es tőzsdei mélyrepüléskor a Wall Streeten szép napos idő volt.
Ami biztosnak tűnik: Mikulás rali, nyári uborkaszezon
Van egy olyan évszak azonban, amelyben még a konzervatív, fundamentális illetve technikai elemzők is egyetértenek, hogy általános áremelkedéssel jár, ez pedig a karácsony előtti időszak, amit általában Mikulás-ralinak szoktak nevezni. A már több éve megfigyelhető tendenciát azonban nem az időjárással magyarázzák az elemzők, hanem azzal, hogy november közepe után az év végéig a vállalati alkalmazottak bonuszaikat és a prémiumokat nagy részben részvényekre költik, sőt maguk a vállalatok is saját részvényt vásárolnak, év végi juttatás gyanánt dolgozóiknak. Ilyenkor szokás osztalék miatt részvényt venni, rossz pozíciókból kiszállni, új kötéseket tenni. Ez általában magas forgalommal és átlagban nézve emelkedéssel jár.
Egy másik klasszikus időjárás-tőzsde összefüggés a nyári uborkaszezon, amikor a nyaralások miatt alig van forgalom a piacokon, vállalati hírek sem nagyon születnek. A Budapesti Értéktőzsde napi forgalma például idén nyáron sokszor alig haladta meg a 2 milliárd forintot, míg az év egészét nézve 10 milliárd forint fölötti átlagforgalomról beszélhetünk. Egy dolog azonban biztos: ezek alól is van kivétel, idén a szakértők szerint nem beszélhetünk valódi Mikulás-hosszról a BÉT-en, a Wall Streeten pedig jó, ha egyáltalán pozitív irányban mozdulnak el a mutatók, olyan lanyha és érdektelen kereskedés jellemző az évé végére. Nem szabad elfelejteni azt a nyarat sem 2003-ban, amikor a forint elleni spekulációs támadások miatt kiszélesítették a forint ingadozási sávját, és pár nap leforgása alatt rengeteg forró tőke áramlott ki-illetve be az országból - azok a kereskedők, akik éppen akkor nem voltak szabadságon elmondták, hogy alig aludtak valamit. Nem uborkaszezon volt, az biztos.
A spekuláció éve - Olvassa el tavalyi összefoglalónkat a forint elleni támadásokról!
Sokféle módszer létezik tehát arra, hogy valószínű forgatókönyvet dolgozzunk ki a tőzsde jövőbeni elmozdulására, és az időjárás jövőbeni alakulására. Az, hogy melyiket választjuk, rajtunk múlik. A magyar származású tőzsdeguru, André Kostolanyi, akinek szavait nem hiába idézik oly sokszor a gazdasági életben világszerte, egyszer azt mondta: a tőzsdét forrón kell szeretni, és hidegen kezelni. Elfogulatlanul állíthatjuk, hogy hőmérséklet-tőzsde viszonylatban ezzel teljesen egyet tudunk érteni. /1/
Új szervereken üzemel a Vatera. A cserére azért volt szükség, mert a hirtelen többszörösére növekedett látogatószámot a másfél évvel ezelőtt beállított szerverek nem tudták kellően gyorsan és hatékonyan kiszolgálni. Az internetes piacteret napi átlagban 13.000-15.000 látogató látogatja, akik naponta 220.000-250.000 lapletöltést generálnak. Az elmúlt negyedévben a lapletöltések száma 41%-kal nőtt. A dupla Xeon processzoros adatbázis szerver beállításával az eddigi 2 helyett 4 processzor szolgálja ki a látogatókat, így a Vatera.hu terméklapjai várhatóan háromszor gyorsabban érhetőek el a jövőben. A webaudit mérése alapján a Vatera.hu a 30. leglátogatottabb oldal, a legaktívabban használt e-commerce portál és a legjelentősebb online aukciós piactér Magyarországon. Mind a látogatók, mind az egyedi látogatók száma évről évre többszörösére emelkedik és a növekedés töretlen. A regisztrált felhasználók száma 2004-ben megduplázódott, de a felhasználószám növekedése gyorsulni látszik, ami maga után vonja az értékesíteni kívánt és az értékesített termékek számát is. A látogatószám növekedéssel a Vatera felhasználóinak köre némelyest átalakul és újabb termékek vetik meg lábukat a kínálatban. Az utóbbi időben nagy számban jelentek meg háztartási eszközök, ruházati cikkek, lábbelik és gyermekholmik az oldalon. /2/
12. Információtudományos kutatás: a blogok
A blogoknak viszonylag alacsony olvasottságuk ellenére is a közgondolkodást komolyan befolyásoló szerepük lehet. Az online naplók a politikai kérdések feszegetése, a friss hírek és kommentárok miatt kerültek az utóbbi időben rivaldafénybe. A közelmúltban számos, a blogoszférával foglalkozó kutatás jelent meg, amely igyekszik feltárni a blogozás méreteit és jellemzőit. Bár a számok gyakran ellentmondanak egymásnak, a fő tendencia - az online naplóírás robbanásszerű terjedése - látnivaló. A Technorati, blogokra specializálódott cég szerint az elmúlt másfél év során durván öthavonta duplázódott meg a létező blogok száma. A cég 500 ezer blog létezését jelzi 2003 júniusában, és körülbelül 4 millióra becsüli a jelenleg létező naplók számát. A Pew Internet & American Life Porject véleménye szerint manapság 5,8 másodpercenként hoznak létre a világon egy új blogot, azaz naponta durván 15 ezer új regisztrálás történik. Egy másik blogokkal foglalkozó cég, a Persus Development számai szerint 2004 végére 10 millió bloggal számolhatunk - bár ezek jó része „halott”, azaz elkezdett, de nem folytatott napló.
A Weblogs Inc vezetője, Jason McCabe Calacanis szerint az élő blogok száma jelenleg kevesebb, mint egymillió. A Weblogs szerint a netezők nem egészen egy százaléka vezet online naplót, bár ez a szám az elkövetkező öt évben jelentősen növekedni fog. Calacanis egy másik számítása szerint mindössze 200 blog éri el a havi egymilliós forgalmat, és mindössze 20 képes havi tízmilliós látogatottságot produkálni. A Pew Internet & American Life Project szerint a népesség mintegy 11 százaléka olvas rendszeresen blogot az Egyesült Államokban. Az olvasók száma kiemelt alkalmakkor (pl. az idei amerikai elnökválasztáskor) meg is duplázódhat.
A blogot írók demográfiai összetételéről is készült néhány adatfelvétel. A Persus Development vizsgálata szerint a szerzők 90 százaléka 13 és 29 év közötti, többségük (53%) tinédzser. Egy másik, Fernanda Viegas által elvégzett kutatás szerint a blogot írok ennél öregebbek, 46 százalékuk 21-30 év közé esik, míg 28 százalékuk a harmincas éveiben jár. Viegas felmérése szerint az online naplót vezetők közel kétharmada férfi, és szintén ilyen arányban találhatók meg köztük a legalább 1 éve blogolók. Hogy mennyire az érdeklődés homlokterébe került a blog, azt jól mutatja az egyik amerikai lexikonkiadó, a Merriam-Webster, amely az év kifejezésének választotta a „blog" szót, mégpedig azért, mert 2004-ben a lexikon honlapján a leginkább keresett kifejezés a „blog" volt, megelőzve a top10-es listán többek között a „választás", a „hurrikán" vagy éppen a „defenesztráció" kifejezést. A "blog" ennek megfelelően meg is jelenik majd a 2005-ös Merriam-Webster szótár nyomtatott változatában. Némileg eltérően vélekedik a kérdésről az Oxford University Press, az Oxford szótár kiadója, amely szerint a blog inkább az elmúlt év kifejezése (és néhány Oxford szótárba már be is került), idén pedig a belőle eredeztethető fogalmak (például a blogoszféra) áttörése volt tapasztalható. (A nagy blog áttörés - Az online magánmegjegyzések befolyásolják a közgondolkodást. 2004.12.06., Infinit.hu nyomán)
13. Új információforrások: célpont a gyermek
December 4-én elindult az A+, amely az animációs filmeket, sorozatokat kedvelő fiatalokat célozza meg. A csatorna indítóinak szándéka, hogy a műsort elsősorban azon 14 évesnél idősebb nézők igénye szerint szerkesszék, akik a modern, akcióközpontú animációs sorozatok kedvelői. Az A+ műsorán az elmúlt évek legnépszerűbb amerikai animációs sorozatai mellett a világon egyre népszerűbb japán animációs sorozatok, az animék is kiemelt helyet kapnak majd. Magyarországi tévépremierként mutatják be az "Akcióban Mary Kate és Ashley", az Olsen ikrek főszereplésével készült amerikai animációs sorozatot, valamint a Csajkommandó (Kiddigrade) és a Megamen című japán anime sorozatokat. Az A+ minden nap este nyolctól több mint 1 millió háztartásban osztott adásidőben, a Minimax Televízió erőszakmentes gyermekprogramját követően kerül sugárzásra. /1/
Testreszabott tartalmat kínál az internethasználó gyerekek számára az Axelero és a Minimax által közösen létrehozott első hazai gyerekböngésző. A hiánypótló szolgáltatás a 14 év alatti internetezőknek kínál nekik való internet-élményt. Ez a réteg az Axelero becslése szerint a korcsoporthoz tartozók 75%-át jelenti. Az igényes gyerek-tartalom biztosítása mellett a két vállalat a szülőkre is gondolt, akik gyermekeiket szeretnék távol tartani a világhálón elérhető tartalmak egy részétől. Az Axer névre keresztelt gyermekbarát böngésző a fiatalok számára szerkesztett tartalmat és védett internetezést kínál. A december 8-tól elérhető szoftverben a speciálisan kialakított kezelőfelület egyszerűvé teszi az internetes böngészést, a válogatott - az Axelero és a Minimax szerkesztői, valamint a szülők által engedélyezett - internetes oldalak pedig biztonságos tanulást és szórakozást biztosítanak. Az interneten keresztül elérhető a Minimax TV adása, valamint válogatott, folyamatosan frissülő és ellenőrzött tartalmú magyar és külföldi gyermek oldalak. Emellett szélessávú, multimédiás tartalmakból - képtárak, képes mesék, ellenőrzött erőszakmentes online játékok, Minimax magazin, stb. - válogathatnak, és akár "eszmecserét" is folytathatnak a Fórumban kedvenc témáikról. A tartalomfejlesztés terén a tervek között újabb multimédiás szolgáltatások - online hallgatható és nézhető zene illetve videó - is szerepelnek. A fejlesztők szintén tervezik saját gyermek-levelezőrendszer kialakítását is.
