Heti IFTI információ- és tájékoztatástudomány és -politika: 2. hét

A/ Információtudomány

1. A hálózatba szerveződött világ jövőképe

A szakemberek sem tudják megjósolni az internet jövőjét - 2005. január 10. 11:45, Hétfő - Gyurkity Péter

Egy amerikai felmérés szerint még a szakemberek sem tudnak egyetértésre jutni az internet jövőjét illetően, és teljesen eltérő nézőpontból szemlélik a világháló fejlődését. A Pew Internet & American Life Project kutatócég által tavaly szeptemberben elindított felmérés nagyban megosztotta a szakembereket, és nyilvánvalóvá vált, hogy a megkérdezettek nagy része a legalapvetőbb kérdésekben sem tud megegyezésre jutni. A cég közleménye szerint a felmérésben 24 kérdést tettek fel az internet jövőjével kapcsolatban, és eddig mintegy 1200 technikai specialistát, tudóst, és vállalati vezetőt kérdeztek meg, akik igen eltérő válaszokat adtak a kérdésekre.

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen módon befolyásolja az internet az emberi kapcsolatokat, és a hálózat mennyiben szakítja el a valóságtól a felhasználókat. A megkérdezettek 42 százaléka egyetértett abban, hogy az emberek nagy része saját politikai nézeteinek igazolását keresi az interneten, és egyre inkább figyelmen kívül hagyja az ettől eltérő nézőpontokat. Véleményük szerint az elkövetkezendő 10 évben a felhasználók növekvő mértékben csatlakoznak majd online szervezetekhez. A válaszadók 30 százaléka azonban nemleges választ adott a kérdésre, és hangsúlyozta, hogy az internet nem helyettesítheti a hagyományos társadalmi kapcsolatokat.

Még nagyobb a megosztottság az egészségügy kérdésében: a felmérésben részt vettek 40 százaléka szerint az interneten fellelhető források nagy segítséget jelentenek majd az egészségügynek, míg 30 százalékuk ezt nem tartja valószínűnek. A szakértők véleménye egy ponton azonban megegyezik. A megkérdezettek 66 százaléka szerint ugyanis az elkövetkezendő 10 évben bekövetkezik majd egy hatalmas támadás, amely óriási pusztítást végez majd a világhálón. A támadás hatásait illetően azonban már eltérő vélemények láttak napvilágot: a leginkább valószínű verziót talán az a szakember írta le, aki hozzátette, hogy a helyreállítás minden bizonnyal óriási kiadásokkal jár majd, de a támadás semmiképpen nem veszélyeztetheti a gazdasági helyzetet, és nem követelhet emberéleteket.

A válaszadók nagy része a fájlcserélőket illetően is azonos állásponton van: 50 százalékuk szerint ugyanis - dacára a kiadók által indított pereknek - a fájlcserélők jelentősége tovább nő, és az internetezők nagy része 2014-ben is különböző névtelen hálózatokon jut majd hozzá a legfrissebb anyagokhoz.

Kapcsolódó cikkek:
· A tsunami-videók miatt megnőtt a blogok látogatottsága (2005. január 3.)
· Telefonfülkés internetprogram indul Ausztriában (2004. december 14.)
· Nagyszabású internetprogram Németországban (2004. december 2.)
· Nő a szélessávú internet-használat az USA-ban (2004. november 23.)
· Internetkapcsolat a taxikban is (2004. november 17.)
(Kapcsolódó linkek: Pew Internet and American Life Project. A szakemberek sem tudják megjósolni az internet jövőjét - 2005. január 10. 11:45, Hétfő - Gyurkity Péter, sg.hu nyomán)

2. A rádió szinergikus hatása

A kombinált médiahasználat előnyeire hívja fel a figyelmet egy nemrég közzétett elemzés. A felmérés alapján nem érdemes a médiatervekből kihagyni a rádiót sem. A rádióreklámok hatékonyságát vizsgáló RAEL kutatócég legújabb tanulmánya a rádió hozzáadott értékének fontosságáról számol be. A jelentés szerint valahányszor a rádió is szerepet kap a média-mixben, az eredmények számos kutatási szempont mentén jelentősen megugranak. A hatás, illetve a reklámok hatékonyságának javulása különösen akkor szembetűnő, ha a rádió a televíziós vagy sajtóhirdetések ellenében, illetve azok kiegyensúlyozására kerül a kiválasztott reklámeszközök közé. A kutatási eredmények egyértelműen kimutatják, hogy a rádiót is alkalmazó média-mix sokkal erőteljesebb, mint a kizárólag tévére vagy sajtóra épített kampányok.

A felmérés során tesztkörnyezetben vizsgálták először két tévé-, illetve két sajtóhirdetés hatását, majd azt a kombinációt, amikor az egyik reklám a rádióban jelent meg (azaz egy tévé- és egy rádióhirdetés, illetve egy sajtó- és egy rádióhirdetés kombinációját). Utóbbi esetekben a hatékonyság csaknem minden mérési kritérium mentén nőtt, különös tekintettel a spontán és segített emlékezeti hatás, illetve a márkaemlítések terén. "A tanulmány információinak köszönhetően a hirdetők és ügynökségeik a fogyasztók reakcióinak megfelelően finomíthatnak médiaterveiken." - magyarázta Gary Fries, a Rádiós Reklámszövetség elnöke, egyben a RAEL társelnöke. "A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a rádióreklám jelentős mértékben befolyásolja azon fogyasztókkal kialakítandó kommunikációnkat, akiket korábban már elértünk valamely más médiummal."

"E felmérés eredménye különösen azoknak a hirdetőknek lesz fontos, akik befektetéseik maximalizálását kombinált médiahasználati megoldásoktól várják." - tette hozzá Janice Finkel Greene, az Initiative alelnöke. A laboratóriumi körülmények között végzett reklámszinergia-teszt eredményei meglepőek. Ugyanakkor egyértelműen megmutatják, hogy a rádiót is tartalmazó média-mix sokkal hatásosabb a kizárólag tévére vagy sajtóra építő kampányoknál: - két tévéreklám közül az egyik rádióra történő cseréjével a spontán felidézés 34%-kal nőtt; - két sajtóhirdetés közül az egyik rádióra történő cseréjével a spontán felidézés csaknem megháromszorozódott.

Amikor két tévéhirdetés közül az egyik helyett két rádióreklámot sugároztak, jóval többen választották a hirdetett márkát az első helyen. A sajtóhirdetések esetén elvégzett hasonló kísérlet eredménye még erőteljesebb lett. Azon fogyasztók pedig, akik két rádióhirdetést hallottak egyetlen tévéreklámmal kiegészítve, ugyanolyan jól tudták felidézni a kampány üzenetét, mint akik korábban két tévéreklámot láttak. A sajtóhirdetések cseréjénél az üzenetre sokkal jobban emlékeztek azok, akik azt a rádióban is hallották, mint akik csupán két sajtóreklámmal találkoztak. A kutatócég szerint a felmérés nem csupán azt hangsúlyozza, hogy a rádió használata különösen fontos lehet a már más média útján elért közönség esetén. A tanulmány legfontosabb üzenete a szinergia, azaz hogy a részek összege valóban több lehet, mint az egész maga. Az eredményeknek köszönhetően ma már bizonyított, hogy az egész kampány hatékonysága nő, ha a támogatására szánt összeg egy része rádióhirdetésekre fordítódik.(Immár bizonyított a rádió szinergikus hatása - 2005-01-10 09:48 [Center for Media Research], gaborják, mediainfo.hu nyomán)

3. Másodpercenként 1 gigabit áramhálózaton

A nagysebességű adattovábbítás két kutató kísérletei szerint hamarosan nem kábellel, hanem elektromos áramhálózat segítségével történik majd A Pennsylvaniai Állami egyetem kutatói kifejlesztettek egy új, nagysebességű adattovábbító rendszert, mely kivételesen az áramhálózaton keresztül működik, és az előzetes becslések szerint messze meghaladja a DSL vagy az egyéb kábelhálózatokkal történő adattovábbítási gyorsaságot. Dr. Mohsen Kavehrad, és W. L. Weiss professzorok vezetik a kutatást, akik szerint ez a rendszer másodpercenként 2-3 megabitnyi adatot képes szállítani. A számítógépes szimulációk az új elektromos modellel azt mutatták, hogy ideális körülmények között az elérhető bitráta másodpercenként és kilométerenként 1 gigabit volt egy töbletterheléses, közepes áramhálózaton. A gigabitet egy fél tucat otthon között meg lehet osztani, így másodpercenként több száz megabitnyi adat továbbítható, mely jócskán meghaladja a DSL vagy a kábel szolgáltatók kereteit is.

Kavehrad szerint, ha feltételezzük, hogy az áramszolgáltatás megfelelően működik, akkor egy olyan szolgáltatást lehetne beindítani, mely a vidéki területeken is elérhető lenne mindenki számára, hiszen ezen régiókban egyelőre a DSL vagy kábeles szolgáltatás is elérhetetlen. A kutatók szerint ők az elsők, akik kiértékelték a normál áramszolgáltató hálózat adattovábbító képességeit. Mivel azonban az áramszolgáltatási hálózat tele van csomópontokkal és elágazásokkal a szélessávú jelek így visszapattanhatnak és több irányban is szétszóródhatnak. Ez pedig csökkenti az áramvezetéken keresztül érkező adatok minőségét és az adattovábbítási kapacitást. Ezért a rendszerbe átjátszókat minden kilométeren kellene építeni, és az elektromos kábeleket is át kellene alakítani, hogy csökkentsék az interferenciát. A kutatók mindenesetre folytatják a kísérleteket. Kavehrad szerint hamarosan elérhetővé teszik az áramszolgáltatáson alapuló, gyors adattovábbítást. (3. IT-szektor - Másodpercenként 1 gigabit az áramhálózaton - 2005. január 10. 16:17, PhysOrg, hirado.hu nyomán)

4. Internetes katasztrófa-előrejelző rendszer

Magánlakások számára létrehozandó országos internetes földrengés- előrejelző rendszert próbál ki egy japán elektronikai egyesülés. Mint a vállalkozás képviselői elmondták, a figyelmeztető rendszer az országos meteorológiai szolgálattól kapná a földrengésekkel kapcsolatos adatokat. A lakosság számára szükséges figyelmeztetéseket az internet segítségével juttatnák el az egyes háztartásokba, mégpedig úgy, hogy közelgő veszélyhelyzetben minden lakásban megszólalna egy hangszóró. Az új rendszernek köszönhetően a riasztás másodpercekkel a rengés bekövetkezése előtt hangzana el, vagyis hamarabb, mint a jelenlegi, tévéközlemények formájában sugárzott figyelmeztetések. Az elektronikai egyesülés és a többi részt vevő cég áprilistól egy évig tartó kísérleti időszakban teszteli az internetes földrengés-előrejelző hálózatot. A kitűzött cél az, hogy a következő üzleti évben, vagyis 2006. április elsejétől már teljesen és megbízhatóan használható legyen az új technológia. (4. Internetes katasztrófa-előrejelző rendszert készítettek a japánok - 2005.01.13. 06:56, MTV- RSOE nyomán)

5. Magyar információs társadalom

A felmérés szerint a magyar cégek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a biztonsági megoldásokra. A legelterjedtebbek a tűzfal, a vírusirtó és a biztonsági mentés A GKI Gazdaságkutató Rt. és a T-Mobile Magyarország Rt. - a Sun Microsystems Kft.-vel együttműködve - negyedévente felméri a vállalatok infokommunikációs eszközökkel való ellátottságát, internethasználati szokásait. A magyarországi legalább 5 alkalmazottal rendelkező vállalatoknál a három legelterjedtebb informatikai biztonsági megoldás a vírusirtó, a tűzfal és a másolat-készítés. A internet-kapcsolattal ellátott vállalkozások 85%-a használ valamilyen vírusirtó szoftvert vagy szoftvereket, tűzfal csaknem háromötödüknél működik.

