Heti IFTI információ- és tájékoztatástudomány és -politika: 4. hét

a) Információtudomány

1. Új információforrások: találjuk ki! - bankok a neten

Ügyes kormányzati trükknek minősíthető „A Kontroll” címen kiadott, civilnek mondott lap, amelyet a Társadalmi Unió nevű organizáció ad ki, a GKM pénzén. A szokott kelet-európai abszurd jegyében a fogyasztóvédelmet államilag pénzelt „civil” szervezetek űzik. A Kontroll önmeghatározása szerint „országos fogyasztóvédelmi újság”. Ismeretes, hogy az Európai Unió nagy súlyt helyez a fogyasztóvédelemre. Hazánk a társadalmi fejlettség számos vonatkozásában jócskán elmaradt a nyugati társadalmaktól. Az önszervező és önvédelmére képes civil társadalom egyik biztos jele a társadalmi alapú fogyasztóvédelem. Ez az ellenőrző funkció nem (pontosabban: sem) működött a csatlakozásunk előtt. Igazság szerint azóta sem. A „piaci űrt” próbálja meg kitölteni A Kontroll című havonkénti lap, amelyet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium finanszíroz, pályázat útján átadott pénzzel. A szokott kelet-európai abszurd jegyében a fogyasztóvédelmet államilag pénzelt „civil” szervezetek űzik. A lap 8. száma jelent meg karácsonyi szám gyanánt. Az állami pénz megtette hatását a lapszámban: a két vezető anyag két államtitkár PR-interjúja. Az irracionálisan bonyolult elnevezésű Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumtól Mesterházy Attila politikai államtitkárt és Kovárik Erzsébet közigazgatási államtitkárt kérdezik meg a tárca fogyasztóvédelmi elképzeléseiről. A két vezető rózsaszín jövőképet vázol föl, minden érdemi eredmény vagy konkrétum említése nélkül. A további cikkekből is jól kihallatszik a kormányzati megrendelés. Fogyasztóvédelem címén megnyugtatják a lakosságot, hogy nem lesz nagyarányú a gyógyszeráremelés. Iványi Gábor volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő nyilatkozik hosszasan, hogy mily sokat áldoz a kormányzat a hajléktalanokra. És így tovább. A lap terjedelmében és kiállításában erősen emlékeztet az akkor ellenzéki szociálliberálisok által rendszeresen elítélt Országjáró című kiadványra, amely az Orbán-kormány által preferált értékeket volt hivatva népszerűsíteni. A hasonlóságot az is nyomatékosítja, hogy A Kontrollt is ingyenesen terjesztik, országszerte. (Országos „fogyasztóvédelmi újság” - közpénzen. gondola.hu nyomán)

Egy új honlapon a hankissi „Találjuk ki” játék folyik tovább. Miért kellene kitalálnunk Közép-Európát? Nincs már rég kitalálva? Vagy ha nincs, ki kell-e találni? És ki lehet-e találni? Vannak, akik úgy vélik, nem kitalálni kellene, hanem elfelejteni. Nem egy talán soha-nem-volt Közép-Európában, hanem a világban kellene a helyüket keresniük s megtalálniuk e térség országainak. Lehet, hogy igazuk van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy -- ha akarnánk, megpróbálnánk - nem tudnánk segíteni egymásnak, nem tanulhatnánk egymás sikereiből és kudarcaiból, akkor is, ha sok tekintetben versenytársai vagyunk egymásnak. E honlap ezt a közös tanulási folyamatot igyekszik elősegíteni a maga szerény eszközeivel. (Hankiss Elemér: Találjuk ki Közép-Európát. 2005.01.13., talaljuk-ki.hu nyomán)

A diétákkal és egészséges táplálkozással foglalkozó amerikai eDiets ingyenes online magazint indít. A megjelenését illetően klasszikus nyomtatott magazinokra emlékeztető kiadványt 13 millió regisztrált felhasználónak küldik szét. Az eDiets vezetősége ettől a lépéstől a hirdetők körének kiszélesítését, valamint új felhasználók bekapcsolódását reméli. Több nyereséges év után 2003 első kilenc hónapjában az egészségoldal 2,82, míg idén ugyanebben az időszakban már 9,85 millió dollár veszteséget könyvelt el. Ennek nagy része az értékesítési- és marketigköltségek 50 százalékos növekedésének köszönhető. Idén a 31 millió dolláros marketingbüdzsé 15 százalékkal fog nőni, tudta meg az Advertising Age. (Új online magazint indít az eDiets. 2005.01.26., prim.hu nyomán)