A 6-12 éves korosztály számára készült böngésző szoftvernek köszönhetően a vállalatok szerint a felelősséget érző szülőknek sem kell többé eltiltani gyermekeiket az internettől, a kevésbé szigorú szülőknek pedig nem kell aggódniuk a világhálón elérhető "veszélyes" tartalmak miatt. Az Axer böngészőben a gyerekek által látogatható weboldalakat a szülő saját ízlése szerint - egy jelszó megadása után - határozhatja meg, vagy egy ajánlott listából választhatja ki. A szoftver az elvárható körültekintéssel védett alkalmazás, azaz a gyerekek által igen nehezen kikerülhető, feltörhető. A böngészőből kilépni is csak a szülők által ismert jelszóval lehet, így a gyermekek nem férhetnek hozzá a számítógépre telepített egyéb, nem korlátozott funkciójú böngészőkhöz. A böngésző segítségével így bebarangolhatják a mesék világát, olvashatnak verseket, játszhatnak, ismerkedhetnek a világgal. A két vállalat együttműködésében a Minimax képviseli a "gyermek kompetenciát", a gyerektartalmak terén (magazin, TV) szerzett sok éves tapasztalatára építve, míg az Axelero az internetes szolgáltatások és tartalmak célba-juttatásában megszerzett ismereteit használta fel a böngésző létrehozásakor. /2/
A Stílus Magazin egy éves. A lap témái közt szerepel az építészet, az öltözködés, a design, a testkultúra, a film, az autók, a gasztronómia, a kortárs képzőművészet, a könyv és a lakberendezés is. A Stílus Magazin első születésnapját az Erzsébet téri buszpályaudvar épületében ünnepli, ahol hamarosan otthonra lel a Design Center, a hazai formatervezés és tárgykultúra kutató- és kiállító központja. A Stílus Magazin mellett az Absolut Média portfoliójába tartozik még a nyaranta megjelenő Balaton Magazin és a 100 ezres példányszámban havonta megjelenő ingyenes Vital magazin. /3/
A Mozilla fejlesztőközösségének híroldala, a Mozillazine november vége óta magyar nyelven is elérhető. Az eredetileg angol nyelvű híroldalnak jelenleg hat mutációja van: a francia, spanyol és német nyelvű Mozillazine-en kívül koreai, japán és immár magyar nyelven is elérhetők az információk. Az eredeti Mozillazine szerkesztőinek jóváhagyásával indult lapot a Designprog csapata üzemelteti. Az egyre népszerűbb böngésző- és levelezőprogrammal kapcsolatban nem ez az egyetlen magyar nyelvű oldal: a www.firefox.hu, és a mozilla.fsf.hu oldalak magát a programot, a www.designprog.net/mozillazine címen elérhető oldal pedig a híreket teszik hozzáférhetővé. /4/
Bush amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely 2007-ig adómentessé teszi az internet-hozzáférést az Egyesült Államokban, egyben pedig kiterjeszti annak hatályát a széles sávú kapcsolatra. A hír nem érint minket, ez megint csak az amerikaiak privilégiuma, de elgondolkozni rajta azért szabad. Nekünk itt, ebben a kis országban - miközben nap mint nap olvassuk, hogy a kormány vagy annak szakminisztériuma milyen erőfeszítéseket tesz az úgynevezett tudás alapú társadalom elterjesztéséért, a munkahelyi és az otthoni internetezők számának fokozásáért - eszünkbe sem jut, hogy miért is kell viszszakérdeznünk a különféle akciós árak olvastán: "Tessék mondani, ez áfával vagy a nélkül értendő?" Mellesleg abban a nagyon szegény Egyesült Államokban, ahonnan kaptuk a hírt, a világháló elérését biztosító szolgáltatások előfizetési díjai már 1998 óta adómentesek, ám az eredeti törvény hatálya bő egy évvel ezelőtt lejárt. Az illetékes helyi törvényhozó testületek ugyanakkor ígéretet tettek arra (és ezt be is tartották), hogy az új törvény megszületéséig, illetve hatályba lépéséig nem vezetnek be adót az említett szolgáltatásokra.
A 2007 kompromisszum, mert vannak (mondom: Amerikában) olyanok, akik aggódnak, hogy ha tartósan adómentes marad az internet, akkor néhány hagyományos szolgáltatás végérvényesen áttelepül az internetre, és ezeknek az adóbevételeknek a kiesését nem pótolja semmi az állam számára... Bár nekünk kellene emiatt aggódnunk!
Magyarországon viszont - miközben a szolgáltatók egyre alacsonyabb áraikkal valóban versenyeznek az internetezőkért - minden netező, aki kifizeti havi 10-12 ezer forintos számláját, ebből 2000-2400 forinttal annak az államnak a kiadásaihoz járul hozzá, amely közben annyira, de annyira töri a fejét, hogy miképp is támogassa az internetezőket, hogy többen legyenek... Ráadásul a támogatást mindig a szolgáltató kapja, az internetezés a sor végén álló magánembernek csak áttételesen lesz olcsóbb, ha egyáltalán az lesz. Mert a szolgáltató mindig minden költséget ki tud mutatni, különösen akkor, ha ez arra kell, hogy valahová benyújtsa a számlát. Nem lenne egyszerűbb kihagyni ezt az egész műveletsort, azoknak az embereknek az árát is megspórolva, akik kitalálják, majd adminisztrálják, hogy az elvont adóforintokból miképp lehet valamiféle bonyolult újraelosztási rendszert összetákolni? Az internetezés bruttó ellenértékének 20 százalékából, még ha az állam azt teljes egészében a világháló-használat támogatására fordítja is, maximum 12-15 százalék tud visszacsöpögni. Ha pedig ez a szolgáltatón keresztül érvényesül, 5-10 százalék sem jut belőle a végfelhasználónak. Ellenben ha ott maradna nála az a 20 százalék... Ugye kiszámolták? Akkor pontosan 20 százalékkal internetezhetnénk olcsóbban! Mekkora lépés lenne ez a tudás alapú társadalom felé? (Vértes János, prim.hu) /5/
Várhatóan 15 százalékkal nő a 2004-ben Magyarországon értékesített asztali és hordozható személyi számítógépek száma 2003-hoz képest. Ez azt jelenti, hogy lassul a hazai PC-piac bővülése, hiszen 2003-ban a több mint 300 ezer eladott PC éves szinten 20 százalék feletti növekedést jelentett. Az előrejelzések szerint ugyan jövőre is kétszámjegyű bővülés várható százalékban kifejezve, annak mértéke azonban elmarad majd az ideitől. /6/
14. Információtechnológia: Sikerrel zárult az európai adatátviteli kísérlet
Egy terabit/másodperces adatátviteli sebességet értek el európai cégek egy üvegszálas hálózat tesztelése során. A kísérletben az Alcatel, a Deutsche Telekom és a France Telecom szakemberei vettek részt. A 2001-ben útjára indított európai TOPRATE kutatóprogram részét képező tesztek során a France Telecom cég üvegszálas hálózatát használták. A projekt célja, hogy teszteljék a legkorszerűbb adatátviteli technológiákat, amelyeknél egy adatátviteli csatorna sávszélessége eléri a legalább 170 Gbit/s-os értéket és hogy bebizonyítsák, már napjainkban is lehetséges üvegszálas infrastruktúrák segítségével az egy Terabit/szekundumos adatátviteli sebesség elérése. A kitűzött célok közül az utóbbit a kutatóknak sikerült teljesíteni. A France Telecom Marseille környéki, 430 kilométer hosszú üvegszálas hálózatán hullámosztásos multiplexelési technológiával (DWDM, Dense Wavelength Division Multiplexing) az adatátvitel során sikerült elérni az 1,28 terabit/másodpercenkénti átviteli sebességet. A tesztek során összesen nyolc optikai adatátviteli csatornát használtak fel, amelyek mindegyikében az adatátviteli ráta elérte, sőt meghaladta a 170 Gbit/s-ot. Ez az érték körülbelül 16-szor nagyobb a jelenlegi DWDM-termékek 10 Gbit/s-os csatornánkénti sebességénél. Mindez azt jelenti, hogy a nyolcból minden egyes csatorna kevesebb, mint egy másodperc alatt továbbított egy négy DVD-nek megfelelő tartalmat.