A cégek egyre nagyobb hányada veszi komolyan az informatikai biztonsági kockázatokat, 2004-ben mindhárom fenti megoldás használata jelentősen magasabb volt a cégek körében mint 2003-ban. Biztonsági másolatokat az érintett cégek valamivel több, mint fele készít rendszeresen. Biztonságos (un. secure) szervert minden harmadik legalább 5 főt foglalkoztató, internet-kapcsolattal ellátott cég működtet. Az egyéb informatikai biztonsági megoldások használata kevésbé elterjedt a magyar vállalatoknál: azonosító eljárás(oka)t, mechanizmusokat az érintett cégek 23%-a, titkosítást 15%-uk használ; biztonsági szolgáltatásokra 14%-uk fizet elő. Elektronikus aláírást a magyar internetkapcsolattal rendelkező cégek 15%-a használ.

A 2004 októberét megelőző egy esztendő során a számítógéppel ellátott cégek egynegyede találkozott olyan vírustámadással, amely adatvesztést, vagy munkaidő kiesést eredményezett, míg a 2003-as felmérés szerint ez az arány 32% volt. Számítógépes rendszerükbe vagy adatbázisaikba történő jogosulatlan behatolást ennél jóval kisebb százalékban (1%) szenvedtek el a cégek és szoftvereiket vagy adatbázisaikat fenyegető zsarolással, fenyegetéssel is viszonylag kevesen (1%) találkoztak közülük. A felmérés 2004 októberében negyedévében zajlott le telefonos interjúk formájában 2200 cég reprezentatív megkérdezésével. A felmérés célcsoportja a legalább 5 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások voltak. A felmérés kiterjedt egész Magyarországra és érintette az összes gazdasági szektort.
(GKI Gazdaságkutató Rt. - T-Mobile Magyarország Rt. - SUN Microsystems nyomán)

5. Információtudomány: elmélet és tapasztalat

Az univerzum három legnagyobb csillagát sikerült azonosítania egy nemzetközi kutatócsoportnak. Ezzel az eddigi „bajnok”, a Gránátcsillag a negyedik helyre szorult vissza a ranglistán. Az új csillagok mindegyike az ún. vörös szuperóriások közé tartozik. Szuperóriás csillagok trióját sikerült azonosítaniuk a tudósoknak Tejútrendszerünk „átfésülésekor”. Mindhárom égitest életciklusa vége felé jár: vörösek, (viszonylag) hidegek és fényesek. De nem ez a különlegességük, hanem az, hogy alighanem az univerzum jelenleg ismert legnagyobb csillagai. A most újra besorolt szuperóriás trió tagjai mindannyian tízezer fényéven belül, a mi galaxisunkban találhatóak. Közülük a KW Sagitarii 9800 fényév, a V354 Cephei 9000, a KY Cygni pedig 5200 fényév távolságban van a Földtől. Mindhárom csillag átmérője meghaladja az egymilliárd mérföldet, vagyis az 1,6 milliárd kilométert. Ez azt jelenti, hogy a mi Napunknál 1500-szor nagyobbak ezek az égitestek. Ha ezek a csillagok lennének Naprendszerünk közép-, illetve fókuszpontjában, akkor a Földet bőven magukba foglalnák, és végük valahol a Jupiter és a Szaturnusz bolygók között lenne… Mindezt hétfőn, az Amerikai Asztronómiai Társaság San Diego-i éves közgyűlésén jelentette be egy tudóscsoport.

A trió mellett eltörpül a jól ismert vörös szuperóriás, a Betelgeuse, amely az Orion csillagkép legfényesebb alkotója. A Betelgeuse 650-szer nagyobb átmérővel rendelkezik, mint a Nap, és minthogy relatíve igen közel van hozzánk, a tizedik legfényesebb csillag az éjszakai égbolton. A három újonnan besorolt csillag kicsit nagyobb az eddigi „bajnoknál”, a Herschel Gránátcsillaga néven ismert égitestnél is. A frissen megismert égitestek méretének megállapítása számítógépes modellezéssel történt - nyilatkozta a tudóscsoport egyik tagja, Philip Massey. A nemzetközi kutatócsoport tagjai 74 szuperóriás csillagot vizsgáltak meg galaxisunkban. Nem feltétlenül csak a méretek pontosítása miatt tették ezt, hanem általában is többet szerettek volna megtudni róluk. A csillagászok ismerték az égitestek Földtől való távolságát, és azt is tudták persze, hogy milyen fényesek az objektumok. Ugyanakkor egy tényező ismeretlen volt: az, hogy mennyire hidegek e csillagok. Persze a „hidegség” relatív fogalom az asztronómiában: a szóban forgó égitestek általában 3000 Celsius fok (külső, felszíni) hőmérsékletűek. A mi Napunk melegebb náluk: felszíne 5500 Celsius fok „meleg”, míg a legforróbb csillagok 50 ezer fokon „égnek”.

Az asztrofizikában a hőmérséklet fontos tényező, hiszen egy csillag fényessége arányos hőmérsékletével és méretével. Ezekből az egyenletekből természetesen a két ismert tényező segítségével a harmadik is kiszámítható. A kutatócsoport új számítógépes modelleket használt fel, amelyek a most megvizsgált csillagok külső rétegeiben lévő molekulák elemzésére is alkalmas. A javított metódus révén kiderült, hogy az óriáscsillagok 10 százalékkal melegebbek, mint azt a kutatók korábban gondolták. Ezután már sikerült kiszámolni a méretüket is - magyarázta a hírügynökségeknek Massey, aki az arizonai Flagstaffban, a Lowell Obszervatóriumban dolgozik. A mostani kutatásban szereplő égitestek mindegyike „normális” csillag volt, nem kettős rendszereket alkotó csillagokat elemeztek a kutatók. Természetesen felmerül a kérdés: megtörténhet mindez a mi Napunkkal is? Nos, nem valószínű. A Napnak ugyanis egyszerűen nincs elég tömege ahhoz, hogy vörös szuperóriás legyen belőle - vélekedik Massey. (A mi Napunk legfeljebb vörös óriás lehet, amely százszor nagyobb, mint jelenlegi központi égitestünk, nem valószínű hogy 1500-szoros méretnövekedés következik be.) Érdekes, hogy a most felfedezett szuperóriások nem az univerzum „legsúlyosabb” csillagai. Tömegük ugyanis mindössze 25-ször nagyobb a mi Napunkénál, ellentétben azokkal az égitestekkel, amelyek 150-szeres naptömeget is elérhetnek. /1/

Az MIT és a Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ csillagászai bizonyítékot találtak arra, hogy a feketelyukakat körülvevő forró vasgázban téridő hullámok söpörnek végig. Jon Miller, a Harvard-Smithsonian és Jeroen Homan az MIT űrkütatási központjának munkatársának megfigyelései izgalmas képet festenek arról, hogy a pörgő feketelyuk magával rántja az őt körülvevő teret, kavargó téridő óceánt hozva létre, amely eltorzítja belezuhanó dolgokat. A tudósok NASA űrobszervatóriuma, a Rossi Explorer röntgenteleszkópjával vizsgáltak egy feketelyukat. "A feketelyukak szélsőséges objektumok, amelyek magukra rántják és vonszolják a téridő szövetét, miközben pörögnek - mondja Miller - a fekete lyuk körül csapkodó gáz nem tehet mást, mint követi ezt a hullámot. Albert Einstein ezt nyolcvan éve megjósolta és most kezdjük látni a bizonyítékokat."

A feketelyukak olyan égitestek, amelyeknek gravitációja olyan erős, hogy mezejéből nem jut ki látható fény. A gáz és a por egy ún. tömegbefogási korongban ömlik a fekete lyuk felé, a lefolyóba ömlő vízhez hasonlatosan. Az objektum közeléből jövő fény ugyan ki tud törni a gravitációs kútból, de eközben energiát veszít - ezért vizsgálják a feketelyukak tevékenységét röntgentávcsővel. Miller és Homan összefüggést talált két jelenség, a kvázi-periodikus oszcillációk (QPO) és az ún. K vonal között. Az oszcilláció azt jelenti, hogy a röntgenfény reszketni látszik. A K vonal pedig a spektrogramon látható vonal alakjára utal. A vasra jellemző fény egy adott frekvenciánál vonalként ugrik ki az elemzés során. Ez a vonal az energiaveszteség miatt nyílhegy alakúvá szélesedik a gravitációs kút elhagyása során.