Csaknem tucatnyi pénzintézet verseng a magyar nyelvű interneten az on-line bankolás szabadságát és kényelmességét választó felhasználókért. A bankok üzletpolitikája is a hálóra "tereli" az ügyfeleket, hisz jóval olcsóbbak az internetes bankfiókokban elérhető szolgáltatások, ráadásul sorban állás és időpocsékolás nélkül. A Citibank (www.citibank.hu) letisztult kék-fehér nyitólapjáról letölthetjük az Internet Bank bemutatóját, ahol a valós körülményeket meggyőzően szimulálva ismerhetjük meg a felületet működés közben. Először ki kell választanunk, hogy folyószámlás, hitelkártyás vagy ún. "Citibusiness" ügyfelek vagyunk-e. Az azonosító és jelszó megadása után a belső, biztonsági felületre érkezünk, ahol folyószámlást választva a menürendszerből nagy ikonok és legördülő lista alapján is választhatunk. A kezdeti bizonytalanságon a jobb oldali sávban megjelenő on-line súgó segít túljutni, ami dinamikusan változik, attól függően, melyik elemre kattintunk. A szolgáltatások széles köréből választhatunk, számlatörténet, átutalások teljesítése, betétek kezelése - mintha minden a helyén lenne. Online help-desket azonban nem találunk, egy kitölthető formanyomtatványon lehet e-mailkapcsolatba lépni a bankkal, valós idejű válasz azonban nem érkezik. Az elrontott adatokat törölni ugyan lehet, de a megszokott "vissza" gomb hiányzik. Az OTP Portálján (www.otpbank.hu) a cég márkajelzései és biztonsági tanúsítványai az uralkodó látványelemek. A jobb oldali menüből beléphetünk az on-line-bank használatát ismertető felületre, ahol akár hangalámondással együtt is játszható filmből megismerhetjük az on-line banki szolgáltatások használatát. A jól áttekinthető, nagybetűs táblázatokból egyértelmű utasításokat adva végezhetünk tranzakciókat, követhetjük számlánk történetét, vagy feltölthetjük mobiltelefonunk egyenlegét. Minderről kinyomtatható visszaigazolást kapunk, valamint tetszőleges formátumba el is menthetjük az adatokat. Az on-line súgó is segítségünkre áll, valamint az on-line help deskes támogatás is elérhető.

A Budapest Bank (www.budapestbank.hu) oldalán szinte elbújik az on-line felületre vezető link, amikor mégis odajutunk, akkor a nyitóoldalon egy hetek óta lejárt Közlemény "figyelmezet" valamire. A tájékoztató szerint az elektronikus szolgáltatásokat furcsa mód elég levélben megrendelni, és a szükséges kódok és a programlemezen (floppyn?) érkeznek. Ehhez képest érthetetlen, hogy a vállalati szolgáltatások menüpont mélyén találunk csak letölthető programfrissítéseket (3-4 MB) és óriási méretű 9,3 Mbyte felhasználói kézikönyvet. Kipróbálható bemutatóprogramot nem leltünk a Budapest Bank internetes felületén. A CIB Internet Bank (www.cib. hu) évek óta tarol a szakmai megmérettetéseken, az év internetes bankja címet jól használható, ügyfélbarát felületéért kaphatta meg. A honlapról elérhető - Java applet-ként futó - demo változata szerint a titkosított felületre az azonosító és jelszó megadása után léphetünk be, de választható a mobiltelefonos aláírás is, (ami egy világszerte elterjedt magyar fejlesztés eredménye). A "bankfiókban" aszerint választhatunk a szolgáltatások közül, hogy milyen csomag előfizetői vagyunk. A szokásos funkciók - számlatörtének, átutalások, betétek, hitelek kezelése - mellett különleges lehetőség a közüzemi számlák postai csekk alapján történő befizetése, vagy a postai úton, számlával nem rendelkezők számára történő pénzküldése. A nagy nyomógombok és a letölthető felhasználói kézikönyv, valamint az élőhangos telefonos és on-line segítség valóban vonzóvá teszi az egyre jobban terjedő on-line bank használatát. (Bankfiókok a neten. NSZ, Fülöp Hajnalka, 2005.01.28. nyomán)

Pannon Panoráma néven új, országos terjesztésű kulturális havilap indul februártól - jelentette be a Király Kiadó Rt. tulajdonos-vezérigazgatója Pécsett. A tízezer példányban megjelenő színes magazin eleinte a Dunántúl és Budapest újságárusainál, valamint előfizetés útján kapható, később azonban az ország keleti régióiban is találkozhatnak vele az olvasók. Az új lap legfőbb feladatának a hagyományok, értékek őrzését tekinti. Témaválasztásában a kulturális, művészeti élet alkotó szellemi műhelyeinek, fiatal tehetségeinek bemutatását helyezi előtérbe, emellett foglalkozik könnyű- és komolyzenével, a színház világával is. Király László elmondta, hogy az A4-es formátumú havilap a tavaly májusban indult Pécsi Panoráma jogutódja, amely rövid időn belül népszerű lett Baranya kultúra iránt érdeklődő közönsége körében, több tucat külföldön élő magyar olvasót is előfizetői között tudhatott. Hiszem, hogy van és lesz is igény a kultúrával foglalkozó minőségi lapokra, az irántuk való érdeklődést pedig várhatóan fokozza majd az a tény, hogy Magyarország egy városa 2010-ben Európa kulturális fővárosa lesz - fogalmazott. (Kulturális hírek - Pannon Panoráma - új kulturális magazin indul. 2005.01.28., Király László, hirado.hu/MTI nyomán)

2. Információpolitika: sokat akar a szarka

Akár több ezer munkáltató is számíthat arra, hogy büntetést postáz számára az APEH. Az új szabályozás szerint ugyanis a január 31-én esedékes adatszolgáltatási kötelezettséget a kifizetőhelyeknek nem papíron, hanem elektronikus úton vagy gépi adathordozón kell teljesíteniük. Erre viszont sokan nincsenek felkészülve. Az APEH 400-500 ezer adatszolgáltatótól közel 18 millió - magánszemélyre vonatkozó - adatot vár a január végi időpontig. Az adótanácsadók egyesülete nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz, hogy hosszabbítsák meg a január 31-ei határidőt, illetve hogy továbbra is lehessen papíron szolgáltatni az adatokat. Veres János, a miniszterelnök kabinetfőnöke azzal utasította el a szervezet felvetését, hogy nem tudná az APEH a feladatát teljesíteni, és ellehetetlenülne az új szisztéma, az... (Mintegy félmillió érintettnek kell adatot szolgáltatnia január 31-éig - Munkáltatók ezreit büntethetik - 2005-01-26., vg.hu nyomán)