A kísérlet során bebizonyosodott az is, hogy az extrém magas csatornánkénti adatátviteli sebesség esetén is ki lehet küszöbölni a nagy távolságú átjátszásokkor fellépő különböző zavarokat. Ezenkívül a kutatók arra a kérdésre is választ kaptak, miszerint lehetséges-e a jövőben a jelenleginél nagyobb adatátviteli sebesség elérése és biztonságos megtartása a Deutsche Telekom és a France Telecom üvegszálas hálózatain. Mindez azért is fontos, mert így lehetővé válik, hogy olcsón fejleszteni lehessen a jelenlegi hálózatokat és így kielégíthetőek legyenek az egyre gyorsabb adatátviteli hálózatok iránti növekvő lakossági igények. A TOPRATE kutatóprojekt jelentős támogatást kap az Európai Uniótól. A konzorcium tagjai közé tartoznak többek között az Alcatel németországi kutatórészlegei amelyek a projektkoordinátori munkát is végzik, valamint a France Telecom, a Deutsche Telekom, a Fraunhofer Társaság Heinrich-Hertz Intézete, a dániai COM Műszaki Egyetem, a német VPISystems cég és a Valenciai Műszaki Egyetem. (2004. december 6. Berta Sándor nyomán,
sg.hu)
1.A főnökök agya az információs korban is a régi programmal fut. 2004.12.08., Infinit.hu
2.Értelmezik szavainkat az új online keresők. Vg.hu, 2004.12.09.
3.Szerzői publikációk a neten. Szabad a gazda. 2004.12.08. Hárs Géza, hvg.hu
======================
Europe backs digital TV lifestyle
======================
How people receive their digital entertainment in the future could
change, following the launch of an ambitious European project, the
'Networked & Electronic Media' (NEM) initiative.
http://infonomics.nl/ref.php?nid=2021
======================
'Brainwave' cap controls computer
======================
A team of US researchers has shown that controlling devices with the
brain is a step closer. Four people, two of them partly paralysed,
successfully moved a computer cursor while wearing a cap with 64
electrodes.
http://infonomics.nl/ref.php?nid=2016
======================
Scheme simplifies quantum chips
======================
http://infonomics.nl/ref.php?nid=2017
Helyezés
Vírus
A jelzések %-a
1
W32/Netsky-P
22.6%
2
W32/Zafi-B
18.8%
3
W32/Sasser
14.2%
4
W32/Netsky-B
7.4%
5
W32/Netsky-D
6.1%
6
W32/Netsky-Z
3.7%
7
W32/MyDoom-A
2.4%
8
W32/Sober-I
1.9%
9
W32/Netsky-C
1.8%
10
W32/Bagle-AA
1.6%
Egyéb
19.5%
(Sophos, hvg.hu nyomán)
[HWSW] A Secunia élen jár a böngészőkkel kapcsolatos biztonsági hibák felkutatásában és ellenőrzésében: ismét egy újabb biztonsági hiányosságra hívják fel a böngészőszoftvereket fejlesztő vállalatok és a felhasználók figyelmét. A hiba szinte minden böngszőt érint, a legújabb változatokat is. hirdetés Az általunk is tesztelhető hiányosság lehetővé teszi a rosszindulatú programozók számára, hogy átvegyék egy megbízható weboldal által megnyitott popup, felbukkanó ablak felett az irányítást és meghamisítva azok tartalmát trójait telepítsenek számítógépünkre vagy adatokat lopjanak tőlünk. A hibát kihasználva el lehet érni, hogy egy banki weboldal által megnyitott, például azonosítást, belépést biztosító felbukkanó ablak már nem a banktól származó oldalt mutasson be, hanem az adathalászok klónozott, a bankéra megszólalásig hasonlító oldalát hozza be, melyen keresztül ellophatják adatainkat. A veszélyről mindenki meggyőződhet a saját szemével a fenti weboldal segítségével. A hibát nem csak Internet Explorer használata mellett, hanem a biztonságosabbnak tartott Firefox böngésző alatt is ki lehet használni. (hwsw,hu nyomán)
* Az e-üzletviteli és az e-kormányzati hangsúlyok áthelyezése az elérhetőségről a komplex IKT-alkalmazásokra.
* Az európai IKT-környezet szabványosítása új üzleti lehetőségek serkentése és kibontakoztatása érdekében.
* Új technológiák bevezetésének felgyorsítása.
* A "bármilyen tartalom, bármikor, bárhol, bármilyen platformon" vízió megvalósítása.
* Globális vezető szerepre törekvés az IKT-ipar egyes területein.
* Stratégiai válaszok kidolgozása a munkahelyek alacsonyabb munkabérű országokba való vándorlására.
* Az akadályok eltávolítása az európai elektronikus hírközlési ágazat megújulása elől.
* Elmozdulás egy rugalmasabb rádiófrekvencia-kijelölési modell felé.
* A fogyasztók bizalmát és biztonságát fokozó megoldások alkalmazásának kikényszerítése.
* Az esélyegyenlőséget biztosító politika elmozdítása a "hozzáférés mindenkinek" elvtől a "képességet mindenkinek" elv irányába.
A jelentés ajánlásait az Európai Tanács megvizsgálta, és azokat egy tanácsi állásfoglalás formájában a hivatalos uniós politika szintjére emelte. /2/
1. Európa lassan halad az információs szupersztrádán. 2004.12.10., Bánkuti Gábor, mr.hu nyomán
2. Kovács Kálmán az új európai IKT-politikák prioritásairól és hazai vonatkozásairól - 2004.12.10. Prim Online nyomán
http://www.qlinks.net/items/qlitem18826.htm
1.Kereskedés az időjáráspiacon. 2004.12.08., Kántor Endre, origo.hu
2.Jobban bírja a gyűrődést a Vatera online aukciós oldal. Sy, 2004.12.08., terminal.hu
1.A+: elindult a magyar animecsatorna. 2004.12.07., index.hu)
2.Gyermekbarát böngészőt készített az Axelero. 2004.12.08., sg.hu
3.Egyéves a Stílus Magazin. - 2004-12-09 - mediainfo.hu
4.Mozilla hírek magyarul. Rátonyi G. Tamás, hwsw.hu
5.Adómentes Internet. 2004.12.11., Prim Online
6.Lassul a hazai PC-piac bővülése. 2004.12.10., Gazdasági Rádió - Privátbankár.hu
B/ Tájékoztatástudomány és -politika
1. Médiapolitika: közszolgálat népszavazásnál
Mostantól állandóan fel kell hívni a figyelmet, hogy (jogilag, szakmailag) legitim helyzet hiányában a bulvár is autentikus hírforrás immár!)
A közszolgálati Magyar Televízió nem foglalkozott a népszavazás eredményének alakulásával. A Magyar Televízió közszolgálatiságból megbukott a vasárnapi népszavazáson. Ezt a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke adta közre politikai belpőjében, persze, minden szakmai hivatkozás nélkül, amivel értelmét adta volna megszólalásának. Ugyanis a közszolgálati tévé számára előírt tényszerű valáasztási tudósítást (majd 19 órakor a mérleget) a Friderikusz-féle infotainment, vagyis szórakoztató hírműsorban próbálták, egy vacsora melletti csevegőműros aláfestéseként előadni.