Miller és Homan a Sas csillagképben 40 000 fényév távolságban elhelyezkedő GRS 1915+105 nevű feketelyukat vizsgálta a Rossi Explorerrel. Észrevették, hogy az 1 és 2 hertz közötti QPO szinkronban van a K vonallal és hogy nem hatnak rájuk más jelenségek, például a kitörések. Ez arra utal, hogy előbbi jelenség közelebb van a feketelyukhoz. Ez kizárja azt az elméletet, hogy vas K vonala a feketelyuk körül távolabb lebegő gázfelhőből származik. "A magas frekveciájú QPO-k a fekete lyukban pörgő anyagból származhatnak, mint a villanykörték a körhintán. Az anyag persze sokkal gyorsabban mozog, mint bármely vidámparki szerkezet. Ismerünk több száz hertzes frekvenciát. Azért az elég gyors." Az alacsony frekvenciájú oszcillációk titokzatosak. Ezek jellemzően 1 és 10 hertz közöttiek és elég gyakoriak kétcsillagos konstellációkban. Miller és Homan szerint a GRS 1915+105-ben az alacsony oszcillációja azonos a tércsavarodás frekvenciájával. A fény reszketését maga a változó téridő okozza - ez az Einstein általános relativitáselmélete alapján leírt Lense-Thirring effektus. Miller és Homan felhívták a figyelmet, hogy megfigyelésüknek másmilyen magyarázata is lehetséges. Megfigyeléseket az Amerikai Csillagászati Szövetség San Diegóban rendezett 205. kongresszusán mutatják be, január 10-én. (Kapcsolódó anyagok: Föld begyűri a téridő szövetét; Mégsem állandó a gravitációs állandó?; Feketelyuk okozza az űr-elektronsugarakat. /2/
1. Három szuperóriás csillagot találtak galaxisunkban. National Geographic Online, 2005.január.11. nyomán
2. Téridővihar a feketelyuk körül. Index.hu, 2005.01.12. nyomán

6. Morzejelekkel kommunikálnak sejtjeink

Egy tanulmány szerint a morzejelzés nem csak a hadseregeknél alkalmazott érintkezési forma, ugyanis sejtjeink is a kód segítségével kommunikálnak. A kutatócsoport megállapítása szerint a sejtek a morzejelekhez hasonló kóddal üzennek, ha a géneket ki vagy be akarják kapcsolni. A felfedezés a gyógyszeriparra lehet nagy hatással, amennyiben beigazolódik, hogy egy tabletta is képes jelezni a molekulának. A rövid és hosszú jelzések száma határozná meg, hogy milyen szándékkal küldték a jelet (csakúgy, mint a morzekommunikációban). A liverpooli egyetem Biotechnológia- és Biológiatudomány Kutatóközpontja (BBSRC) és a liverpooli királyi gyerekkórház kutatócsoportja két nagy gyógyszergyárral együttműködve folytatta le az úgynevezett transzkripciós faktorok vizsgálatát. A transzkripciós faktor az a molekula, amely a sejtekben a gének ki- és bekapcsolását szabályozza, irányítja. A kutatók úgy találták, hogy a sejtek képesek a transzkripciós faktor mennyiségében bekövetkező változásokat a morzejelzéshez hasonló módon érzékelni. Úgy vélik, a jel erőssége a legkevésbé fontos tényező, a ritmussal és a gyakorisággal szemben. "Az ismétlődő jelek időtartama alapvető az értelmezésükhöz. Úgy tűnik, hogy a sejtek a transzkripciós faktor rezgését "olvassák le", a morzekódokhoz hasonló módon " - magyarázta Michael White professzor, a liverpooli kutatás vezetője. A kutatók azzal a transzkripciós faktorral foglalkoztak (NF-kappa B elnevezésű molekula), amely a sejtosztódás és a sejtelhalás folyamatait szabályozza. Eredményeik alapján bizonyítottnak vélik, hogy a jelző molekulák különböző frekvencián különböző üzeneteket küldenek. „A felfedezésünk új utakat nyithat a gyógyszerkészítők számára, amennyiben a jövőben tablettákkal le tudjuk kopogtatni a jelzőmolekulák számára az üzenetet. Jelentős lépés lehet, hogy a molekula pontosan azokat a géneket blokkolja, amit akarunk" - nyilatkozta Douglas Kell, a kutatócsoport egyik tagja. (Kapcsolódó anyagok: * Géneket működtet a bioreaktor; * Az ember, a szuperorganizmus.) (Morzejelekkel kommunikálnak sejtjeink. Index,hu, 2005.01.13. nyomán)

B/ Tájékoztatástudomány: tények és számok

1.Az adathalászok elszemtelenedtek

Az Anti-Phishing Munkacsoport és a Websense Security Labs által közösen készített felmérés szerint tavaly novemberben 29 százalékkal nőtt a phishing (adathalász) támadás által sújtott weboldalak száma az előző hónaphoz képest. Dan Hubbard, a Websense elemzője kiemelte a „social engineering” (az emberek bizalomra való hajlamának kihasználása a számítógépekhez való illetéktelen hozzáférés érdekében) alapú támadások csökkenését a technikai trükkökön alapulók javára. Ezt a tendenciát egyértelműen jelzi a kifejezetten rosszindulatú kódok által elkövetett adatlopásos esetek gyarapodó száma. A „social engineering” alkalmazói gyakran e-mailben csábítják a felhasználókat rosszindulatú kódokat tartalmazó weboldalak látogatására. A fertőzött site-ok többsége azonos elven működik: megvárják, míg az adott felhasználó kereskedelmi vagy pénzügyi oldalhoz csatlakozik és vagy kicserélik azt a saját maguk által hosztolt verzióra, vagy rögzítik a gyanútlan felhasználó billentyűleütéseit. „A phishing technikák egyre fejlettebb verziói - párosulva a hagyományos keyloggerek (leütésrögzítők) és rosszindulatú kódok alkalmazásával - valóságos hadi gépezetként működnek: rendkívül szervezett és kifinomult támadásokat képesek végrehajtani.” - mondta el Dávid András, a RelNet Kft. ügyvezetője. A jelentésben napvilágot látott főbb statisztikai adatok: • 1518 phishing-re specializált webhelyet találtak 2004. novemberében, amely 28 százalékkal több mint júliusban; • 51 márkát ért súlyos támadás novemberben; • Az USA hosztolja a legtöbb adathalász weboldalt • Az URL címek 22,1 százaléka a próbálja félrevezetni a felhasználókat azáltal, hogy a hamisított célcímben szerepel a megtámadott márka vagy cégnév; • Az oldalak 67 százalékának csak IP címe van, domain neve viszont nincs; • Az átlag adathalász weboldal 6,2 napig érhető el, a leghosszabb idő 31 nap volt. ( Phishing járvány - Az adathalászok elszemtelenedtek - 2005. január 10. 16:20, hvg.hu nyomán)

2. Tavaly 47 millió cikket olvastak a Hírkeresőn

Elolvasott hírek tekintetében a 2003-as 29,6 millió után 2004-ben az olvasók 47,407,585 cikkolvasást generáltak a www.hirkereso.hu hírgyűjtemény site-on - olvasható a btl honlapján. Az oldal nézettsége is dinamikus mértékben emelkedett, a 2003-ról 2004-re az átlagos egyedi látogatószám 44,94%-kal nőtt. A Hírkereső testvéroldala, a híreket és linkeket is tartalmazó Kapu.hu oldal eközben egyedi látogatószámát 136,3%-kal, míg látogatásainak számát 187,34%-kal növelte a Medián Webaudit szerint. Jelenleg mindkét oldalnak napi 26-27.000 egyedi látogatója van hétköznaponként. A Hírkereső legnépszerűbb szolgáltatása természetesen a hírekben történő keresés, amit 2004-ben 1,906,520-szor használtak az oldal látogatói. A legnépszerűbb keresésekről -témakörönkénti bontásban- külön toplista készült. A leggyakoribb kereséseket tartalmazó oldal a www.hirkereso.hu/tophirek címen érhető el. 2004 leggyakrabban keresett 5 szava: lottó, baleset, lakáshitel, Baumag, olimpia. A legkeresettebb férfi Fehér Miklós, míg a legkeresettebb nő Zalatnay Sarolta volt. Cégek közül a Baumag illetve a Parmalat vitte el a pálmát. A politikában az amerikai elnökválasztás, míg politikusok közül Gyurcsány Ferenc "nyert". A legkeresettebb város Magyarországon Pécs, a világban Madrid volt, míg a leggyakrabban keresett országnak Irak bizonyult. A sport kategóriában a sakk és az olimpia, a gazdaság kategóriában a lakáshitel "győzött". (btl.hu)

A Hírkeresőn a legolvasottabb 5 site sorrendben: Origo, Index, Radio.hu, Ma.hu, Uno.hu., míg témakörönkénti bontásban: autó: A5.hu, bulvár: Blikk.hu, tv: HírTV, női lapok: Index-Velvet, gazdaság: Vg.hu, sport: Nemzeti Sport Online, tudomány: National Geographic, print lapok: MNO, IT: Prim.hu. A teljes lista a következő volt.

Olvasottsági toplista:
1. [origo] www.origo.hu
2. Index www.index.hu
3. Radio.hu www.radio.hu
4. Ma.hu www.ma.hu
5. Uno.hu www.uno.hu

Autós téma:
1. A5.hu www.a5.hu
2. Vezess.hu www.vezess.hu
3. Totalcar www.totalcar.hu

Bulvár:
1. Blikk www.blikk.hu
2. Index-bulvár http://index.hu/politika/bulvar/
3. Rtlklub-szórakozás http://www.rtlklub.hu/szorakozas

TV:
1. HírTV www.hirtv.hu
2. Rtlklub Online http://www.rtlklub.hu/hirek
3. Korridor (tv2) http://www.tv2.hu/

Női téma:
1. Index-velvet http://index.hu/velvet/
2. Hölgyfórum www.holgyforum.hu
3. [origo]-Női lapozó http://www.origo.hu/noilapozo

Gazdaság:
1. Világgazdaság www.vg.hu
2. Privátbankár www.privatbankar.hu
3. Napi www.napi.hu

Sport:
1. Nemzeti Sport www.nemzetisport.hu
2. Sportfórum www.sportforum.hu
3. Index-sport http://index.hu/sport

Tudomány:
1. National Geographic http://www.geographic.hu/
2. [origo]-tudomány http://www.origo.hu/tudomany
3. Sg.hu-tudomány http://www.sg.hu/tudomany.php

Print:
1. MNO www.mno.hu
2. NOL www.nol.hu
3. Népszava www.nepszava.hu

Számtech:
1. Prim.hu www.prim.hu
2. Terminal www.terminal.hu
3. Sg.hu www.sg.hu

Vezércikk:
1. Index www.index.hu
2. Hvg.hu www.hvg.hu
3. HWSW www.hwsw.hu
(Tavaly 47 millió cikket olvastak a Hírkeresőn. 2005-01-10, btl.hu; Magyarország legolvasottabb hírei 2004-ben - írta: Bodnár Ádám , idő: 11:46, hwsw.hu; Hírkereső: új rekordokkal zárta az évet - 2005-01-11 09:54 [Médiainfó nyomán)

3. Új információforrások

Az első magyar metazin folyamatosan frissülő válogatást kínál a világhálón található tartalmakból, főként újságok vélemény- és tárcarovatából, hetilapok és folyóiratok cikkeiből - mától itt a NOL-on! A témák: politika és politikaelmélet, a kultúra társadalmi vonatkozásai és az internetes tartalomszolgáltatás világa. Szerkeszti: Bence György. (NOL, 2005. január 10.)