3. Magyar információs társadalom: mi és mi nem történt 2004-ben

Egy év alatt 45 százalékkal több noteszgépet vásároltak Magyarországon. A drasztikusan csökkenő árak, a hipermarketes választék megjelenése tavaly közel húsz százalékkal növelte a teljes hazai PC-piacot, de azt még mindig a nem márkás készülékek uralják. Feltűnően gyorsan áll át a magyar személyiszámítógép-piac a noteszgépeket egyre jobban előtérbe helyező nyugati mintára. Tavaly a mobil PC-kből 45 százalékkal többet adtak el - mondta lapunknak Marosvári Gábor, az IDC Hungary elemzője. Az előzetes adatok szerint a teljes hazai PC-piac 2004-ben közel húsz százalékkal nőtt, összesen 370-380 ezer készülék talált gazdára. Kedvező jelnek ítéli a szakember, hogy lassan, de folyamatosan javul ezen belül a márkás termékek aránya. A nem márkás termékeket összeszerelő kisvállalkozások a múlt év során... (Lassan nő a márkás személyi számítógépek aránya - A noteszgép hajtja a PC-piacot. 2005-01-25., vg.hu nyomán)

Két szakértő, Dombi Gábor és Varga G. Gábor készít éves mérleget a magyar ITÁ tavalyi fejlődéséről. Szerintük (is) a mögöttünk álló év kevesebbet hozott az informatikában, mint remélhettük. De az Európai Unió is megvallotta informatikapolitikája végrehajtásának csődjét. A tagországok lehetőséget kaptak arra, hogy elgondolkodjanak, vajon megfelelő volt-e a követett irány, valóban megtettek-e mindent a modernizációs célok eléréséért? Tavaly mind az unió, mind Magyarország elvesztette hitét, hogy pusztán az informatikai eszközök, megoldások és az információs társadalom eszméinek jóvoltából rövid időn belül képes modernizálni a társadalmat és a gazdaságot. Európa informatikusait és gazdasági modernizátorait egyelőre legyőzték jogászai és óvatos politikusai (például a háromszáz éves szerzői jogok őreit nem tudta felváltani a digitális jogkezelés; Európa nem találta meg saját arcát a szoftverszabadalmi és versenyjogi vitákban). Emiatt a földrész cégei fokozatosan teret vesztenek a maguk teremtette mobiltávközlés-technológiai piacon, és még saját fejlesztésű szoftvereik megvédésére (a Linux gyökere ugyanúgy európai, mint a GSM) is képtelenek, miközben amerikai informatikai eszközöket hívnak segítségül ahhoz, hogy versenyben maradhassanak Amerikával szemben. Úgy tűnik, hogy Európának kevesebb célt kellene kitűznie, kevesebb kulturális intézményt alapítania, de hasznosabb társadalom- és gazdaságélénkítő programokat végrehajtania, hogy végre termelékenyebb és gyorsabb legyen - saját magához képest.

Ennek megfelelően vége az eEuropa-programoknak, az intézményalapítási dühnek, most a rövid dokumentumok, nyers célok korszaka jön. Az "Infokommunikációs technológia (ICT) európai feladatainak újragondolása" című, még augusztus végén megszületett uniós dokumentum a korábbi fejlesztési vágyak többségét kidobva négy fő területre koncentrál. Az e-kereskedelem, e-kormányzat, kommunikációs ipar fejlesztését és az elektronikai ipar elvándorlásának megakadályozását gazdasági környezetrendezéssel, technológiai szabványosítással, tartalomfejlesztéssel és a fogyasztói bizalom növelésével látja megvalósíthatónak. A célok újrameghatározása fokozottan érinti Magyarországot és a fejlődésben lemaradtakat is. A dokumentum készítői minden fronton visszavonulót fújnak, ám abból nem engednek, hogy a versenyképesség alapja az információs technológiák fokozott használata. Ennek hazai tanulsága, hogy a szoftvernagyhatalmi álmoktól vissza kell kanyarodni a praktikus konkrétumokhoz: az informatikai szakma által 2000-ben a Magyar Informatikai Chartában és a 2003-as MITS-ben javasolt feladatokhoz. Ugyanis Magyarország sem tudott haladást felmutatni az információs társadalom és a tudásalapú gazdaság kiépítésében, amely időarányosan mind az eEurope-, mind az eEurope+-programok szerint szükséges lett volna.