Ilyen körülmények közt azt megszólni, hogy az urnák lezárása után, este hét órától fél tízig a közszolgálati Magyar Televízió nem foglalkozott a népszavazás eredményének alakulásával, nem illő, különösen egy olyan párt elnökeként, amelyik nem akar hagyományosan (értsd: konzervatív módon) működtetett hiradózást látni az MTV-ben. Sőt, az érvelésük szerint „akkor kezdte az egyébként színvonalas választási műsorát (az MTV), amikor már ismert volt a végeredmény, amikor már nem adott friss tájékoztatást az embereknek, akik pedig ezt a tájékoztatást pont egy közszolgálati televíziótól igényelték volna". (MTI nyomán)
Több mint 4 millióan voltak kíváncsiak az MTV választási műsoraira, miközben csak egy részük vett részt a népszavazásban. Vagyis a független televiziózás igen sokat tett az népszavazás ilyetén alakulásáért. Bár a képmutató társadalomra jellemző módon, a TV2 nem reprezentatív és nem előírásszerű „népszavazási közvélemény-kutatása” szerint (36 ezres minta) a lakosság 88 százalékát egyáltalán nem befolyásolta a kampány szavazási döntésében! Tehát kiemelkedően magas volt a választási tévéműsorok nézettsége, ami érdekes annak tekintetében, hogy az embereknek csak egy része, mintegy hárommillióan rakták le a távirányítót, hogy aktívan részt vegyenek a népszavazási procedúrában. Több mint 4,3 millióan nézték a Magyar Televízió esti választási műsorait csütörtökön, pénteken, illetve vasárnap. A pártelnökök vitáját csütörtökön 2 258 500-an, azaz a tévézők 20 százaléka látta. Az egy percre jutó átlagos nézettség 1 028 423 fő volt. A pénteki vitát - amelyen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vitatta meg a népszavazás kérdéseit a határon túli magyarok néhány képviselőjével - Tőkés Lászlóval, Duray Miklóssal, valamint Ágoston Andrással - ennél is többen, 2 268 276-an nézték. A műsor 22,6%-os közönségarányt ért el, 1 139 230 fős egy percre jutó nézettséggel. Vasárnap este rövid népszavazási bejelentkezéssel, majd A szólás szabadságában részletes elemzéssel zárult a népszavazási műsorok sora. Az előzőt 1,3 millióan, Friderikusz Sándor produkcióját pedig 2,4 millióan látták. Ez utóbbi - kétórás - műsor 31,1%-os közönségarányt ért el, az egy percre jutó átlagos nézettsége így 940 905 fős lett. Az Este című műsort ezekben a napokban átlagosan 600 ezren tekintették meg. (index.hu nyomán, cgp)
Arra utasította munkatársait a Magyar Távirati Iroda vezetője, hogy semmilyen formában ne számoljanak be arról, hogy kormánypárti előterjesztésre 150 millió forintot vonnának el az állami hírügynökségtől - tudta meg a Magyar Nemzet. Törvényi kötelezettsége ellenére sem számolt be a távirati iroda arról, hogy az MTI-től kormánypárti előterjesztés alapján mintegy 150 millió forintot vonnának el a költségvetés tárgyalása során. Úgy tudjuk, Vince Mátyás, az MTI elnöke a parlament költségvetési bizottságának két héttel ezelőtti tanácskozása után - ahol a testület egyhangúlag támogatta az indítványt - azt a kérést intézte munkatársaihoz, hogy az említett előterjesztésről „semmilyen szövegkörnyezetben” ne adjanak hírt. Tény, hogy az MTI a szóban forgó költségvetési bizottsági ülésről nem számolt be. A nemzeti hírügynökségről szóló törvény előírja, hogy a „közérdeklődésre számot tartó eseményekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, gyorsnak, hitelesnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie”. Sőt a jogszabály a távirati iroda közszolgálati feladatai között említi, hogy „rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a parlamenti pártok és a kormány tevékenységéről”. Domokos László, a költségvetési bizottság fideszes alelnöke megerősítette, hogy a pénzt kormánypárti javaslat alapján elvonták az MTI-től. (Megcsapolta a kormány az MTI-t - hírzárlat a távirati irodánál - 2004. december 10. 0:02 - Magyar Nemzet - Tábori Gabriella - Pál Gábor nyomán)
2. Médiapiac: választékbővítő árnövelés
Új csatornákkal próbálják népszerűbbé tenni kínálatukat 2005-től a nagy kábelszolgáltatók. A növekvő költségek és megújuló programcsomagok miatt emelkednek a díjak. A legnagyobb mértékben a UPC kínálatai drágulnak, míg az EMKTV nem emeli árait. Az EMKTV kivételével emelik díjaikat a legnagyobb hazai kábelszolgáltatók januártól. A társaságok a költségek és szerzői jogdíjak növekedésére, valamint a kínálat módosítására hivatkozva döntöttek az áremelés mellett. A mintegy 250 ezer előfizetőt magáénak mondható, s ezzel a második legnagyobbként számon tartott MatávkábelTV Kft. átlagosan 9,2 százalékkal növeli díjait elsejétől. A szolgáltató kínálata is módosul - mondta Frei Andrea, a társaság marketingigazgatója: jön a Paprika Tv és a Sport 2. Az új adók programcsomagba kerülése viszont áldozatot követel: kimarad a német nyelvű ARD1 és az orosz ORT1 adó is. A piacvezető - több mint 700 ezer előfizetővel bíró - UPC már korábban jelezte: 15 százalékkal fogja emelni az árait. Érdekesség, hogy a csatorna meglévő kínálatából vidéken a Budapest Tv esik ki, igaz, a fővárosban és környékén továbbra is elérhető lesz a csatorna. A Budapest Tv mellett idegen nyelvű adók, köztük például a Rai Uno kerül ki a mostani kínálatból. A UPC felmérései szerint nagy az általános témájú adókból a kínálat, miközben egyre nagyobb a kereslet a tematikus adók, elsősorban a film-, sport- és női csatornák iránt - indokolta a változtatásokat a Szűcs László, a társaság szóvivője. Egyben jelezte azt is: a Sport2, a Film+ és a Paprika Tv kerül fel a szolgáltató kínálatába. Az új adókat egyébként már december 20-tól láthatja az előfizetők zöme - mondta Szűcs László.
Az Antenna Hungáriánál (AH) az előfizetési díjak átlagosan 7 százalékkal emelkednek - tájékoztatta lapunkat Tóth András, az AH szóvivője. Hangsúlyozta: nem növekszik a belépési díj és a meglévő kínálat is változatlan marad. A harmadik legnagyobb kábelszolgáltatónál, a FiberNetnél átlagosan 13 százalékkal lesznek magasabbak a díjak 2005-től. A társaság erről már levélben tájékoztatta is az előfizetőket, amelyben indoklásként leírták, hogy a szerzői jogdíjak, a műsorbeszerzési és üzemelési költségek növekedése, valamint a kedvezőtlen pénzpiaci folyamatok tették szükségessé a díjak emelését. Jelezték azt is: a kínálat nem változik. A legnagyobbak közül a legkisebbnek számító EMKTV-nél mindössze annyit közöltek lapunkkal, hogy januártól nem változnak áraik. Jelezték ugyanakkor azt is, hogy ez nem jelenti azt, hogy a későbbiekben nem történik majd változás. Elkerülhetetlen a digitalizáció. A kábelszolgáltatók kapacitása véges az analóg technikával, így csak abban az esetben képesek újabb adót betenni csomagjaikba, ha abból ugyanakkor valamit kivesznek. A túlkínálat miatt várhatóan közülük többen is megkezdik 2005-ben a digitális műsortovábbításra való áttérést. (Film-, sport- és női csatornákra vágynak az előfizetők - Emelkednek a kábeldíjak - 2004-12-08 - vg.hu nyomán)
Meglévő olvasótábora mellett a fiatalokat akarja megnyerni a HVG Online megújult portáljával. A korábbinál gazdagabb tartalommal, új külsővel, valamint továbbfejlesztett archívummal jelentkezett a hvg.hu, a HVG online kiadása. Hirschler Richárd, a portál főszerkesztője elmondta, hogy a változásokkal az eddigi olvasók megtartása mellett az új látogatók megnyerése a cél, főleg a fiatalabb korosztályokból. A site-ra a hírek és a cikkek a korábbinál áttekinthetőbb rendszerben kerülnek fel, valamint új rovatok jelentek meg, amelyek többek között az informatika-tudomány, a média és a kultúra területét fedik le. A hagyományok megőrzésére rendszeres Retro rovat idézi fel a HVG hetilapban 25 éve írottakat. Ezenkívül jogi tanácsadást és más új szolgáltatásokat is bevezetett a kiadó. A fejlesztéseken és az új designon a HVG házon belül dolgozott. (HVG Online - a fiatalok felé nyit - [2004.12.07. 13:10] - Kreatív Online nyomán)
3. Médiakutatás: Kampánycsend-sértő honlapok - jobbos túlsúly
Csak kisebb kampánycsend-sértéseket tapasztalt az interneten a december 5-i népszavazás idején a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének monitoring-csoportja. A leginkább renitensek a párthonlapok szerkesztői voltak, a független tartalomszolgáltatók közül pedig kettő esetében észlelt komolyabb kampánycsend-sértést a monitoring-csoport: a 168 óra és az UFI online szavazást működtetett a kampánycsend idején. (A bizottság természetesen nem vette észre, hogy a baloldali napilapok megsértették a kampánycsendet azzal, ahogy a népszavazást elítélő külföldi lapvéleményeket közreadták. Állítólag „A Monitoring Bizottság a kampánycsend ideje alatt közel 300 honlapot kísért figyelemmel és időről időre több oldalt is ellenőrzött szúrópróbaszerűen. Idén az ellenőrzött honlapok üzemeltetői közül a szokottnál kevesebben válaszoltak az MTE monitoring-csoportjának együttműködésre felkérő megkeresésére.” - számolt be Barlai Réka, az MTE monitoring-csoportjának vezetője.