David Brooks, a New York Times véleményrovatának házi, de legkevésbé sem háziasított neokonzervatív kolumnistája összegyűjtötte az elmúlt év legjobb esszéit. Egyszemélyes zsűriként a Grammy-díj mintájára Hookie Award-ot adományoz az íróknak, Sidney Hook, a marxistából antikommunistává vált filozófus nevére utalva. A névválasztás enyhe provokáció, de Brooks nem csak provokálni akar. Lionel Trillingre, a liberális irodalomkritikusra, sőt Irving Howe-ra, egy másik nagy kritikusra is hivatkozik, pedig az mindhalálig szocialista maradt. Hook, Trilling és Howe egyaránt "public intellectual" volt, vagyis a mindenkit érintő közügyeket a tudomány legjobb eredményei alapján, ám a nem tudósok számára is élvezhető formában tárgyalta. S Brooks azt akarja bizonyítani, hogy ilyen értelmiségiek ma is vannak Amerikában. Ezért listájára éppúgy felkerül Norman Podhoretz, az egyik neokonzervatív alapító atya Negyedik Világháború című tanulmánya, mint Peter Beinart kiáltványa, a Harcos hit: Érvek egy új liberalizmus mellett. Igaz, mind a két szerző héja a maga módján. Podhoretz szerint az iszlám radikalizmus elleni harc ugyanolyan, mint annak idején kommunizmus elleni küzdelem volt. Beinart meg az ötvenes évek antikommunista liberalizmusának hagyományát felelevenítve akarja győzelemre vinni a vesztesnek látszó ügyet. (Brooks listája - NOL • Metazin • 2005. január 3. nyomán)

Új internetes szaklap jelent meg a múlt héten hazai ingatlanpiacon, az Újlakáspiac.hu. A lap kiadója a Mareco Rt., a szerkesztőségi funkciókat a Huninfor Kft., míg az internettechnológiát az ICD 2000 Kft. biztosítja. A szaklap célcsoportjai az új lakást vásárlók, illetve az új lakásokat fejlesztők, értékesítők, illetve mindazok, akik Budapest és a központi régió újlakás-piaca vonatkozásában érintettek. A lap fő jellemzője, hogy az úgynevezett Projekt Navigátor oldalán az interneten elérthető - a Budapesti és a központi régióban értékesítésre szánt - valamennyi újlakás-projektet számba veszi. (Új internetes szaklap jelent meg. VGO nyomán)

Egy új nyilvános adatbázis az ország nagyvárosainak és kisebb településeinek aktuális lakóingatlan-árait tartalmazza majd adás-vétel, illetve bérlés esetén. Kolber István tárca nélküli miniszter, a Fészekrakó program kormányzati felelőse tegnap délután vezető lakásügyi szakemberekkel folytatott megbeszélést a február 1-jén induló Fészekrakó program elemeiről. Szakértői felvetésre a miniszter felkérte az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnökét egy települési bontású ingatlan adatbázis mielőbbi elkészítésére. (Országos ingatlanadatbázis készül - 2005-01-12, MNO nyomán)

A Microsoft kémprogram-írtójának hivatalos bejelentése nyomán a Letoltes.com kínálja a hívatlan vendéggel küzdőknek - egyéb megoldásokkal - az új szoftvert. Microsoft Windows AntiSpyware - A Microsoft kémprogram-eltávolító alkalmazása, amely a SpyNet rendszer használatával rendkívül gyorsan képes reagálni a legújabb kémprogramokra is, a telepítést követően mi magunk dönthetjük el, hogy részt veszünk-e a spyware-ek elleni küzdelemben. Memóriarezidens modullal is rendelkezik, amely folyamatosan figyelve akadályozza kémprogramok települését a gépünkre. Kémprogram-eltávolítók a Letöltés.com-on (A Microsoft új kémprogram-írtója már a Letoltes.com-on - 2005. január 10. 10:24 - Radics Péter, prim.hu nyomán)

Együttműködésük tizenegyedik évébe lépve különleges ötlettel örvendezteti meg a hazai mobil közönséget a Pannon GSM és a Magyar Nemzeti Galéria: az előfizetők a legnevesebb magyar festők alkotásait tölthetik le telefonjukra a PannonW@P-on keresztül. A klasszikus kulturális értékek népszerűsítésének és terjesztésének újszerű módját választotta a Pannon GSM a Magyar Nemzeti Galériával közösen kidolgozott, 2004 december végétől elérhető tartalomszolgáltatásával. A szolgáltató WAP-portálján megtalálható háttérkép-gyűjtemény húsz festménnyel gazdagodott, így mostantól Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai Miklós, Mednyánszky László, Csók István és neves társaik alkotásaival ékesíthetik arra alkalmas készüléküket a mobilszolgáltató ügyfelei. Jelenleg ezek a legolcsóbban - bruttó 250 Ft/letöltés - letölthető háttérképek a PannonW@P-on, remélve, hogy így minél többen választják majd ezen képet telefonjuk díszítésére. (Magyar festők alkotásai a PannonW@P-on - 2005. január 11. 21:28, sg.hu nyomán)

A Magyar Elektronikus Könyvtár anyagát lelkes internetezők kezdték gyűjteni Az élethosszig való tanulás hátterét ma már egyre inkább az interneten található adatbázisok adják. Ha késve is, de a kormányzat is bekapcsolódott a digitális tartalomfejlesztésbe, évről évre bővül az elérhető tartalom. Az internet újra és újra változtatásra készteti a könyvtárakat is, amelyek, ha lassan is, de felismerik, hogy a világháló tulajdonképpen a fennmaradásukhoz kínál új formát - mondja Moldován István, az Országos Széchényi Könyvtár elektronikus könyvtár osztályának vezetője. Épp ezért maga a könyvtárosszakma is sokat változott az elmúlt években: mind több könyvtárban van internetkapcsolat, a számítógéphez és a modern könyvtári adatbázis-kezelő szoftverekhez értő szakkönyvtáros. Több főiskolán és egyetemen létesült több-kevesebb informatikai, programozási ismeretet is nyújtó szak, és egyre több a végzett szakember is. Tendencia az is, hogy elkészítik az egyetemi, főiskolai jegyzetek digitális változatát is: mind több intézmény teszi ily módon hallgatói számára hozzáférhetővé saját oktatóinak tananyagait.

Moldován István elmondása szerint egyelőre csak néhány nagyobb magyar nyelvű adatbázissal rendelkező elektronikus könyvtár található a világhálón. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek kisebb-nagyobb magánkönyvtárak, hiszen saját weblapjára általában mindenki azt tesz föl, amit jónak lát. Ezek az oldalak viszont nincsenek rendszerezve, és körülményes az elérhetőségük, alacsony az ismertségük. Sokszor kétes a szolgáltatás minősége is, gyakran előfordul például gépelési hiba a sok száz oldalas szövegekben.

Jelenleg 2310 dokumentum érhető el a MEK-ben, naponta több ezren látogatják. (Könyvtár gombnyomásra - Népszabadság • Kiss Melinda Katalin • 2005. január 13. nyomán)

Megjelent a Magyar Internet Figyelő 2005 januári száma. A tartalomból: Löncshús a levelesládában, avagy honnan is jön a reklámszemét? A címoldalon olvasható írás arról közöl elemzést, hogy vajon miért szaporodtak el a kéretlen levelek, melyekben lényegében csak reklám van. Ez a reklámözön pedig egy jogsértő magatartás következtében juthat el olvasójához.

Egyre nagyobb gondot okoz a mindennapi "netezésben" a kémszoftverekkel folytatott harc. Úgy tűnik, a Windows hamarosan módosul annyiban, hogy lehetséges alapszolgáltatásként nyújtja majd a kémszoftverek elleni védelmet. Persze ez még a jövő zenéje, de a cég minta már megtette volna ebbe az irányba az első lépéseket. Kémszoftver védelem a Windows-ban a negyedik oldalon. Aki figyelemmel kísérte a televíziók szilveszteri műsorait, finom szólva is csalódott. De nem is egy kicsit, hanem óriásit. talán leginkább az MTV műsorain, ahol is leporolták a régi anyagokat és nosztalgiáztak. Meglehetősen szegényes bizonyítvány ez egy hajdan valóban színvonalas szilveszteri műsorokat kínáló adótól. Hogy a többiekkel mi a helyzet, azt megtudhatják az Egy tálentum meg a nagy évvégi ismétlés című írásból az ötödik oldalon. A Magyar Szó segítségével a hatodik oldalon egy japán és egy német kocsi jellegzetességeivel, hátrányaival, előnyeivel ismerkedhetnek meg. Folytatódik A mágia történetét bemutató sorozatunk is, és pontos képet kaphatnak a sűrűn autópályákon utazók az idei matrica díjszabásokról is. Régebbi számaink ingyen letölthetőek a lap internetes címéről. www.mifigyelo.hu . (Megjelent papír társlapunk a Magyar Internet Figyelő 2005 januári száma - 2005. január 12. 15:41, Kis János, euroASTRA nyomán)

4. Információforrás-tájékoztatás: Gambling Literature: Online Database

You can search or browse the Gambling Literature Database for publications from government, academics, business and industry which are not controlled by commercial publishers. It is also possible for you to add resources that you would like to have included in the collection -- for details, see our collection development policy. See the help page or if you have further questions.

Advanced Search - Newest additions to the database: Annotated Bibliography: The Social and Economic Impacts of Indian and Other Gaming Jan 10, 2005; American Indians on Reservations: A Databook of Socioeconomic Change Between the 1990 and 2000 Censuses; Jan 10, 2005; Results of the 2003 Queensland Survey of Operational Gaming Machine Sites, Jan 10, 2005; Problems Associated with Gambling: A Preliminary Investigation into Health, Social and Psychological Aspects, Jan 08, 2005; Casinos in Alberta, Jan 06, 2005; Database Home: Copyright © 2004, Alberta Gaming Research Institute. (gaming.uleth.ca nyomán)

ICT Weekly of January 14, 2005 - Fri, 14 Jan 2005 10:54:00 +0100

Canadian researchers invent new solar cell

Researchers at the University of Toronto have invented a flexible plastic solar cell that is said to be five times more efficient than current methods in converting energy from the sun into electrical energy. The cell harnesses infrared light from the sun and can form a flexible film on the surface of cloth, paper or other materials. And the film can turn 30 per cent of the sun's power into usable electrical energy - a far better performance than the 6 per cent gleaned from the best plastic solar cells now in use. The researchers say the coating could be woven into a shirt or sweater and used to charge an item like a cellphone. Yahoo! / Reuters / Nature Materials - January 13, 2005 - http://infonomics.nl/ref.php?nid=2053

Supercomputer to simulate nuclear blast

Leading nuclear scientists with top security clearances will gather next summer at a screening room east of San Francisco and witness the results of the greatest effort ever in supercomputing. Using a computer doing 360 trillion calculations a second, scientists at Lawrence Livermore National Lab will simulate the explosion of an ageing nuclear bomb in three dimensions. The short, highly detailed video produced by the world's fastest computer will attempt to illustrate how missiles dating back to the Nixon administration would perform today.