Az oknyomozók már az első akadálynál megbukhatnak: nincsenek (hó)naprakész pontos és hivatalos nyilvános IT-statisztikai adatok, mutatók. A különböző felmérések eltérnek egymástól. A minimális információ: majdnem minden harmadik háztartás rendelkezik személyi számítógéppel, de a lakosság többsége jellemzően a munkahelyén használ PC-t. Az Oktatási Minisztérium Sulinet Expressz programjának meghatározó szerepe volt abban, hogy a lakosság áttérjen a digitális technológiák alkalmazására. Innen már csak kis lépés lenne az információs korszak előcsarnoka. E program szabályait éppen tavaly szigorították meg annyira, hogy ellaposodjék. Az energiabefektetés ellenére az elmúlt két évben a számítógépek elterjedtsége Magyarországon mindössze 2 százalékkal nőtt. Az 1,8 millió hazai internetező közül rendszeresen csupán 21 százaléknyi ül a számítógépe elé. Saját internet-előfizetése a háztartások 12 százalékának van. Az otthoni hozzáférés túlnyomórészt egy (30), illetve két (44 százalék) családtag számára biztosít kapcsolatot a nagyvilághoz. 2003-ban 235 százalékkal nőtt a széles sávú előfizetők tábora, és ez a bővülés 2004-ben is intenzíven folytatódott. Eközben az internet-előfizetők összlétszáma alig nőtt, mindössze a régebbi előfizetők váltanak minőségi hozzáférésre. A digitális szakadék még ma is mélyült és szélesedett pár centit. Az internethasználat bővülésének leállására a kevés magyar tartalom lehet a magyarázat. A felhasználók kinőttek abból, hogy híreket és szexképeket fogyasszanak: most jött el az igazgatási és közinformációk, szolgáltatások, az e-kereskedelem és magántartalom kora, de ehhez még erősen hiányzik a kormányzati ösztönzés.

Bár az európai példázatok a telekommunikációs ágazat előtti további nyitást szorgalmazzák, Magyarország már eddig is túl sokat tett a hálózatok építése és túl keveset a tartalomfejlesztés, adatbázis-fejlesztés, továbbképzés, társadalmi felzárkóztatás és integráció terén. Több felhasználóra lenne szükség a társadalmi áttörés, az információs társadalom kiépítéséhez. Hálózatok vannak, elégséges tartalom és felhasználó nincs. A magyar ICT-piac 57 százalékát a távközlés adja. Majd kilencmillió mobil-előfizetőt tartanak nyilván: jó egymillióval többet, mint 2003-ban. Minden szolgáltatónál több az előre fizető, azaz a pre-paid kártyás ügyfél. E csomagok percdíjai a verseny hatására majd a felére csökkentek. Fejlődött a mobilvásárlás funkciója is: másodpercek alatt vásárolható DVD, mozijegy, zene, virág, melyeket a mobilszámlával lehet kiegyenlíteni. Az év fontos eseménye volt a számhordozhatóság megvalósulása, melynek technológiai hátterére több mint hárommilliárd forintot költöttek a szolgáltatók. S pár ezren éltek is e lehetőséggel... Még december végén kihirdették a harmadik generációs frekvenciákra kiírt pályázatokat is, ami nem hozott meglepő eredményt: a szolgáltatást a már piacon lévő előfizetők indíthatják el, előreláthatólag 2006 januárjától, egyelőre a főváros egyes területein. A vezetékes piacon január óta vihető a szám - a saját körzeten belül. A hívások és előfizetések száma ennek ellenére csökken. Pedig megjelentek az olcsó percdíjakat biztosító alternatív szolgáltatók is. Ám még így sem olyan éles a verseny, hogy a szektor nagyot mozduljon. Bár több tucat településen történt fejlődés, továbbra is óriási fehér foltok éktelenkednek a hazai ADSL-lefedettségi térképen.

A kormányzati e-szolgáltatások fejlesztési üteméről egyelőre beszélni sem érdemes. Immár fájdalmasan hiányzik egy új konszenzus arról, hogy mi állami feladat és mi nem, s szintén várunk az e feladatokhoz illő hajlékony közigazgatási és masszív netstruktúrára. Az átpolitizált közigazgatásban az állandó átalakulási és megtakarítási láz lassan a működőképességet veszélyezteti, pedig éppen most lett óriási a közigazgatás felelőssége a jövő átalakulási irányainak kialakításában. És ebben az informatika lehet az az eszköz, amelybe belekapaszkodva a közigazgatás megfelelhet a feladatainak. Súlyos hátrányainkat csak előremeneküléssel hagyhatjuk el. De ahhoz el kell ismernünk, hogy nem vagyunk IT-nagyhatalom. Nem magyar kutatók, K+F lobbisták fogják megtalálni az örök élet titkát (legalábbis nem itthon), s tudomásul kell vennünk, hogy nem várhatunk addig, míg munkába áll az a korosztály, amely már PC-n tanult játszani. Addig is meg kell tanítani mindenkit a számítógép használatára; meg kell értetni, hogy a tudástársadalomban értelmetlen autópályahosszban és lefektetett kábelméterben mérni a sikert. Rá kell venni az országot, hogy vonuljon fel a világhálóra, és ott mutassa meg magát Európának, segíteni a vállalkozónak, aki olcsó szolgáltatásokkal megjelenik az interneten, és segíteni kellene azokat a civileket, akik az állam, a köz feladatát vállalják magukra, hogy bolond olcsójánosokként mások dicsőségére vigyék előre e kitalálásra és megvalósításra szoruló Magyarországot. (IT 2004: Ennyi? Ennyi! NSZ, Dombi Gábor-Varga G. Gábor, 2005.01.28., dombi@datanet.mail.hu- vagabor@axelero.hu nyomán)