A független tartalomszolgáltatók esetében a bizottság csak néhány komolyabb kampánycsendsértést észlelt: a 168 óra (www.168ora.hu), az UFI (www.ufi.hu) illetve a Heti Válasz (www.hetivalasz.hu) oldalain szavazás zajlott; a monitoring-csoport mindhárom tartalomszolgáltató figyelmét felhívta a jogsértésre. Ezenkívül apróbb szabálytalanságok történtek a www.kettosallampolgarsag.hu és a http://portal.jobbik.net/ oldalakon is. Barlai beszámolt arról, hogy több párthonlap üzemeltetője az előző évekhez hasonlóan ismételten kifejezte, hogy nem ismeri el az MTE jogosultságát a kampánycsend betartásának ellenőrzésére. “A Fidesz.hu például nem volt hajlandó leszedni a honlapon működő szavazógépet a kampánycsend alatt. Ugyancsak működött a szavazógép az Magyar Demokrata Fórum és az Ifjúsági Demokrata Fórum oldalain is, akik egyébként hivatkoztak a kampánycsendre. Ellenpélda volt az MSZP honlapja, ahol a fórumban kétes megszólalásokat tettek közzé, de azokat az első figyelmeztetésre rendre azonnal eltávolították.” - foglalta össze a tapasztaltakat Barlai Réka. A pártok által fenntartott honlapok közül összesen tíznek az üzemeltetői változtattak a honlapok tartalmán a kampánycsendre való tekintettel. /1/
"Gyors vizsgálat lefolytatására kérte fel az MTV Rt. elnöke a népszavazási műsorok tervezésével és lebonyolításával megbízott választási iroda vezetőjét annak érdekében, hogy az RTL Klub Heti Hetes című műsorában szereplő Hajós András miként jelent meg a köztelevízió A szólás szabadsága című műsorában. A műsornak a népszavazás eredményének és következményeinek elemzése volt a feladata ezen a vasárnapon. A vizsgálatnak választ kell adnia arra is, hogy sérült-e a nézők tájékozódáshoz való joga, illetve, megfelelő időben és megfelelő módon kaptak-e információt a köztévé nézői a népszavazás eredményéről" - olvasható a köztévé közleményben. Az MTV elnöke a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a nyilvánosságot. A "morálisan és intellektuálisan is idióta", "az épületben cirkáló helyi tudósító" meggyőződésem szerint sértette a magyar nemzet méltóságát, valamint nevetségessé tette a népszavazás intézményét, gúny űzött a népszavazás helyszínén tartózkodó azt bonyolító személyekből - írja beadványában Balogh László. /2/
Egy internetes oldalon olyanok jelentkezését várják, akik szeretnének bocsánatot kérni a határon túli magyaroktól, amiért a december 5-i népszavazás eredménytelensége miatt nem lesz könnyebb a kettős állampolgárság megszerzése. A honlap szerkesztője - mint írja - szégyelli magát az eredmény miatt, ezért olyan fotókat vár, amelyeken a hasonlóan gondolkodók elnézést kérnek a határon túliaktól. Az amerikai elnökválasztás után hasonló oldalon kértek elnézést sokan Bush újraválasztása miatt. "Bocsássatok meg határon túli magyarok" - olvasható a fehér papírlapra írt üzenet azon a fényképen, amit a tubi.hu című internetes oldalra küldött az egyik olvasó. A lap szerkesztője felhívást tett közzé, miszerint a "december ötödikei, határainkon túl rekedt magyar testvéreink kettős állampolgárságról szóló népszavazás közönye és eredménytelensége miatt mélységesen szégyellem magam... Szégyellem, hogy ez az ország ilyenné züllött. Bocsánatot szeretnék kérni minden magyartól ezért". Az oldalon ezért arra buzdítják az olvasókat, hogy mindenki küldjön olyan digitális fényképet, amelyen bocsánatkérése látható. A felhívást közzétevő, magát "Egy jobb lap"-nak nevező tubi.hu kritikus a kormány politikájával szemben. /3/
December 7-én, kedden a VIASAT3 a kábelháztartásokban csaknem a teljes napon a 3. helyet szerezte meg a nézettségi versenyben. A 18-49 éves korcsoportban a... VIASAT3 reggel 8 és hajnali 0 óra között 8,9 százalékos közönségarányt ért el, míg a közszolgálati MTV-t a kereskedelmi célcsoport 8 százaléka választotta. A 19 és 0 óra közötti időszakban pedig ennél is magasabb, 10 százalékos közönségarányt rögzített a VIASAT3-nál az AGB a kábeles háztartásokban, szemben az MTV 7,4 százalékával. A 19:30-kor vetített A harc törvénye című sorozat aktuális epizódja kiemelkedő, 5,8 százalékos közönségarányt ért el országosan a csatornán, az UEFA Bajnokok Ligája mérkőzésekre a tévénézők 6,5 illetve 13,2 százaléka választotta. /4/
4. Médiagazdaság: tisztesség, tárgyilagosság, gazdaságosság
Az osztrák sajtóról készült példa elgondolkodtató a hazai állapotokra tekintettel. Az osztrákok kedvelik a nyomtatott sajtót, a nyolcmilliós lakosságból a felnőttek 75 százaléka olvas napilapot, s a tendencia az internetes lehetőségek terjedése ellenére erősödik. Van miből válogatni: 15 napilap jelenik meg, szinte mind a kilenc tartománynak van külön újságja: némelyik országos terjesztésű, és kiemelkedő minőségű. Jelenleg 123 hetilap jelenik meg - ebben benne vannak a szaklapok is. Az elmúlt években létrejött médiaházak, kiadói egyesülések gyakorta rivális lapokat hoznak egy tető alá a közös marketing, a közös terjesztés, a közös adminisztráció előnyeinek kihasználására. A legtekintélyesebb kiadóvállalat, a német WAZ, például meghatározó tulajdonnal részesedik a két vezető példányszámú napilapot - a jobbra húzó, bulvárjellegű Neue Kronen Zeitungot és a szintén színes, de liberális irányzatú Kuriert - kiadó Mediaprintben. Az újságírói munkába a WAZ ugyan nem szól bele - így az általa birtokolt lapok irányvonalába sem -, s nem is nyomorítja különleges pénzügyi szigorral lapjait, ám újabban éles vitába keveredett a Neue Kronen Zeitunggal, amelynek agg, ám még mindig agilis résztulajdonos főszerkesztője saját fiát jelölte meg utódjául. Ezt a "gazda" roszszallja: több mint egy éve folyik a pereskedés. A közös tulajdonos a hetilapoknál sem ritka: nemrég az addig egymással konkuráló két rivális minőségi hetilap, a Profil és a Format is egy kiadóhoz került, ráadásul a tulajdonos harmadikként a piacvezető, bulvárjellegű News kiadója is.
A nyomtatott sajtót az osztrák kormány költségvetési támogatásban részesíti. Ez az évente lapokra elosztott sajtótámogatási alap a kancellári hivatal kulturális szekciójához tartozik. Bírálat éri, mert az új kezdeményezéseket nem karolja fel kellőképpen. A nagy napilapok tavaly egyenként 262 ezer eurót kaptak az alapból (néhányuknak ehhez különtámogatás járult), a hetilapok maximum 67 ezer euró körüli összegre számíthattak; összesen 13 millió eurót költött a kormány. A napilapok terjesztése igen jó: néhány éve nemcsak a Mediaprint rendelkezik saját lapjai számára külön hálózattal, hanem Bécsben a Die Presse és a Der Standard is összeállt. Az előfizető így hajnali öt órától ajtaja előtt találja a lapot, a kézbesítő bejut a kapun, és megbízhatóan kézbesít. Két-három hetes ingyenes próba-előfizetésre is van mód, minden kötelezettség nélkül. Új napilap alapítása itt sem egyszerű. Alsó-Ausztriában évek óta terveznek ilyesmit, Bécsben a nevezetes Fellner fivérek (akik a News és a Format létrehozatalával sikert arattak és tapasztalatot gyűjtöttek) egy, a fiatal értelmiséget megcélzó lap kiadását tervezik. Saját bevallásuk szerint jó esetben 2006-ra várható a megjelenés.