The US stopped real nuclear tests in 1992 and signed the Comprehensive Test Ban Treaty in 1996. That ban means that a huge windowless room at Livermore is becoming a prime testing ground to make sure nuclear weapons dating back decades have not developed fatal flaws. Even at its ultimate 360 trillion calculations a second speed, the simulation will take two to four months, lab officials say. This same calculation would have taken 60,000 years if done on technology available a decade ago.

CNN / Reuters - December 27, 2004 - http://infonomics.nl/ref.php?nid=2041

5. Médiapolitika: a politikai bulvár tündöklése

a) Miniszterelnöki látogatás Bulváriában

A miniszterelnöki interjú kemény fájába dörzsöltebb riporternek is "beletörött már a mikrofonja", mint Szulák Andrea. Hiába, Pannónia provinciában hivatalban lévő és leszázalékolt miniszterek - főként kik a választók kitüntető kegyét örökletes hitbizományként fogják fel - rendkívül nagymértékben járulnak hozzá a sajtó viharvert műhelyeinek mobilitásához. A minap is... no, de ne folytassuk. Az egyszeri sajtómunkás hamarjában háromféle viselkedési minta közül választhat, ha egy kormányfő daliás alakja tűnik fel szerkesztőségének látóhatárán. 1. Úgy viselkedik, mint egy újságíró - bízik Istenben, és "szárazon tartja" régi telefonos regisztereit - felmerülő állásgondok enyhítésére. 2. Úgy tesz, mintha igazi újságíró lenne - és a sajtóreferensekkel megbeszélt témakörök kérdéseiben önfeledt szabadsággal cserélgeti a jelzőket. 3. Feltartott kézzel, reszketeg hangon ismételgeti egy másodvonalbeli médiaiskola típuskérdéseit. Szulák Andrea ez utóbbit választotta. Mint egy lelkes diákújság szerkesztője, ha az iskolaigazgatóval kell interjút készítenie, aziránt érdeklődött, miképp készült a miniszterelnök úr családja a karácsonyra és került-e már életveszélybe...stb. Helyzete azért vált drámaivá, mert Gyurcsány Ferenc vele ellentétben szinte lubickolt a tévéstúdióban. Nem egyszerűen komolyan vette, hogy vélhetően másfél millió magyar állampolgár kíváncsi szürkének éppenséggel nem nevezhető mindennapjaira, de szemlátomást élvezte maga vállalta szerepét.

Gyurcsány Ferenc teljesen azonosul miniszterelnöki mivoltával vagy tökéletesen el tudja mindezt hitetni - az eredményt tekintve mindez mindegy is. Lehet természetesen személyét nem szeretni, politikájával nem azonosulni. Lehet a ( békáktól ugyan megijedő, de a halálnak kesztyűt dobó) gáláns úriember képén szépséghibák után kutakodni - ízlés szerint, és lehet keseregni a modern tévépolitika természetéről. Nem lehet azonban elvitatni tőle a tudatosságot, a meggyőző erőt, a gesztus hitelességét, mellyel magánéletének egy szeletét a nézők kegyeibe ajánlotta. Annál fájóbb vele szemben egy mikrofonja fedezéke mögé húzódó riporter, aki első bálozós kislányok mosolyával szeretne túl lenni az egészen. Pláne, ha a felemásra sikerült gyakorlat a csatorna ügyeletes Grál lovagjával, Vujity Tvrtkoval is súlyosbodik, akiről igazán nem állítható, hogy térdremegtető közéleti méltóság. (Podhorányi Zsolt, nszava.hu nyomán)

b) Köztévé: indul a hírcsatorna?

A Magyar Televízióban nagyon sok feltétel megvan egy mindenkit megszólító parlamenti információs csatorna elindításához, amelyen szinte teljes terjedelemben közvetíthetnék a törvényhozás munkáját, mondta a közszolgálati médium elnöke a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában szerdán. Rudi Zoltán kifejtette, hogy az új csatorna indításához át kell csoportosítani a meglevő erőforrásokat. Úgy fogalmazott, hogy a televízióban "van némi felesleg" abból a három összetevőből, "szabad felhasználású készpénzből", emberekből és bizonyos technikai kapacitásból, amik egy televíziós műsor elkészítéséhez szükségesek. A hírcsatorna 24 órás műsorát akkor, amikor a parlament nem ülésezik, közéleti, informatív, információs műsorokkal tervezik megtölteni. Sok és minden típusú információt kívánnak nyújtani: meg szeretnék szólítani a választópolgárokat, a munkavállalókat, a munkanélkülieket éppúgy, mint a diákokat, nyugdíjasokat, férfiakat és nőket, jómódúakat és szegényeket. (Médiainfó)

Minden híréhséget csillapít tavasztól a köztévé?

Gőzerővel folynak az MTV Demokrácia előkészítő munkálatai - Március 15-én debütálhat a törvényhozás adója A Magyar Televízió kuratóriumi elnöksége jóváhagyta a tévéelnök, Rudi Zoltán által megálmodott első tematikus adó, az MTV Demokrácia indítását. A hírcsatorna programján már gőzerővel dolgozik a Híradó szerkesztősége és a műszaki igazgatóság. A műsorstruktúra vázolásával ezen a héten kér engedélyt a médium menedzsmentje a médiahatóságtól az MTV harmadik műholdas adójának nyilvántartásba vételére. A tévéelnök összesen négy tematikus csatornát indítana, a többiről azonban csak az MTV új székházba költözése után, 2006-ban kezdenek tárgyalni. Hozzájárult a köztévé kuratóriumi elnöksége, hogy a menedzsment elindítsa a harmadik csatornát, az MTV Demokráciát. Nincs akadálya, hogy ezután hivatalosan is engedélyt kérjenek az Országos Rádió és Televízió Testülettől (ORTT) az újabb közszolgálati csatorna műsorához. Jogi korlátja sincs annak, hogy az MTV ne csak két adóval rendelkezzen, az ORTT ugyanis már tavaly állást foglalt az ügyben. A médiatörvény nem zárja ki, hogy a köztévének több tematikus adója legyen, igaz a testület szerint ki kellene dolgozni a közmédiumok normatív finanszírozási modelljét, mielőtt azok újabb projektekbe fognak. A médiatörvény kimondja, hogy a műsorszolgáltató a műsorszórás megkezdése előtt legalább harminc nappal köteles az ORTT-től engedélyt kérni. Ha a testület a bejelentésétől számított hatvan napon belül nem utasítja el a köztévé kérelmét, akkor az m3 hivatalosan nyilvántartásba vétetik. Mivel pedig a médiumnál bíznak abban, hogy a médiahatóság nem gördít akadályt az adófizetők még szélesebb körű tájékoztatása elé, az előkészületek már gőzerővel folynak. Az MTV Híradó szerkesztősége régóta a próbaadás lázában ég, hiszen főleg nekik kell majd megtölteni a műsoridőt.

A tévéelnök, Rudi Zoltán a meglévő hírgyár lehetőségeiben bízik, ugyanis - mint mondta - az MTV csőd közeli helyzete nem teszi lehetővé, hogy a tervezett csatorna külön gárdával dolgoztasson. Rudi szerint az MTV Demokrácia létjogosultsága nem lehet kérdéses, ugyanis a közmédium elsőrangú feladata, hogy az adófizető választópolgárokat tájékoztassa. Mivel az MTV-nek komoly hírgyára és szoros nemzetközi kapcsolatai vannak, szinte kötelessége, hogy kiaknázza meglévő lehetőségeit és a Hírigazgatósághoz tartozó részlegek által gyűjtött minden fontos és hasznos információt megosszon a nézőkkel. Rudi úgy véli, jelenleg a műsoridő végessége miatt kevesebb háttérműsort tudtak adni, holott az adófizetők jogosan várják el a köztévétől, hogy híréhségüket kielégítse. Éppen ezért - mondta a tévéelnök - az MTV Demokrácia, a törvényhozás csatornájaként amerikai mintára, vágatlanul tárná a nézők elé az Országgyűlés munkáját, beszámolna az országgyűlési bizottságok tevékenységéről és a közélet legfontosabb eseményeiről is. A főadón ugyanis jelenleg csak egy ötven perces háttérműsor készül a törvényhozás munkájáról - ez a Parlamenti napló -, míg az ülésről a kevésbé nézett m2-n adnak helyszíni közvetítéseket. Rudi szerint az új csatornán nemcsak a parlamenti stáb és a híradós gárda kap majd több, hátterezésre is elegendő műsoridőt, hanem a köztévé eléggé kihasználatlanul üzemelő hat regionális stúdiója is, amelyek jelenleg csupán napi háromszor hat percben jelentkezhetnek az országos műsorokban. Ha minden simán megy, március 15-étől mindez megváltozik. A februári próbaadás után ugyanis már élésben is beindulhat a hírcsatorna.

Az m3 projektet a tévéelnök műsorpolitikai főtanácsadója, Rangos Katalin vezeti, a tervezett műsorstruktúrát is ő dolgozta ki. A jól ismert rádiós és televíziós újságíró - aki előzőleg műsorigazgató volt - lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az adás a Napkeltével kezdődik majd és éjfél után Az ESTE című műsor ismétlésével zárul. Rangos kiemelte, hogy egyelőre csak tervekről beszélhet, hiszen csak azután ülnek tárgyalóasztalhoz a kábelszolgáltatókkal, miután megkapják az ORTT engedélyét. A technikai feltételek megteremtésén már dolgozik a műszaki igazgatóság, bár Rangos szerint nincs könnyű dolguk, ugyanis a "meglévő alapanyagokból kell főzniük".

A projekt vezetője a tervezett struktúráról elmondta, hogy óránként friss híradások készülnek majd a közélet iránt intenzíven érdeklődő nézőknek. Lesznek háttérbeszélgetések, bemutatják majd a képviselők saját választókerületükben végzett munkáját, illetve az érdekesebb parlamenti bizottsági üléseket. Készítenek interjúkat is, minden fontos, választópolgárokat érintő témában. Rangos kiemelte, hogy a bővebb tájékoztatás az m3-on természetesen nem teszi feleslegessé az m1 hírműsorait, ahogyan a kisebbségi, egyházi és regionális adásokat sem. Nem kell tehát attól tartani, hogy az MTV főadója átalakulna az MTV Demokrácia debütálása után, már csak azért sem, mert az m1 földi sugárzású országos frekvencián - akár egy szobaantennán - eljut a nézőhöz, az m3 pedig műholdas terjesztésű kábelcsatorna lesz.