3.1 Információstársadalom-hírek: a férgesedés nem állt le

Marcos Velasco a Lasco.A Symbian féreg írója azt nyilatkozta, hogy nincs szándékában a férget "terjeszteni", de megjósolta, hogy ez a "munkája" mérföldkő a mobil vírusok között. Szerinte kódja egy új szintet jelent a mobil malwarek között Marcos Velasco, 32 éves, családjával Rio de Janeiróban élő Brazil programozó. Velasco közzétette vírusa kódját, ami nem kis fejfájást okozott az antivírus cégek biztonsági szakértőinek. A kódot könnyedén felhasználhatják új károkozók készítésére a "cyber bűnözők". "Profi programozó vagyok. A kedvenceim, vírusok, hack, és a biztonság. A "vírusok az életem". - nyilatkozta egy email interjúban, amit egy finn heti IT magazinnak, az ITviikko - nak adott. A teljes interjú a január 20. számban jelent meg. Velasco decemberben közzétette egy Cabir féreg verziójának forráskódját is. A Cabir féreg volt az első olyan károkozó, ami mobiltelefonokat fertőzött meg és Bluetooth alkalmazásával terjedt. Az eredeti férget a nemzetközi 29A vírusíró csoport írta még nyáron, mint POC (Proof of Concept férget). "Ezzel csak azt akartam megmutatni, hogy miként működik a féreg. A közvetlen oka az volt annak, hogy közzétettem a kódot, mert a Kaspersky antivírus cég kutatói nem hittek nekem". Velasco - miután az eredeti férget nem ő írta - csak úgy tudta annak forráskódját közzétenni, hogy az "egész károkozót" az antivírus társaságok leírásai, elemzései alapján újraépítette, újraírta. "Ez a munka nem volt nehéz, mert sok olyan kódot fel tudtam használni hozzá, ami megtalálható az Interneten, mint pl. a symbian.com" - nyilatkozta. Velasco az általa megírt verziót néhány helyen megváltoztatta az eredetihez képest. Velasco variánsa képes terjedni a mobiltelefonokon - ellentétben az eredetivel - anélkül, hogy újraindítanák azokat. Ezen túl ő írta azt a férget, amit az észlelő antivírus cégek Lasco.A-nak neveztek el. A Lasco.A forrása ugyanaz, mint a Cabir.H féregé, de azzal ellentétben a Lasco féreg képes a telepítésekor megfertőzni a symbian.sis állományokat is. Ez az első olyan károkozó, ami "két módon" képes a készülékeket megfertőzni, és két módszerrel terjedni. Velasco állítja, hogy valójában nem akarja az általa megírt malwareket terjeszteni, azt azonban elismerte, hogy az általa közzétett foráskódok valószínűleg felgyorsítják az újabb mobil vírusok megírását. "A Lasco.A forráskódjának megjelenése a "celluláris világ" várható vírusainak új lehetőségeit, szintjét jelenti. Talán 2005-re úgy fognak emlékezni, mint a mobil malwarek évére" (Közzétették a Lasco.A mobil féreg forráskódját az Interneten - A féreg írója Nokia "rajongó" 2005.01.23., Kis János, euroASTRA nyomán)

A HP idén első alkalommal rendezte meg a Versenyképes információs társadalom az EU régióban című konferenciáját, melyen az informatikai cég hazai szakemberein kívül külföldi vendégek - többek között az IT cég regionális vezetői - is részt vettek. A konferencia fókuszában a HP területfejlesztési és regionális politikája állt, melyet az előadók magyar és külföldi példákon keresztül próbáltak minél szemléletesebben bemutatni. Az informatika az elmúlt 30 évben minden korábbi elképzelést felülmúló termelékenység-növekedést hozott a világgazdaságban. Mára egyértelművé vált, hogy a közigazgatás részesülni tud az informatika által biztosított előnyökből. Az IT óriás az Európai Unió valamennyi országában jelen lévő szervezetként számos tapasztalatot gyűjtött és egyre több sikert ért el különböző közigazgatási projektekben, amelyek - összhangban az EU alapelveivel - egyre nagyobb arányban területi alapon valósultak meg. A HP magyarországi példákat tekintve élen jár versenytársaival szemben. Tavaly év végén közbeszerzési eljárás útján két elektronikus közigazgatási rendszer kifejlesztésére irányuló projektet is megnyert. A veszprémi önkormányzat esetében a bruttó 495 millió forint értékű megbízás kiterjed a belső ügyintézési rendszer, a különböző szakrendszerek, valamint a közigazgatási portál és egyéb átfogó alkalmazások fejlesztésére. Az egri önkormányzatnál a bruttó 617 millió forint értékű megbízás magában foglalja az önkormányzat szakigazgatási feladatait ellátó integrált rendszert, a teljes önkormányzati feladatkört átfogó ügyintézési keretrendszert, az egységes, modern és biztonságos informatikai infrastruktúrát, valamint a kistérségbeli önkormányzatokat kiszolgáló központi rendszer fejlesztését. A városi önkormányzatok a projekt megvalósulásával kettős célt szeretnének elérni: az egyik a lakosság tájékoztatása elektronikus úton és az elektronikus ügyintézés biztosítása; a másik az önkormányzat (képviselői testület, polgármesteri hivatal, önkormányzati intézmények) működésének elektronikussá tétele. (HP konferencia az információs társadalomról - 2005. január 26. 17:47, sg.hu nyomán)