Az osztrák lapok pártoktól függetlenek, ami azonban nem jelenti azt, hogy nincs markáns, a tulajdonos szemléletét követő irányvonaluk. Az immár száz százalékig a keresztény-konzervatív grazi Styria Medien AG tulajdonában lévő Die Presse (5,1 százalék piaci részesedés, naponta átlag 339 000 olvasó) ezeket az értékeket hordozza, s elsősorban az idősebb, hagyományokat tisztelő középréteg körében népszerű. Az 1989-ben egy magánszemély, Oscar Bronner és az Axel Springer által alapított Der Standard (5,8 százalék, 390 000 olvasó) liberális beállítottságú, korszerűbb újságírást követő lap, a fiatalabbakat vonzza. (Az Axel Springer helyébe 1998-ban a Süddeutscher Verlag lépett 49 százalékos tulajdonnal.) A bécsi Kurier minden létező fórumon megemlékezett alapításának 50. évfordulójáról. A díszrendezvényen mindenki ott volt az osztrák közéletből, aki számít, a jubileumi sorozat pedig azoknak a neves személyiségeknek a portréját közölte - napi teljes oldalt áldozva az ötletre -, akiknek e félszázadnyi időszakban fontos szerep jutott, s akik így már szerepeltek a lap hasábjain. A kellemest persze megpróbálták összekötni a hasznossal: a kiadó új hívek reményében 50 napos ingyen-előfizetést ajándékozott a jelentkezőknek. A Kuriernak van mire büszkének lennie: előkelő helyen áll az olvasottság rangsorában, 11,2 százalékos piaci részesedéssel (naponta 750 ezer olvasóval) a harmadik a mindent taroló, szintén országos Neue Kronen Zeitung (43,8 százalék, 2 925 000 olvasó) és a két tartományban megjelenő, mostanában százéves Kleine Zeitung (12,4 százalék, 829 000 olvasó) mögött. (A Salzburger Nachrichten, a már említett grazi és klagenfurti Kleine Zeitung és a linzi Oberösterreichische Nachrichten véleményformálónak tekintett kommentárjait gyakran idézik, sőt a megfelelő hivatkozással átemelik más lapok.)Az osztrákok kedvelik a nyomtatott sajtót, a nyolcmilliós lakosságból a felnőttek 75 százaléka
A legnagyobb példányszámú és legeredményesebb véleményformáló bulvárlap, a tabloid formájú Neue Kronen Zeitung inkább a középtől jobbra elhelyezkedők lapja, populista mozgalmak felkarolója. Hasábjain nem egy Ausztriában szalonképtelennek tekintett - mert például diszkriminatív elveket valló - kommentátornak nyújt megjelenési lehetőséget, s mivel itt szigorúbb a törvény, egy-egy nálunk ártalmatlannak számító megjegyzés nyomán is ki-kitör a botrány. Ami a példányszámnak nem tesz rosszat. Nem a tizenöt esztendős Der Standard a legfiatalabb a megkapaszkodott lapok közül: a pár évvel később alapított gazdasági napilap, a Wirtschaftsblatt is szilárdan tartja magát. Ugyanakkor a nyáron egy hónap után csődbement egy új sportnapilap. Nincs keletje az ingyenújságnak sem: most indult újra egy grátisz metró-újság, miután a Mediaprint korábbi próbálkozása, az U-express három év alatt kifulladt, s megszűnt. (Bécs, 2004. december Reggelijéhez napilapot olvas az osztrák - Népszabadság • Szászi Júlia • 2004. december 8. - A bécsi kávéházakban még divat a keretben odakészített újság - ép: Elisabeth Schwindl nyomán)
A Magyar Rádió munkatársa, Trebitsch Péter és a Figyelő újságírónője, Kitzinger Szonja kapták 2004-ben az üzleti élet rangos elismerését, a Magyar Business Leaders Fórum média díját. A Magyar Business Leaders Fórum (MBLF) december 7-én tartotta a "Média a Társadalomért" nevet viselő pályázatának díjkiosztó ünnepségét a Brit Nagykövetségen. Az immár hagyományosnak mondható pályázattal az MBLF célja, hogy ösztönözze a magyar médiát a közhasznú, közcélú összefogás pozitív példáinak bemutatására, az üzleti, kormányzati és civil szervezetek közötti együttműködések népszerűsítésére. 42 pályaművel 17 újságíró és riporter pályázott, melyeket az öttagú zsűri - Török Marianna (NIOK), Betlen János (MTV Rt.), Érdi Sándor (Budapest Média Intézet), Simon András (MTV Rt.) és Faragó András (Közép Európai Egyetem) - értékelt november folyamán. Trebitsch Péter immár több, mint húsz éve dolgozik a Kossuth Rádiónál és jelenleg a belpolitikai szerkesztőség munkatársa. A zsűri riportjait illetve azt az elszántságát tartotta elismerésre méltónak, amellyel az egyes emberek, illetve közösségek hétköznapi problémáit tárja fel és olyan esetek bemutatását is vállalja, amelyekben az összefogás jelenti a jövőt, a talpraállás esélyét. Kitzinger Szonja gazdasági újságíróként olyan példákat tár a nyilvánosság elé, amelyekben tettenérhető a gazdasági élet szereplőinek összehangolt együttműködése azért, hogy egy közérdekű cél megvalósulhasson. A díjak ünnepélyes átadásán jelen volt John Nichols brit nagykövet, Czakó Borbála az MBLF elnöke, a díj szponzorai, az MBLF tagjai és a pályázók. A támogatóinknak köszönhetően - Shell Hungary Rt., T-Mobile Magyarország Rt., Brit Nagykövetség, Sanoma Budapest Kiadói Rt., CMS Cameron McKenna, Toi-Toi Kft. -a pályázat nyertesei pénzjutalomban részesültek. Sajtótámogatónk a HVG Rt. A díjakat Czakó Borbála adta át. (piacesprofit.hu nyomán)
A Szonda Ipsos és a TGI kutatási eredményei szerint a Blikk mögött következik a Metro az olvasottsági toplistán. A Lapkiadás közleénye szerint a példányszámát tekintve pedig ez a napilap a piacvezető a legfrissebb negyedéves MATESZ adatok szerint. November végén, csaknem egyidőben publikálta saját lappiaci felmérésének eredményeit a Szonda Ipsos és a TGI. A két kutató cég elemzéseiben egybehangzóan Magyarország második legolvasottabb országos terjesztésű napilapjaként pozícionálta a Metro hírújságot. Eltérés mutatkozik viszont az olvasószám változás arányszámában: míg a TGI az olvasószám általános csökkenését mutatta ki a napilappiacon, addig a Szonda növekedésről számol be. A Metro esetében ez a növekedés kiugróan magas, 23% fölötti értéket mutat országos szinten. „Ez a növekedési arány azért is figyelemreméltó, mert a tabloid típusú lapok egyre több olvasót hódítanak el a politikai napilapoktól. A számok ezzel ellentétes tendenciákról árulkodnak a Metro esetében” - kommentálta a kutatás eredményeit Hivatal Péter, a Metro hírújság idén kinevezett vezérigazgatója. A független piackutató cégek olvasószámra vonatkozó adatait a Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetség gyorsjelentésében szereplő auditált számok is sejtetik. A Matesz harmadik negyedéves gyorsjelentése szerint a Metro hírújság 305 815 terjesztett példányszámmal továbbra is a legnagyobb példányszámú országos napilap. (Kapcsolódó anyagok: Népszavások "igazolnak át" a Magyar Nemzethez. A Ringier az A Pontnak adta el a Magyar Hírlapot. Sajtópiac - A Metro a második legolvasottabb napilap. 2004. december 08. hvg.hu nyomán)
Az Euroastra papír alapú, újságosoknál kapható partnere és társlapja a Magyar Internet Figyelő karácsonyi száma már megjelent. És nem csak az Internet sötét oldaláról, így ajánljuk sötét, unalmas decemberi estékre. Hogyan juthatunk gyorsan , könnyen, egyszerűen domain névhez és milyen információkat tartalmaz ez valójában? A kérdésre nagyon részletes és kimerítő választ kapunk, ha elolvassuk a Beszédes domének című cikket a harmadik oldalon. Hazánkban, saját otthonukban Interneteznek a legtöbben, de nagyon sokan megtehetik ezt munkahelyükön is. Szerencsére az iskolákban is dinamikusan nő az Internetezési lehetőség, de például az Internetkávézókba a hazai böngésző társadalom mindössze tíz százaléka jár. Ma már nagyon sok mindent intézhetünk otthonunkból a világháló segítségével és a lehetőségek tárháza is folyamatosan bővül, úgy tűnik, kialakul egy szokásrend is, mely világos képet fest a magyar Internetezők lehetőségeiről is. Magyar Internetezési szokások a negyedik oldalon. A Budapesti Közlekedési Társaság megfigyeli a munkatársait - állítják tényként több helyen. Elovassák a dolgozók magánlevelezéseit, figyelik őket munkavégzés közben, és jelentéseket is készítenek róluk. Ennél többet a Rágalom vagy diktatúra című cikkben olvashatnak az ötödik oldalon. Aki járt már Kubában, az nagyon jól ismeri az ötvenes évek hangulatát idéző, még ma is működő amerikai autóparkot. Toldozgatják, foltozgatják ezeket az öreg masinákat, és lám a szakavatott kezek között újraélednek a legvénebb autócsodák is. Hogy miért. Mert az évtizedek óta tartó embargó miatt a kubaiaknak nincs sem lehetőségük, sem pénzük új autókat venni. Azt is mondhatjuk, hogy Ahol megállt az idő, az Kuba. A cikk a hatodik oldalon található. Decemberi számunkban ezoterika oldalunkon útnak indítjuk a mágia történetét bemutató sorozatunkat, izgalmas filmekre hívjuk fel a figyelmet és természetesen néhány ínyencséget is kínálunk a nagyvilágból, olvasóinknak. (Megjelent társlapunk a Magyar Internet Figyelő Karácsonyi száma. 2004. december 7. 4:10, rovat: Könyvekről-internetes kiadványokról. www.mifigyelo.hu 5. Tájékoztatáspolitika: az új politikai orientációban távozásra „kérik” Orbánt
Az uralkodó baloldali politikai kommunikációban új - bevezetési stádiumban lévő - orientáció jelent meg, amelyik Orbánt távozásra szólítja fel, éppen az Orbán kommunikációjában állított normák nevében. Ezt a kommunikációt témát mint lehetőséget egy ideje tartalékolja már a baloldal. A vonatkozó érvelés a következő.