Az elnöki főtanácsadó szerint akkor tudják jobban kiaknázni a hírcsatornában rejlő lehetőségeket, ha javul az MTV anyagi helyzete. Egyelőre csak a költségtakarékos üzemmódban gondolkoznak. Erről a tévéelnök lapunknak azt mondta, hogy az adó kalkulált működtetési és indítási költsége éves szinten 3-700 millió forint között mozog, igyekeznek majd a források átcsoportosításával összehozni ezt a keretet. Rudi közölte, hogy a készülő, 2005-ös üzleti tervben részletesen benne lesz majd, mennyiből szorítható ki az új csatorna, melynek beindulása új fejezetet nyit az MTV történetében.

A műsorszórás kérdése egyelőre megoldatlan. Rudi úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a tervek szerint a Demokrácia adásának jeleit digitális műholdról vehetik majd le a kábelszolgáltatók. A sugárzás feltételeiről tárgyalni fognak az Antenna Hungáriával. A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKSZ) elnöke, Kéry Ferenc korábban azt mondta lapunknak, hogy mielőtt a köztévé megkeresné a hozzájuk tartozó 230 kábelszolgáltatót, ki kellene jelentenie a médiahatóságnak, hogy az MTV harmadik csatornája valóban megfelel majd a közszolgálatiság követelményeinek. Kéry szerint kérdés az is, ha kötelező lesz szórni az MTV Demokrácia adását, ki fedezi majd a költségeket, hiszen a hálózatok telítettek és a műsorszolgáltatókkal szerződésben állnak. A kábelesek főleg azért aggódnak, mert csomagjaik telítettek, az uniós tagállamokra vonatkozó direktíva szerint pedig kötelesek szórni a közműsorszolgáltatók adásait, még ha más adókat kell is kivenniük kínálatukból. A szakember szerint pedig a projekt aligha szegezi majd a nézőket a képernyő elé. A tévéelnök remél némi reklámbevételt az új csatornától, mégis kérdés, hogy a hirdetők mennyire találják majd vonzónak a törvényhozás adóját.

A kábelesek kötelesek szórni az MTV Demokráciát.

Az EU tagállamokban az ún. "must-carry" szabály kötelezi a kábelszolgáltatókat a közszolgálati műsorszolgáltatók kábelrendszeren való elhelyezésére. A médiatörvény erre vonatkozóan egyértelmű utasítást ad: a szolgáltató rendszere révén köteles elosztani a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi műsorát, amennyiben ezek vételkörzete kiterjed az adott fejállomásra. Ezeket az adókat pedig alapszolgáltatásként kell elosztaniuk és többletdíjat sem kérhetnek az előfizetőktől. Csehországban a "must-carry" szabály úgy érvényesül, hogy a vezetékes műsorszolgáltatóknak minden országos, szabad hozzáférésű műsorszolgáltatót fel kell venniük a kínálatukba. Az Egyesült Királyságban a szabály értelmében akkor kötelezhető a hálózat üzembentartója a szolgáltatás továbbközvetítésére, ha a műsorszolgáltató rajta van a "must-carry" szolgáltatások törvényben meghatározott listáján. A listán szerepel a BBC digitális műsorfolyama, az ugyancsak digitális formában terjesztett Channel 3, Channel 4, Channel 5, és a S4C Digital csatornák. Olaszországban azonban a must carry-vel kapcsolatos jogi rendelkezés nincs.

Többcsatornás köztévé-modelleké a jövő A Magyar Televízió (MTV) két fő adója mellett négy tematikus csatorna indítását vázolta fel pályázatában a köztévé tavaly tavasszal megválasztott elnöke, Rudi Zoltán. Elképzelései szerint, ahhoz, hogy az évi 32-33 milliárdból fenntartott állami televíziót ne pénznyelő automataként emlegessék adófizetők, annak minden igényt ki kell elégítenie. A tévéelnök pedig, hogy a médium megfeleljen a nézők elvárásainak négy tematikus adót - MTV Demokrácia, MTV Nosztalgia, MTV Sport és MTV Európa - indítana, ahogyan tették azt az MTV uniós "testvértelevíziói". Az európai gyakorlat szerint ugyanis egy nemzeti közszolgálati televízió estében a többcsatornás modelleké a jövő. Az uniós tagállamokban a digitális földi sugárzású televíziózás elterjedése révén egyre több tematikus adó működik a nemzeti közmédiumok főadói mellett, a franciák például négyet üzemeltetnek, akárcsak a német ZDF és az angol BBC. (Herczeg Dóra, nszava.hu nyomán)

c) Politikai napilapok pártközelben

Az MSZP gazdasági kabinetjének egyik tagja és Puch László pártpénztárnok volt titkárnője lettek a Népszava kiadójának közvetett tulajdonosai. Közös cégük befektetett a Vasárnapi Hírekbe is, s baloldali médiacsoportban gondolkodik.

Egyértelműen MSZP-közelbe került a korábban burkolt pártbefolyás alatt álló Népszava: a napilapot kiadó Editorial Vagyonkezelő és Tanácsadó Kft. új tulajdonosa a 3 millió forint törzstőkéjű békéscsabai Békés Project Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (BP). Az 1998-ban alakult, 2003-ban mindössze 500 ezer forint árbevételt elért BP-t a békéscsabai Bodor Tibor, a Miniszterelnöki Hivatal jelenlegi főcsoportfőnöke, a felesége révén viharsarki kötődésű Kiss Péter kancelláriaminiszter jó ismerőse, illetve Botos Mihály ügyvéd hozta létre. Botos helyben nagy befolyású irodáját baloldali "vonzalmúnak" mondják a megyei közélet ismerői, a jogász képviselte például a "búzaégetőként" elhíresült Karsai József MSZP-s honatyát az Agrograin Rt. vezetőivel szembeni perben (utóbbiak Karsai némely kijelentését sérelmezték), illetve a szintén MSZP-s Tóth Károly országgyűlési képviselőt, akit Kövér László (Fidesz-MPSZ) perelt be emlékezetes "köteles" szónoklatának interpretálása okán.

A többségi tulajdonos Bodor a jelek szerint a mozgalomban talált vevőt a kft-nek, amelyet tavaly nyáron vásárolt meg az érdi Simon Dénes, illetve - kisebbségi tulajdonosként - a budapesti Bodrogi Margaréta. A 33 éves, jogász végzettségű, az MSZP gazdasági munkacsoportjában tevékenykedő Simon korábban formálisan is a párt parlamenti frakciójánál tanácsadóskodott, a kapcsolat azóta sem szakadt meg. Az állami tulajdonú Antenna Hungária Rt. igazgatóságát, illetve az Elmib Első Magyar Infrastruktúra Befektetési Rt. felügyelőbizottságát is erősítő, s eközben - pártszakértő kollégájával, Varga Andrással közös - tanácsadócéget működtető Simon "főállásának" a Horizont Rt. vezérigazgatósága tűnik. A korábban Verestóy Attila, a román parlament szenátora résztulajdonában volt (HVG, 2001. január 6.), jelenleg vaduzi offshore érdekeltségű rt egy állami tulajdonú, az MSZP-székház szomszédságában található Köztársaság téri épületben kínál bérbe irodákat a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött megállapodás alapján. A másik BP-tulajdonost, Bodrogit a pártközpont telefonján lehet utolérni, róla azt tudni, több pártvezető, köztük egy időben Puch László pénztárnok mellett dolgozott titkárnőként.

A BP nem sokkal Simonék belépése után, tavaly szeptemberben 25 százalékos tulajdont szerzett a Vasárnapi Híreket megjelentető VH Kiadó Kft.-ben, majd december végén megvásárolta az Editorialt. Utóbbi ügylettel kapcsolatban csak a volt közvetett tulajdonos, Bonyár Miklós (HVG, 2004. május 5.) közleménye ad támpontot, miután az Editorial gazdája a cégnyilvántartás szerint továbbra is a Bonyár előtti két tulajdonos, Börcsök Dezső és felesége. Miközben ugyanis Bonyár december 22-én tudatta az MTI-vel, hogy eladta a kiadót, a cégbíróság öt nappal később érkeztette a kérelmet arról, hogy több mint fél évvel korábban, 2004 tavaszán megvásárolta azt, az eladásról pedig lapzártánkig nem nyújtottak be változásbejegyzést. Egyelőre azt sem tudni, mi lesz Bonyár egyéb médiaérdekeltségeinek - a Képes Újság, Fürge Ujjak, valamint Diéta & Fitnesz magazinoknak - a sorsa, ezekről ugyanis lapzártánkkor még tárgyalások folytak.

Bizonyosnak tűnik a Vasárnapi Hírek és a Népszava közös kiadói irányítása, amit a VH Kft.-t vezető, egykor a Magyar Hírlapnál dolgozott Ács György vezényel majd, azzal, hogy - mint a HVG-nek elmondta - "a lehető legszabadabb kezet" biztosítja Németh Péter Népszava-főszerkesztőnek, akiben, úgymond, nagy a bizalma. Pártkörökben - ahol a nevük elhallgatását kérve nyilatkozó, vezető tisztséget viselő MSZP-sek egyike sem cáfolta befolyásukat a napilapra - némiképp árnyalják a képet, amennyiben sokallják a költségeket, illetve a Németh által vezető beosztásba leigazolt újságírók-szerkesztők számát. A BP megfontolásait ismerők szerint a tervek között szerepel egy reklámcég alapítása is, amely a baloldallal lojálisnak remélt sajtótermékek hirdetési ügyeit intézné. A gazdasági ésszerűsítést szintén fontosnak tartó Ács ugyanakkor azt hangsúlyozta, tapasztalata szerint eredményesebb a munka, ha a kiadó saját, elkötelezett hirdetésszervezőket alkalmaz, mint ha külső vállalkozást bíz meg.

A Népszava pártkötődése nem előzmények nélkül való - Bonyár például az MSZP médiapolitikusának, Újhelyi Istvánnak volt ifjúsági mozgalmártársa -, s az efféle helyzet nem is példa nélküli a magyar sajtópiacon. Ellentmondásos módon a 26,4 százalékos kiadótulajdonos, az MSZP által létrehozott Szabad Sajtó Alapítvány révén a párttal formális kapcsolatban lévő Népszabadság áll a legtávolabb az ilyetén informális befolyástól, igaz, a pártvezetés tagjai között évek óta vita tárgya: érdemes-e fenntartani ezt a kapcsolatot vagy helyesebb volna pénzzé tenni a Népszabadság-részvényeket. A jelenlegi helyzet konzerválása mellett szólók legfőbb érve, hogy gondolni kell az esetleges majdani ellenzéki évekre is, illetve hogy "a jobboldalnak is van sajtója".