4. Információtudomány: a Grid-szövetség

4.1 Mesterséges intelligencia

A legújabb mesterséges intelligencia a mozdulatok megfigyelésével olyan hipotéziseket fejleszt ki, melyekkel követheti és megtanulhatja egy játék menetét Egy számítógép, mely sikeresen elsajátította a " kő, papír, olló" nevű játékot, és sikeresen figyeli meg, illetve utánozza az embereket, egy napon olyan gépek kifejlesztését teszi lehetővé, melyek automatikusan észlelik a behatolókat és létfontosságú szereléseket hajthatnak végre. A CogVis, melyet a Leeds egyetem kutatói fejlesztettek ki, megtanítja saját magát, hogyan játsszon gyerekekkel úgy, hogy az emberi játékosokról készített videó és audio felvételek alapkán olyan mintákat keres, melyekből felépítheti saját "elképzeléseit" a játékszabályokról. A korábbi mesterséges intelligenciákkal (MI) ellentétben, melyek az emberi viselkedést imitálták kódolt szabályokkal, a CogVis sokkal emberibb megközelítést alkalmaz, megfigyelésen és mimikrin keresztül tanul. A korábbi megközelítés teli volt problémákkal, amikor a számítógépek olyan helyzetekkel találták magukat szemben, amik a megadott szabályokon kívül estek, ilyenkor mindig új szabályokra volt szükség. Egy olyan rendszer, mely eseményeket figyel meg akár ismeretlen forgatókönyvvel is és "gyerekként" részt vesz abban, az majdnem az MI Szent grálja - állítja Derek Magee a Leeds egyetem kutatója. Az új CogVis megfigyeli az emberi önkénteseket egy bizonyos kártyajáték során - kő, papír, olló -, majd több környi megfigyelés után képes bármelyik játékot megfelelően eljátszani. Chris Needham a CogVis egyik fejlesztője szerint a rendszer vizuális processzora úgy elemzi ki a folyamatot, hogy a mozgás és a várakozás periódusait elkülöníti, majd a színeken és anyagon alapuló jellemzőket kivonatolja. Mindezt az audio adatokkal kombinálva olyan hipotéziseket fejleszt ki, melyek a játék szabályait követik, ez az úgynevezett induktív logikai program. A kutatók szerint a gép egy nap arra is alkalmazható lesz, hogy a videofilmeken kiszúrja a betolakodókat, vagy egy robotot fontos karbantartó munkákra képezzen ki. (IT-szektor - Megfigyeléssel tanul az új MI. 2005.01.24., New Scientist, mtv/hirado.hu nyomán)

4.2 Böngészők korszaka az információkeresésben

A Microsoft tovább veszít népszerűségéből az internetes böngészők piacán - derül ki a legfrissebb felmérésekből. December és január közepe között az Internet Explorer részesedése 1,5 százalékponttal, 90,3 százalékra csökkent, miközben a Mozilla projekt által fejlesztett Firefox 0,9 százalékponttal, 5 százalékra növelte befolyását az internethasználók körében - mutatják a WebSideStory piackutató számai. Az egyéb honlapértelmező szoftverek - mint amilyen az Opera vagy az Apple Safari - szintén népszerűbbek lettek: közel 1 százalékponttal, 2,1 százalékra nőtt piaci részük. A Microsoft böngészőpiaci dominanciája ugyan még nincs veszélyben, de tavaly június óta fokozatosan csökken az Internet Explorert használók aránya, amely akkor még a 95,5 százalék volt. Hasonló trend olvasható ki egy másik piackutató tavalyi jelentéséből is, noha eltérő számokkal. A OneStat adatai szerint a Microsoft-szoftver része a nettortából májustól novemberig 95 százalékról 88,9 százalékra apadt, miközben a Firefox és egyéb Mozilla fejlesztésű böngészők 5 százalékponttal, 7,4 százalékra növelték sajátjukat. A váltás legfőbb okaként az Internet Explorer gyakori biztonsági frissítéseit, valamint a rivális termékekben már régóta meglévő funkciók hiányát említik szakértők. Tény ugyanakkor, hogy ez fél évvel ezelőtt még kevés volt a felhasználók áttérítéséhez. A Firefox 1.0 tíz héttel ezelőtti megjelenése óta nem veszít vonzerejéből: a projekt közleménye szerint eddig 19 milliószor töltötték le a böngészőt. A szoftver hódításának útjában állhat azonban az a nem elhanyagolható tény, hogy léteznek olyan weboldalak - nem is kevés -, melyek csak az Internet Explorerrel működnek együtt teljes mértékben. Ilyen például a Microsoft-frissítések letöltésére szolgáló Windows Update. A nyílt forrású megoldások hívei szerint azonban végül a vállalatoknak és a fejlesztőknek is be kell majd látnia, hogy az egyedi technológiák helyett a standardok támogatása áll az érdekükben. Előzmények: A böngészőhelyzet fokozódik. Barna József, 2005-01-24., PC World A Firefox népszerűsége töretlen. it.news.hu nyomán)