„Orbán Viktor köpönyegforgató politikája megbukott. Magyarország nem sétált bele a Fidesz csapdájába, mondta Szitka Péter, a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták elnökjelöltje a Fidesz Szentkirályi utcai székháza előtti sajtótájékoztatón a népszavazási eredményekre utalva. Modern, demokratikus pártoknál vesztes választások esetén az elnök felelőssége, hogy képes e felmérni az őt sújtó konzekvenciákat, képes-e vállalni következményeit. Az elnök felelőssége, hogy képes-e önszántából, emelt fővel távozni posztjáról. A Fibisz képviselői egy számot is lejátszottak, amelyet Titusz mixelt Orbán Viktornak a Hír Tv-nek adott nyilatkozatából. A Totális vereség című felvétel letölthető a Fibisz honlapjáról. A sajtótájékoztató közben a Fidelitas egyik tagja egy könyvet ajándékozott a baloldali politikusoknak. /1-2/
Navracsics Tibor, Orbán Viktor kabinetfőnöke szerint a magyar médiafogyasztási szokásokban nagyon erős a politikai irányultság megerősítésére való törekvés. Az MSZP-nek 2002-ben az volt az egyetlen esélye a hatalom megszerzésére, ha a gorombaságig kritikus az akkori kormánnyal szemben - mondta Ron Werber kampánytanácsadó egy tegnapi konferencián. Ellenzékben a hatalom megszerzése lehetetlen anélkül, hogy a gorombaságig kritikusok lennénk a kormánnyal szemben - jelentette ki tegnap Ron Werber, az MSZP volt kampánytanácsadója a 2002-es negatív kampányra vonatkozó kérdésre a Politikai kommunikáció 2004 című konferencián, a Zsigmond Király Főiskolán. Ehhez kapcsolódva kijelentette, a gazdasági helyzet akkor nem volt ennyire borzalmas. Szerinte tehát az MSZP csak úgy nyerhette meg a választásokat, ha annyi kritikát zúdít a Fideszre, amennyit csak lehetséges. Az izraeli kampánytanácsadó - aki csak turistaként tartózkodik Magyarországon - hangsúlyozta: a kampányidőszak nem arra való, hogy neveljük az embereket, hanem hogy érzelmeiket a lehető legjobb módon befolyásoljuk.
Az emberek attól függően választanak, hogy miképpen érzik magukat. Az európai parlamenti választásokról szólva elmondta: nem volt véletlen, hogy sem az MSZP, sem a Fidesz nem foglalkozott az unióval. Hozzátette: ha ő a frissen csatlakozott országok állampolgára lenne, akkor talán "mérsékelt módon euroszkeptikus" lett volna. Szerinte az EP-kampányban jobb volt a Fidesz propagandája. "Megemelem a kalapom" - tette hozzá. Ugyanakkor úgy vélte, a szavazás csak egy időközi presztízsharc volt a két nagy párt között, de semmi köze sincs a 2006-os választásokhoz. Werber elsődleges fontosságúnak nevezte a közvetlen kapcsolat megteremtését a választókkal. Csak ezt követi a fontossági sorrendben a média, míg a fizetett média a tizedik a sorban - fogalmazott. Sőt, szerinte az utóbbi egyszerűen pénzkidobás. Az MSZP 2003 őszén újra kivonult az utcára röplapokkal és a Tények és hazugságok című füzettel, és óriási hibának nevezte, hogy ezzel kapcsolatban olyan vélemények fogalmazódtak meg a baloldalon, miszerint nem szabad utcára vinni a politikát. Politizálni nem csak a Gerbeaud kávéházban kell - jegyezte meg.
A kampány során elkövethető legnagyobb hibák közé sorolta az arroganciát, illetve a választókkal szembeni leereszkedő hozzáállást. Az utca embere dönti el a választásokat, nem az értelmiségiek és az újságírók - fogalmazott. A konferencián felszólalt Navracsics Tibor, Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének kabinetfőnöke is. Kifejtette: az ezredforduló demokráciájában nem lát szorosabb összefüggést a kommunikációs technológiák tökéletesedése és a választók állásfoglalásának racionalitása között. A technika fejlődése annyiban fontos, hogy valamilyen módon választásra bírjon. Szerinte nem biztos, hogy a tanulás útján elsajátítható tudás a legfontosabb. Nem ritkán a nép egyszerű fia sokkal bölcsebb, mint az az értelmiségi, aki egész nap elemez. Olyan tudás is van ugyanis, amely tapasztalatból adódó életbölcsesség. Úgy vélte, a napilapok talán kevésbé alkalmasak arra, hogy a kollektív vagy egyéni emlékezet egyes elemeit felvillantsák. A film például alkalmasabb a politikai közösség szocializálására. Nem nevezte biztosnak, hogy a magyar választópolgárok sokoldalú és tárgyilagos információkra várnak. Ugyanis tetten érhető az, hogy politikai lojalitásuk, illetve alapvető politikai irányultságuk megerősítése befolyásolja őket médiafogyasztásuknál. Kérdésre válaszolva Navracsics elmondta: továbbra is fenntartja az előző ciklusban tett megjegyzését a közszolgálatiságról, miszerint a kormánynak lehetnek privilégiumai az ilyen médiában. Ugyanakkor a közszolgálatiságtól elvárható, hogy mindenki értesülhessen ebből a forrásból kedvenc pártjának eseményeiről. /3/
Ugyancsak aktuális, jellemző tájékoztatáspolitikai esemény a magyar társadalom súlyos tájékozatlansága (ami a mostani népszavazási kísérlet bukását is okozta!). A nemzettel és a társadalommal kapcsolatos tények, adatok és információk nem ismerete jellemző tulajdonsága a következésképpen autonóm véleményformálásra képtelen magyar állmpolgárnak. Ezt a tényt erősíti a következő beszélgetés szövege is.
Az anyanyelv már sokszor csak a családokon belül és a templomokban őrződik a határokon túl. Az iskolában már annak az államnak a nyelvén tanulnak a gyerekek, ahol élnek, és csak lassítani lehet, lehetne az asszimiláció folyamatát. Olykor bátorság is kell a magyarság vállalásához, hátrányt is jelenthet az érvényesülésben, ha nem ismeri tökéletesen a nyelvet egy határon túl élő magyar. Tizenötmillió magyarról beszél a köznyelv, de a tények jóval kevesebbről. És egyre csökken számunk a világban. Erről szólt a Háttér szerdán este. A műsor vendége volt É. Kiss Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, és Kolozsvárról telefonon Péntek János, a Babes-Bolyai Egyetem Magyar Nyelvészet Tanszékének vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
- Amikor Antall József azt mondta, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát, már akkor korrigáltak a statisztikusok, már akkor sem voltunk talán 14 millióan sem. És azóta is folyamatosan fogyott a magyarság. Most a szomszéd országokban 2 millió 400 ezer főnyi magyarságot számoltak, és még körülbelül egymilliónyi magyar élhet Amerikában, Ausztráliában - mondta É. Kiss Katalin.
- Körülbelül 1 millió 600 ezer magyar élt Erdélyben 1992-ben, míg 2002-ben már csak 1 millió 400 ezren vallották magukat magyarnak. A drámai csökkenés mögött milyen okok vannak?
- A történelmi folyamatok kedvezőtlenek az erdélyi magyarság és az egész Kárpát-medencei magyarság szempontjából - vélekedett Péntek János. Ennek van egy demográfiai oka, tehát a biológiai reprodukciónak a csökkenése, kedvezőtlen folyamata, ugyanakkor az etnikai reprodukció is kedvezőtlen most már nagyon régóta, és ez nem változott meg az elmúlt tíz évben sem. Ehhez jön még újabban a nagyobb mértékű elvándorlás.
- Lehet is tudni, hogy mi az oka annak, hogy egyre gyorsul az asszimiláció, ugyanis egyre növekszik a vegyes etnikumúak száma. A magyarok számára ez egy nagyon nehéz és fájdalmas folyamat, nagyon megterhelő dolog az identitás-váltás. A vegyes etnikumúak számára ez sokkal könnyebben megy - tette hozzá É. Kiss Katalin.
- Az átlagember azt mondhatja erre, hogy vegyes házasságok mindig voltak, mindig is lesznek, elvándorlás is mindig volt, mindig is lesz, hiszen ahol könnyebben lehet boldogulni és megvan rá a lehetőség, akkor inkább kimegy egy másik országba, és ott próbál munkát találni. Szóval mi az oka annak, hogy mégis ilyen mértékben fogyott az elmúlt évtizedben a szomszédos országok magyarsága mindezeken túl? Ennyire fontos az anyanyelv, ennyire fontos az, hogy az iskolában milyen nyelven tanul a gyerek? Ez már meghatározza az ő életét a későbbiekben, illetve a család életét?