Ebben alighanem igazuk van, legalábbis nehéz a Magyar Nemzet-Hír Tv-Mahir kapcsolatrendszert (HVG, 2004. november 6.) másképpen értékelni. Papíron a konzervatív napilapot kiadó Nemzet Kft. fektetett be a párt volt gazdasági mindenesének, Simicska Lajos egykori adóhivatali elnöknek a cégébe, a Mahir-csoport résztulajdonosába, a B-Reklám Kft.-be (HVG, 2004. július 17.). Korábban többen találgatták, hogy Simicska szerepe meghatározó lehet a jobboldali sajtó finanszírozásában és alkalomadtán témaválasztásában is, a feltevést igazolni látszó legárulkodóbb jel éppenséggel a spekulációk egyik cáfolata volt. "Innen üzenem a Népszabadság újságíróinak: gondom lesz rátok!" - ezt Simicska nyilatkozta tavaly november végén a Magyar Nemzet címlapján.

Továbbra is talány, pontosan ki áll az újraindított Magyar Hírlapot kiadó, Csillag István korábbi SZDSZ-es gazdasági miniszter volt kabinetfőnöke, Tóth Kamilla által vezetett és részben tulajdonolt A-Pont-MH Kiadói Kft. hátterében (HVG, 2004. november 27.). Figyelemre méltó jelnek tekintik sokan, hogy a kiadóigazgató ajánlója állítólag Lovász Anita, az SZDSZ-sajtófőnöke - s Szombathy Pál főszerkesztő felesége - volt. A jelenleg ismét 25 ezer példányban eladott Magyar Hírlap előállítását a szakmabeliek "filléres tételnek" mondják, mivel a kiadó és a - mellesleg a Magyar Narancsot és a Magyar Demokratát is előállító - nyomda ugyanabba az érdekeltségbe, a Metro hírújságban is érdekelt Doktor Ferenc Adoc-cégcsoportjába tartozik (a korábbi ígéretek ellenére lapzártánkig az újságírók cége, a Zsurnaliszták Bt. nem jutott tulajdonrészhez a A-Pont-MH-ban). A jelek szerint ugyanakkor a hirdetők egyelőre "szokják" az új formátumot: tavaly december második felében - listaáron számolva - 1 millió forintnál több pénzért csak maga a kiadótulajdonos, a Klubrádió, illetve az állami tulajdonú Magyar Posta Rt. és Szerencsejáték Rt. tett közzé reklámot a befektetőt kereső Magyar Hírlapban. (Írott ballaszt - HVG: Politikai napilapok pártközelben - 2005. január 12., Rádi Antónia, hvg.hu nyomán)

d) Szegényes a digitális tévés kínálat

Hiába indult el hárommilliós vételkörzettel tavaly októberben az elvileg a jelenleginél több műsort és jobb minőséget kínáló digitális földfelszíni televíziós műsorszórás, az mindössze a három közszolgálati tévé programját juttatja el a lakásokba. A digitális jeleket az otthoni tévékészülékek számára átalakító úgynevezett set-top-boxok ugyan megvásárolhatók már Magyarországon, a szerény műsorkínálat a tapasztalatok szerint nem igazán készteti az embereket arra, hogy beruházzanak néhány tízezer forintot az eddiginél jóval élesebb képért és CD-minőségű hangért. (Az MTV, az M2 és a Duna TV együttes nézettsége sem közelíti meg a digitális műsorszórásból egyelőre kimaradt RTL Klubét vagy a TV2-ét.) Pedig már most is tíz program továbbítására van lehetőség, a további fejlesztésekkel pedig tizenötre emelhető a tévécsatornák száma. Erre azonban a technológiai fejlődéstől messze elmaradó jogszabályalkotás miatt akár éveket is várni kell majd.

A rendszert kiépítő Antenna Hungária készen áll arra, hogy a most csak a fővárost, illetve Veszprémet és környékét lefedő vételkörzetet tovább bővítse. Ehhez azonban több tízmilliárdos állami támogatás és a kormány által jóváhagyott, a digitális technológia kiépítését megszabó jogszabály szükséges. A dokumentum elkészítése egyrészt uniós előírás, s tartalmaznia kell, hogy Magyarország mikor szünteti meg a jelenlegi analóg sugárzását. Ez várhatóan 2012-ben történik meg, vagyis hét év múlva már csak digitális úton továbbítják a tévéműsorokat. (Ennek oka, hogy a leállított analóg frekvenciákon is digitális lesz a jeltovábbítás, azaz egyetlen csatorna helyett négy-öt műsor kap helyet a hullámsávon. Ráadásul interaktívvá tehető a tévézés, és internetezni is lehet.) Sürget az idő amiatt is, mert az idén konferenciát tartanak a frekvenciák országok közötti felosztásáról. Azok az országok, amelyek már digitális szórásra használják a frekvenciákat, várhatóan megtarthatják azokat. Amelyek csak később állnak át, csak a maradék hullámsávokon osztozhatnak. (NSZ, H.Z., 2005.01.14. nyomán)

e) Vasárnapi Újság: ahova kormányfő nem megy

Visszautasította a miniszterelnök, hogy interjút adjon a Vasárnapi Újságnak. Gyurcsány Ferencet a múlt héten kereste meg a Magyar Rádió műsora. A kormányfő kétmondatos levelében azt válaszolta Molnár Pál felelős szerkesztőnek, hogy "a Vasárnapi Újság hangvétele, egyes anyagainak szellemisége sajnos nem teszi lehetővé, hogy azzal bármilyen közösséget vállaljak, ezért felkérésüknek nem tudok eleget tenni". A felelős szerkesztő viszonválaszában közölte: tiszteletben tartja a miniszterelnök álláspontját, de felhívja a figyelmét a Magyar Rádió közszolgálati műsor-szolgáltatási szabályzatára, amely a Kulturális Közlönyben jelent meg tavaly novemberben. Ebben az olvasható: "az MR Rt. műsorszolgáltatása egészének sokoldalúan kell tükröznie a társadalomban fellelhető különböző nézeteket, véleményeket". Egy másik pont pedig azt szögezi le, hogy "a felelős tisztséget betöltő közéleti személyt a műsorkészítőnek figyelmeztetnie kell tájékoztatási kötelezettségeire, ha ezt jogszabály előírja". Molnár kitér arra is: "ha a közéleti tevékenységükkel kapcsolatban megkérdezettek megtagadják az interjúadást, a Magyar Rádió ennek tényét az adott műsorban közölheti". (Vasárnapi Újság: a kormányfő nem megy. NSZ, 2005.01.15. nyomán)

6. Statisztikai információ és tájékoztatás

Idén április 1-21. között mikrocenzust tartanak Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a népesség statisztikai módszerrel kiválasztott két százalékának személyes és lakóhelyére vonatkozó adatait gyűjtik össze. A vizsgálat segít nyomon követni a 2001-es népszámlálás óta bekövetkezett gazdasági és társadalmi változásokat. A minta az egész országra nézve, megyék, régiók és településtípusok szerint is reprezentatív lesz. A mikrocenzus kiterjed az ország területén élő, vagy bejelentett lakhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a három hónapnál tovább hazánkban tartózkodó külföldiekre, a hontalanokra, valamint az ország területén levő lakásokra is. A számlálóbiztosok a természetes személyeknél a következő adatokat gyűjtik össze: állampolgárság, családi és utónév kezdőbetűi, nem, születési dátum, lakhely, családi állapot, családi állás, termékenység, iskolai tevékenység, iskolai végzettség, megélhetési forrás, foglalkozása, munkáltató és munkahely, anyanyelv, nyelvismeret, a lakáshasználat jogcíme. A lakásról a típusra, a tulajdoni jellegre, helyiségek számára, alapterületre, kommunális ellátottságra, felszereltségre, karbantartásra, fűtés módjára, az építés évére, a falazatra és a környezet lakóövezeti jellegére vonatkozó adatokat írják fel.

A mikrocenzus egyik feladata a népesség gazdasági aktivitásának megállapítása, emellett rendkívül fontosak az iskolai végzettségre vonatkozó adatok is. A gazdasági és munkával kapcsolatos kérdések segítenek felmérni, milyen társadalmi következményei vannak a gazdasági átalakulásnak, a foglalkoztatási formák bővülésének vagy munkáltatói oldalon a privatizációs és a külföldi tőke megjelenése miatt bekövetkezett változásoknak. Az uniós országokban végzett mikrocenzusoknál az állampolgárság vizsgálata kötelező témakör, a nemzetközi vándorlás és a külföldiek jelenlétének megismerése miatt. A családok szerkezetének megismerése elengedhetetlen, mert a szakértők szerint a család válságáról szóló híradások ellenére a család és a háztartás még hosszú ideig a magyar társadalom stabil alapegysége marad. /1/

A bekapcsolt vezetékes fővonalak száma novemberben 6 ezerrel, 3,556 millióra csökkent - közölte a Nemzeti Hírközlési Hatóság szerdán az MTI-vel. Az NHH adatai szerint 2004 októberében 7 ezerrel mérséklődött a fővonalak száma. Egy évvel korábban, 2003 novemberében 3,601 millió fővonal volt bekapcsolva. A vonalszámmal együtt novemberben a 100 lakosra jutó fővonalszám is csökkent, az októberi 35,27-ről 35,22-re. Az egy fővonalra jutó kezdeményezett hívások átlagos időtartama az októberi 220,9 percről 224,3 percre emelkedett novemberben. Szintén emelkedett a kezdeményezett hívások átlagos időtartama: az október havi 3,03 percről 3,08 percre. A háztartások telefonellátottságának aránya csökkent novemberben, az októberi 70,9 százalékról 70,8 százalékra. November végéig 44.380 számot hordoztak az előfizetők. /2/

Kolber István tárca nélküli miniszter, a fészekrakó program kormányzati felelőse kedden délután vezető lakásügyi szakemberekkel folytatott megbeszélést a február 1-jén induló fészekrakó program elemeiről. A megbeszélésen szóba kerültek a fiatalok érvényesülését és első lakáshoz jutását megkönnyítő program előnyei, így többek között az állami garanciavállalás, a szocpol emelése, a félszocpol (más néven otthonteremtési támogatás) bevezetése, valamint a lakbértámogatás. A miniszter szólt a hazai lakáshelyzettel kapcsolatos további elképzelésekről, melyek megvalósulása hamarosan várható, többek között a panellakások felújításának gyorsításáról is. Az idei évben várhatóan 27 ezer panellakás felújítása kezdődhet meg a költségvetés támogatásával. Hegedűs József, a Városkutatás Kft. igazgatója felvetette azt a lakossági és szakmai igényt, hogy mielőbb készüljön el egy átfogó és hozzáférhető adatbázis, amely az ország nagyvárosainak és kisebb településeinek aktuális lakásárait tartalmazza adás-vétel, illetve bérlés esetén. A miniszter egyetértett a javaslattal és az adatbázis mielőbbi létrehozásával megbízta az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal nemrég kinevezett elnökét, Borsi Lászlót. /3/
1. Mikrocenzus Magyarországon - 2005. jan. 12., magyarorszag.hu nyomán)
2. NHH: novemberben 6 ezerrel csökkent a vezetékes vonalak száma. 2005-01-12., MTI nyomán
3. Üzletmenet - 2005. január 12. Adatbázis készül a lakásárakról. piacesprofit.hu nyomán