4.3 Írástörténet - nyelvek keveredése

A máltai nyelv a Földközi-tenger hódítói által beszélt nyelvek különös keveredéséből alakult ki. Ez az egyetlen sémi nyelv, amely latin betűket használ; egyediségét a latin szavakhoz biggyesztett arab ragok is jelzik. A csatlakozás óta ez az első sémi hivatalos nyelv az unióban - Máltán ez nemzeti ügy. A nyelv eredete a föníciaiak korára nyúlik vissza. Erre utal, hogy a rómaiak szerint Máltán pun dialektusban beszélnek, s ezért lenézték őket. A máltai nyelv a római uralom alatt sok latin szóval gazdagodott, ahogy a IX. századtól tartó arab irányítás is megtette hatását. A keresztények megjelenésével azonban újraindult a nyelv "latinosodása". A Máltát a XVI. században elfoglaló Szent János lovagrendjének az olasz volt a hivatalos nyelve. A mai Máltán a 350 ezer angol-máltai kétnyelvű mellett az idősebbek olaszul is tudnak. A Napóleon csapatait elűző britek megérkezése után csak 1921-ben lett az angol hivatalos nyelv. A máltainak sokáig nem volt írott, irodalmi formája, egy-egy lelkes hazafi próbálkozott csupán a nyelv papírra vetésével. A máltai nyelvet főleg a tanulatlan, egyszerű emberek beszélték. Érdekes momentum, hogy a máltai felsőosztály az olasz nemzeti nyelvként való használatáért küzdött a britekkel. Amikor 1964-ben Málta elnyerte függetlenségét, a máltai nyelv új lendületet kapott - és ez nemrég Brüsszelt is elérte. A máltai tolmácsoknak még 2003-ban rendeztek versenyvizsgát, ahol végül egyetlen jelölt sem felelt meg a követelményeknek. Az Európai Bizottság ezért külön tanfolyamot szervez Máltán, a helyi hatóságokkal együttműködve. Gondok a fordításnál is akadnak: tavaly 18 ezer oldalt fordítottak le minden új nyelvre - a máltaira "csak" 10 600 oldalt. (Málta nyelve: a sémi kakukktojás. NSZ, Zalán Eszter, 2005.01.24. nyomán)

4.4 Grid-szövetség

A számolóhálózatok jelentőségének növelése érdekében a három neves szervergyártó saját szövetséget hoz létre, amelynek elsődleges feladata a grid-technológia népszerűsítése és elterjesztése. A szövetség a Globus Consortium nevet kapta, és a három óriáscég közös nyilatkozata szerint - Globus Toolkit néven - hamarosan saját, nyílt forráskódú szoftvercsomaggal jelenik meg a piacon, ami nagy segítséget nyújt az egyetemi, illetve vállalati hálózatok működtetésében. A grid-technológiát jelenleg elsősorban nagyteljesítményű számítási feladatokra használják, mint például a klimatikus változások modellezése, de a vállalatok reményei szerint néhány éven belül már jóval elterjedtebb - és megfizethetőbb - lesz a technológia, így alacsonyabb szintű feladatoknál is hasznosíthatják. A svájci CERN infokommunikációs osztályvezetője, Francois Grey szerint a Grid hálózat lesz a következő nagy lépcső az internet fejlődésében. "A Grid hálózatok új távlatokat fognak megnyitni a számítási és adattárolási képességek területén, ugyanúgy, ahogy ez- a világháló esetében történt. Nem kell hozzá tudni, hol megy végbe az adatfeldolgozás, sem azt, hol tárolódnak az adatok - a Grid önállóan ki tudja használni a hálózat rejtett kapacitásait." A nyilatkozat szerint a szövetséghez több más vállalat is csatlakozott, többek között az Univa, amely a Globus Toolkit forgalmazását végzi , és hálózati megoldásokra szakosodott Nortel Networks. Greg Nawrocki, az Univa igazgatója nyilatkozatában elmondta, hogy a szövetség a grid-technológia elterjedését kívánja elősegíteni, ennek érdekében támogatják az új szabványok kidolgozását, és jelentős összegeket fordítanak a vásárlók tájékoztatására, illetve a piacon mutatkozó igények felmérésére.

A grid alapú számítástechnika elterjedését jelenleg több nagyvállalat és szövetség is igyekszik felgyorsítani. Az adatbázisairól híres Oracle például egyike az Enterprise Grid Alliance alapítóinak, míg a Global Grid Forum új grid szabványok kidolgozásán fáradozik. Nawrocki elmondása szerint a Globus Consortium nem kíván konkurenciát támasztani a már jelen lévő szövetségekkel szemben, és nem kívánják megszakítani a jelenlegi fejlesztéseket sem. "Nem kívánunk mindenáron saját szabványokat kidolgozni, és nem feladatunk, hogy versenyezzünk a GGF és az EGA törekvéseivel" - jelentette ki Nawrocki. "Célunk, hogy felgyorsítsuk az új szabványok kidolgozását, és a nyílt forráskódú Globus Toolkit megfelelő eszköznek tűnik erre a célra." Kapcsolódó linkek: · Hewlett-Packard, · IBM, · Intel (Grid-szövetségbe tömörül az IBM, az Intel és a HP. 2005.01.24. Gyurkity Péter, sg.hu nyomán)

4.5 Internet-használat: versenyben

A Földön 741 millió ember használja az internetet, amely a teljes népesség 11,5 százaléka (internetworldstats.com). A megoszlás nyilvánvalóan nagy eltéréseket mutat, így a legtöbb internethasználó Észak-Amerikában (USA, Kanada) található: 66 százalék, míg Afrikában a nehezen értékelhető 1,1 százalékos számot kapjuk. Európa teljes népességének 28,1 százaléka internetezik. Az Európai Unióban a népesség 45 százaléka használja az internetet valamilyen rendszerességgel. A legmagasabb internetelterjedési rátával Svédország (76,9 százalék), míg a legalacsonyabbal Görögország (15,2 százalék) rendelkezik. A 2004. február 29-i aktualitású kimutatás szerint Magyarország elvesztette előnyét a vele együtt csatlakozott országokkal szemben, sőt több ország meg is előzte e tekintetben. Az új tagországok körében a legmagasabb internetelterjedéssel Szlovénia (38,4 százalék) és Észtország (35,9 százalék), míg a legalacsonyabbal Lettország (13,7 százalék), Litvánia (14,3 százalék) és Magyarország (15,8 százalék) rendelkezik. 2000 és 2004 között Magyarországon 124 százalékos volt az internet-hozzáférés növekedése, míg Lengyelországban 217 százalék, Csehországban pedig 160 százalék. Az ismertetett adatok jóval rosszabb képet mutatnak, mint a hasonló magyar felmérések, hiszen a hazai statisztikák a 2003-as interneteloszlást 25 százalékra teszik azzal, hogy 2001 óta lassú, évi 4 százalékos növekedés állapítható meg. (prim.hu nyomán)