- Régen, amikor a zárt faluközösségekben folyt az élet teljessége, akkor nem számított az a pár év államnyelvű iskolázás. Most azonban annyira kinyílt a világ, hogy a nyelv a családi otthonokba vagy a templomokba van bezárva, akkor azt szinte lehetetlen fenntartani. Szociolingvisztikai kutatások feltárták lépésről-lépésre, hogy hogyan zajlik a nyelvcsere. A gyerek otthon az anyanyelvét sajátítja el az élete első hat évében, azután az iskolában államnyelvű iskolába kerül, akkor lassan azokat az új fogalmakat, amiket az iskolában sajátít el, már csak államnyelven tudja megnevezni, tudományos kérdésekről, emelkedettebb témákról csak államnyelven tud megszólalni, az anyanyelvének a formálisabb változatait nem sajátítja el, csak a nyelvjárását. Aztán később maga is érzi, hogy az anyanyelvi kompetenciája nem teljes, és már szívesebben is szólal meg államnyelven - mondta É. Kiss Katalin.
- Mi lehat annak az oka, hogy miközben a nyugati országokban élő szórvány magyarságnál pontosan ellentétes folyamatok zajlanak le, addig itt a szomszédos országokban pedig egy másféle folyamat? Csak az, hogy ők jobban élnek, és megtehetik azt, hogy ápolják az anyanyelvüket és a magyarságukat?
- Nem föltétlenül. Itt a közösségnek, a családoknak, az egyes embereknek a kiszolgáltatott helyzete mindenképpen eltér a nyugati magyarok helyzetétől, tehát ahol az emberek ismerik a jogaikat, ismerik a hagyományukat, megvan bennük a kellő bátorság és méltóság ahhoz, hogy vállalják a magyarságukat. Azt lehet tapasztalni az oktatás egészében, hogy ez az oktatás nem segíti az olyan típusú kétnyelvűség kialakítását, amelyben benne van az anyanyelv megtartásának a lehetősége. Mi ezt a szociolingvisztikában úgy mondjuk, hogy ez egy hozzátoldó kétnyelvűség, egy magas szintű stabil kétnyelvűség - magyarázta Péntek János. A román nyelvet nem úgy tanítják, mint egy másik nyelvet, mint környezeti vagy mint idegen nyelvet, hanem egyszerűen megkövetelik a román nyelv tudását. Ebből az következik, hogy aki iskolába lépéskor tud románul, az esetleg ott előrehaladhat és lehet egy anyanyelv-dominancia, magas szintű kétnyelvűség. Aki pedig úgy megy iskolába, hogy nem tud kellőképpen románul, az végzetes lehet, mert valóban itt ez az, ami előkészíti a nyelvcserét és a nagyvárosokban gyakorlatilag ez történik.
- Annak ismeretében, hogy sikertelen volt a népszavazás, és egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen törvény lesz erről, megkapják-e a magyar állampolgárságot a külhoni magyarok vagy sem? Önök mire számítanak, az elkövetkező tíz évben is marad ez a drámai mértékű fogyás?
- Ez a folyamat megállíthatatlannak látszik. Trianon óta folyamatosan csökken a magyar nyelvterület. A magyarságnak nemcsak az abszolút száma, hanem különösen az aránya a Kárpát-medencében egyre kisebb lesz. Trianonkor még Szlovákiában vagy a Vajdaságban is 30 százalék volt a magyarság aránya, ez mind a két helyen 10 százalék alá csökkent - vázolta a tényeket É. Kiss Katalin.
- Sajnos az várható, hogy ezek a kedvezőtlen folyamatok folytatódnak a következő időszakban is. De hogy pontosan milyen hatása lesz a mostani fejleményeknek vagy egy európai integrációnak Románia esetében, ezt elég nehéz megjósolni - vélekedett Péntek János. /4/
A 168óra az emblematikával foglalkozik mint a médiamegjelenésen keresztüli manipuláció egyik legfontosabb kellékével. A következőket írja.
A reklámokban, az utcán, a politikában lépten-nyomon szimbólumokba botlunk. Milyen a jó szimbólum? Megtisztulhatnak-e a politika kompromittálta jelképek? És vajon észrevesszük-e a manipulációt? A trendek változnak. "A 20. század első felének szimbólumhasználatát a harci elemek, a militáns jelképek és a polarizáló szerkezetek jellemezték" - áll Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor szimbólumkutatók egyik tanulmányában. Ez az időszak a monumentalizmus és az érzelemkorbácsolás korábban sosem látott technikáit fejlesztette ki, a fasiszta és a kommunista retorikában egyaránt. Megerősödött a testszimbolika és a vér szerepe a politikai nyelvhasználatban. A szintén megfigyelhető szakralizálódás egyaránt jelentette a politikai erők "egyház" jellegűvé válását és a messianisztikus attitűdök megjelenését. Ilyen volt a kommunizmus e világi mennyországképzete és a fasizmus Ezeréves Birodalma. A fordulópontot a hatvanas évek hozta. Halványult a pátosz, felértékelődött a konszenzuskereső magatartás, a szimbólumok "békésebbek" lettek.
A rendszerváltás után a magyar politika is számos stílust kipróbált. "Az első választások határozottan ideologikusak voltak. Az új és a régi világ közti különbséget mindenki másképp mutatta be. A Fidesz egyik plakátján a csókolózó Brezsnyev és Honecker, valamint egy szintén csókolózó pár volt látható "Tessék választani!" felszólítással. Itt a humor jelent meg, de voltak a negyvenéves megszállás elleni indulatokra építő, a múlt szétzúzását, kisöprését bemutató falragaszok, hirdetések is. '94-től a pragmatikus, az utóbbi időben pedig a privát lét jelképeit előtérbe helyező vonulat nyert teret" - állítja Kapitány Ágnes. A kutatók szerint megnőtt a személyiségek szerepe, ami a "képernyőképességgel" van összefüggésben. A politikusnak éppúgy fel kell hívnia a figyelmet magára, "arccá" kell válnia, mint egy médiasztárnak. A többpárti választások kezdetén még számos amatőr megoldással találkozhattunk: a kampányfilmekben sötét háttér előtt, sötét ruhában beszéltek hosszú perceken át a jelöltek - igen unalmasan. Mára a helyszínek, a szereplők, a cselekvés, a színek, a zene, a nyelvezet, a megvilágítás tudatos használatában is jelentős az előrelépés. A politikusok és tanácsadóik ráébredtek: szinte mindenhez kapcsolható politikai asszociáció, majd' bármiből lehet szlogent, hatásos jelképet faragni. Kompromittált szímbólumok: sarló, kalapács, vörös csillag. /…/
Magától értetődő a politika színkódja: az MSZP piros, a Fidesz narancs, az SZDSZ kék, az MDF zöld. Így az sem lehet véletlen, hogy a legutóbbi szocialista kongresszusra Gyurcsány Ferenc felesége és Lendvai Ildikó is vöröset öltött. Dávid Ibolya gyakran viselt narancsszínű együttesei ma már legfeljebb a lakitelekiek ízléséhez állhatnak közel. A színekhez hasonlóan fontos asszociációs források a "színhelyek": Monor, Lakitelek, Andrássy út 60. A szocialisták reformer elnöke, Hiller István már közvetlenül megválasztása után hangsúlyozta: 2006-ra új pártszékház kell a rossz emlékű Köztársaság téri helyett. Orbán Viktor sem maradt le, ő a polgári körök házát építtette fel, adományokból, úgy "még inkább a miénk". "Építkezni nem csak kővel, téglával, malterral, hanem szellemmel és szeretettel is kell" - hangzott el az avatón. A fülbemászó dallamok is hasznosak - megfelelő asszociációs háttérrel. Ki ne emlékezne a fideszes jó tanácsra, miszerint Listen to your heart (hallgass a szívedre), amit mára a Sólyom szárnyán váltott fel a jobb zenei palettáján. A szocialisták viszont képtelenek szabadulni az Internacionálétól. Októberi kongresszusuk végén zengték ugyan a dalt a küldöttek, ám a színpadon állókat pásztázó kamera mutatta: a vezetők némelyike igencsak kínban volt. Oldást talán az EU-himnusz Örömódájában lelnek. /5/
A már 25 taggal készült új euromonitor (Eurobarometer, okt.2.-nov.8.) hangulatjelentés szerint a minta 23 százaléka nagyon elégedett, 58 százaléka pedig nagyjából elégedett az EU-s viszonyokkal: a legfontosabb európai kérdésnek a munkanélköliséget tekintik, ezt 46 százalék hangsúlyozza: az unió iránti lelkesedés azonban némileg tovább csökken, ez a luxemburgi 85 százalékos elégedettségtől a brit 38 százalékig terjed, a magyarok 49 százaléka elégedett. /6/
1.Az MTE monitoring-csoportjának gyorsjelentése a népszavazásról. NOL, 2004.12.07.
2.MTV-vizsgálat a népszavazási műsorral kapcsolatban. NOL, 2004.12.07.
3.Bocsánatkérő oldalt indítottak a népszavazás miatt. 2004.12.07.,tubi.hu - origo.hu
4.Viasat3 elŐzte az MTV-t 7-én 2004. december 9. 10:29 - BTL.hu
1.Ismét távozásra szólította fel a baloldal Orbánt. Index.hu
2.Az MSZP szerint Orbánnak vissza kellene vonulnia. NSZ
3.Ron Werber: A kampányidőszak nem arra való, hogy neveljük az embereket. 2004.12.11., MNO
4.Már rég nem vagyunk 15 millióan. Bálint István, mr.hu
5.Szimbolikus harcmodor. Krug Emília, 168óra.hu
6.MTI