7. Médiakutatás: oknyomozás, BIX, blogok

Bogád Zoltán, az Index hírportál újságírója kapta meg idén a Göbölyös Soma-díjat. A 2000-ben elhunyt újságíróról, Göbölyös “Soma” Józsefről elnevezett alapítvány kuratóriuma negyedszer ítélte oda a díjat. Az alapítvány kuratóriuma 2002 óta minden évben a legszínvonalasabb oknyomozó újságírói munkákat jutalmazza. Bogád Zoltán az egymillió forint pénzjutalommal járó díjat az Antenna Hungáriából kivált cég, a Teledatacast privatizációjának és állami pénzekhez juttatásának gyanús körülményeiről írt cikkeivel nyerte el. Az alapítvány először 2002-ben díjazott tényfeltáró újságírókat, akkor - megosztva - Blénessy Gábor a TV2-n és a Korridor portálon közölt írásaiért és Rajnai Attila az Élet és Irodalomban megjelent riportsorozatáért kapott díjat. 2003-ban az elismerés Haszán Zoltánnak, a Népszabadság újságírójának járt, tavaly pedig Mong Attila nyert a Kulcsár-ügyről a Figyelőben megjelent cikkeivel. /1/

A Juventus Rádió portálja, az Uno.hu megújult külsővel és struktúrával jelentkezett. A Juventus Rádió 2000-ben alapított hírportálja új arculatot és a korábbinál áttekinthetőbb struktúrát kapott. Új tematikus oldalak indultak, ilyen például a legfrissebb gépjármű- és közlekedési híreket, bemutatókat, teszteket és egy naprakész adatbázist is tartalmazó autós oldal. A korább ismert rovatok is megújultak, amelyek további alrovatokkal bővültek. A rádió fejlesztett a kereső-rendszeren is. Az archívumból most már a kezdetektől lehet keresni, és a főoldalain található naptár segítségével egy adott nap híreire is böngészni lehet. A társaság adatai szerint az Uno.hu oldalletöltése az egy évvel korábbihoz képest megháromszorozódott, míg látogatottságban 70 százalékkal jobb eredményt tudhat magáénak, amely már havi szinten 170 ezer látogatót jelent. Az Uno.hu 2005-ben további fejlesztésekre készül, amelyek között szerepel egy online közösségi játék indítása, valamint az ötesztendős “jubileumra” épülő akciók szervezése is. Az új arculaton és a fejlesztéseken a Juventus Rádió házon belül dolgozott. /2/

Az Interware Rt. meghívására bejutottunk a hazai internet szíveként számontartott fővárosi adatkicserélő központba. A BIX (Budapest Internet Exchange) több helyszínen működik, mi a leghíresebb -- a Victor Hugo utcában található -- központot tekinthettük meg. A hetvenes években épült, jellegtelen irodaház földszintjén található BIX tulajdonképpen a kistestvére volt a hasonló funkciót ellátó, a Matáv üzemeltetésében működő Városház utcai adatkicserélő központnak, ám utóbb túlnőtt a telefontársaság routerein. Az európai adatkicserélő központok térképe (euro-ix.net). Ahogy gyarapodtak a piaci szolgáltatók, úgy nőtt az egymást összekötő vonalak száma is. Míg két szolgáltatót csak egy, tízet már 45 közvetlen kapcsolatot jelentő vonal kialakításával lehet összekötni. Logikusan merült fel hát az igény, hogy a szolgáltatók ne közvetlenül egymással kapcsolódjanak össze, hanem közösen hozzanak létre egy központot, ahová mindenki egyetlen vonallal kapcsolódik, s ezzel eléri az összes többi szolgáltatót. Az első hazai adatkicserélő központ a Matáv Városház utcai node-ja volt 1996-ban. A távközlési liberalizáció elindulásával és az alternatív távközlési vállalatok megérkezésével egyre nagyobb igény mutatkozott egy független adatkicserélő központ létrehozására, azaz, hogy ne az akkori monopolszolgáltató, a Matáv, hanem egy független szervezet működtesse a bitcentrumot.

1990-ben innen kötötték össze a hazai kutatói közösséget a linzi egyetemmel (ma már elképzelhetetlenül keskeny, 9,6 kbps sebességű bérelt vonallal), így később, ahogy fejlődött a hazai hálózat, létrejöttek a piaci szolgáltatók, úgy települtek rá minden mozgó bit ősközpontjára, a SZTAKI székházra. Mind a BIX név, mind a hálózati központ követte a nemzetközi -- s azon belül az európai modellt (Európa valamennyi adatkicserélő központja az adott ország vagy város nevének és az Internet Exchange szavak egyes betűiből áll: CYIX - CYprus Internet eXchange, PARIX - A PARis Internet eXchange). A kisebb országok -- mint Magyarország is -- egy-két olyan központot működtetnek, melyekhez szabadon csatlakozhat bármelyik szolgáltató, a nagyobb nemzetek azonban -- mint például a franciák vagy a németek -- megengedhetik maguknak, hogy több városban is központot üzemeltessenek. Érdekes módon, nem mindenhol alakult ki ilyen internetes központ: Európa néhány országa -- mint például Szlovénia, Fehéroroszország, Szerbia -- végül az internetszolgáltatók közvetlen összeköttetését választotta. Magyarország egy szempontból unikális adatkicserélő központot hozott létre: ez talán az egyetlen olyan központ, melyet non-profit szellemben, civil egyesületként működtetnek. /3/

Egyre többen tájékozódnak a sajtó riválisának is tekintett webes naplókból. Mind a blogok - azaz független szerzők által az interneten megjelentetett cikkek, tudósítások, naplók - írása, mind olvasásuk jelentős mértékben, 58 százalékkal növekedett az elmúlt évben az Egyesült Államokban - derül ki a Pew Internet and American Life Project nevű szervezet felméréséből - írta nemrég a BBC. Ennek megfelelően ma már 8 millió amerikai ír és 32 millió olvas blogokat. Ugyancsak gyorsan terjedt az úgynevezett RSS-ek, azaz a felhasználó igényei szerint az internetről (blogoldalakról és hivatalos hírforrásokból) címeket gyűjtő alkalmazások használata. Tavaly hatmillió amerikai élvezte az RSS előnyeit. E folyamatok mögött elsősorban az elnökválasztásról megjelenő hivatalos és nem hivatalos tudósítások elszaporodása és az ezek iránti érdeklődés állt - vélik a felmérés készítői. /4/

A Yahoo és a Microsoft egyre előrébb tör a keresők versenyében a Google kárára. Egy nemrég készített felmérésből kiderül, hogy az internetezők egyre elégedettebbek a Yahoo és a Microsoft keresőjének találataival, és egyre gyakrabban látogatják az oldalaikat. A kétezer internetező körében elvégzett felmérés eredménye jól mutatja, hogy a keresőpiacon még közel sem lefutott a verseny. Szakértők szerint ahogy a Yahoo és a Microsoft fejlesztik a keresőjüket, felhasználókat és bevételeket vonhatnak el a piacvezető Google-tól. Utoljára áprilisban készült ilyen felmérés, akkor a két cég keresői lényegesen rosszabb eredményeket értek el, azóta a Microsoft teljesen átalakította keresőjét, a Yahoo pedig számos új szolgáltatást vezetett be. A felmérést elkészítő Keynote Research arra kérte a résztvevőket, hogy öt népszerű kereső segítségével találjanak információkat bizonyos termékekről, áruházakról, valamint válaszoljanak meg kérdéseket. Az internetezőknek emellett személyes tapasztalataikról is be kellett számolniuk. Az eredmények meglepőek voltak.

A Yahoo felhasználóinak 86 százaléka elégedett volt a keresési találatokkal, ez az arány a Google esetében is épp ugyanekkora volt. A Yahoo látogatóinak 81 százaléka biztosan később is használná a keresőt, a Microsoft esetében ez csak 61 százalékos volt. Az áprilisi felmérésben azonban a Yahoo-hoz visszatérők aránya csak 72 százalék volt, a megkérdezetteknek pedig alig több mint fele találta ismét vonzónak a Microsoft keresőjét. A Google látogatóinak 92 százaléka hűséges. A Yahoo keresőt használók 61 százaléka elsődleges keresőként tekint az oldalra, áprilisban még csak 50 százalékuk nyilatkozott így. Érdekes módon a Google esetében ez az arány az áprilisi 86 százalékról 84 százalékra csökkent.

Lemaradt a Google. A komplex keresések kategóriájában a Google lemaradt a vetélytársaktól. Itt olyan kérdésekre kellett választ találni, mint például milyen a halálozási aránya egy adott demográfiai csoportnak, milyen alkatrészek találhatóak egy bizonyos notebookban, vagy hogy szól egy dal szövege. A Google-n csak a felhasználók 48 százaléka találta meg a választ, a legjobb eredményt a Yahoo érte el, 57 százalékot. A Microsoft keresője 56 százalékkal második lett. A tavaszi felmérésben mindhárom oldal közel azonos eredményt ért el. Mindezek ellenére a legtöbben a Google-t kedvelik. Az oldal látogatóinak kétharmada elégedett volt a kérdésekre adott válaszokkal, noha a Yahoo vagy a Microsoft többször adott jó találatokat. Úgy tűnik, az emberek ragaszkodnak a Google-hoz, talán a sebessége miatt, amely mindkét nagy vetélytársnál jobb. Az emberek fele másik keresőt is megpróbál, ha az elsőn nem talál rá a válaszokra, ez nagy lehetőség a Yahoo és a Microsoft számára ahhoz, hogy megmutassák akár a Google felhasználóinak is a saját erősségeiket. A szokások azonban lassan változnak. Egyes szakértők szerint a Yahoo és a Microsoft főleg az olyan kisebb keresők kárára fog terjeszkedni, mint amilyen az Ask Jeeves. /5/
1. Index - oknyomozó újságíróját díjazták. 2005.01.12. Kreatív Online nyomán
2. Juventus Rádió - megújította hírportálját. 2005.01.12., Kreatív Online nyomán)
3. Látogatás a budapesti internet-központban. Rátonyi G. Tamás, hwsw.hu nyomán
4. A blogok éve volt 2004. Napi Gazdaság, it.news.hu nyomán
5. Még nem lefutott az internetes keresők versenye. Bodnár Ádám, hwsw,hu nyomán