5. Szaporíthatók az agysejtek?

Az orvostudomány történetében először kínai tudósoknak sikerült - laboratóriumi körülmények között - új agysejteket létrehozniuk, amelyeket azután visszaültettek egy, a fején súlyosan megsérült ember agyába. A nem mindennapi orvosi bravúrról a Sunday Times című brit lap számolt be. Az emberi szervezet számos sejttípusa képes regenerálódni, újratermelődni: így válik lehetségessé például a sérülések, vagy éppen a csonttörések gyógyulása. Az agysejtek azonban nem így működnek; ha ugyanis ezek elpusztultak, nincs visszaút. Ez magyarázza, hogy 25 éves korától kezdve mindenki több millió agysejtet veszít el hetente. S bár ennek normális körülmények között nincs jelentősége, az érintett észre sem veszi a folyamatot - ha valakit baleset ér, vagy betegség támad meg, már más a helyzet. A fudani egyetem (Kína) egyik professzora a brit lap jelentése szerint egészséges sejteket távolított el egy közlekedési balesetben súlyosan megsérült ember agyából, azokat laboratóriumi körülmények között elszaporította, majd az új sejteket visszaültette a beteg agyába. Az illető pedig visszanyerte egyes, a baleset miatt elvesztett képességeit, például újra tudott járni. Ha ez a hír igaznak bizonyul, a módszer idővel új gyógymódok kifejlesztését teszi majd lehetővé a balesetben megsérült emberek, illetve az Alzheimer- vagy Parkinson-kórban szenvedő betegek számára. (Kapcsolódó anyagok: * Repülőt vezet a petricsészében élő agy: * A férfi és női agy különbségei. 2005.01.28. MTI nyomán)

6. Kevin Mitnick Budapesten: Hogyan lehet az embereket gátlástalanul manipulálni?

Interjú a világ leghíresebb egykori hackerével, aki az IDC budapesti IT Biztonsági konferencián tart előadást a megtévesztés művészetéről, és arról, hogy az embereket hogyan lehet gátlástalanul manipulálni. Informatikai rendszerekbe betörni olyan egyszerű mint egy telefonhívást lebonyolítani. A hacker felhív egy tetszőleges céges telefonszámot és egyszerűen elkéri az egyik felhasználó nevét és jelszavát. Meglepően és ijesztően sok ember hajlandó kiadni ezeket az információkat. Az egykori hacker és egy sikerkönyv írója, Kevin Mitnick szerint az emberek hajlandóak bízni olyanokban akikről azt hiszik, hogy tudják miről beszélnek. Egy nemrégiben készült interjú során Mitnick szerint senki nem ismeri annyira egy cég dolgozóit, mint maga a hacker. Azzal, hogy valaki IT vagy termékszakértőnek adja ki magát, elnyerheti a bizalmát még az olyan biztonsági embereknek is, akik erre vannak kiképezve. Az un. “social engineering”, az emberek manipulálása a fő témája Mitnick népszerű könyvének, “A megtévesztés művészetének”.

Miért írta meg ezt a könyvet?

Egyfajta oktatóeszköznek szántam, hogy minél többet tudjon meg az olvasó a megtévesztési technikákról, taktikákról, stratégiákról melyeket ipari kémek, hackerek és vandálok használnak jó, illetve ártó szándékkal. Nem számít, hogy egy cég, szervezet vagy kormányzat mennyi pénzt öl a technológiai biztonság kiépítésére, ha nem veszi a fáradságot, hogy kiképezze és kitanítsa dolgozóit. Amíg ezt meg nem teszik, a cégük ki lesz téve a “social engineer” támadásának.

Mit takar az Ön által használt “social engineer” kifejezés?

Míg a közvélemény számára viszonylag ismeretlen a kifejezés, a “social engineer” fogalmát széles körben használják a számítógép biztonsággal foglalkozó közösségek. Olyan gyakorlott hackerekről van szó, aki becsapja egy vállalat naív számítógép-felhasználóját, hogy fontos információkat csaljon ki tőle.

A könyv tele van olyan történetekkel, melyek sikeres támadásokat írnak le. Ezek megtörtént eseteket írnak le?

Én is és mások is azokat a támadási technikákat használták amiket a könyvemben említek, persze a támadás pontos részleteit nem írtam le, a könyvben szereplő adatok kitaláltak. A lényeg az, hogy nem konkrét betöréseimről mesélek, hanem csupán azok taktikájáról, stratégiájáról, és azokról a folyamatokról amit egy “social engineer” nap mint nap használ.

Hogyan lett Önből “social engineer”?

Ez még a 70-es évekre, a középiskolás éveimre nyúlik vissza, amikor találkoztam egy sráccal aki telefonbetyárkodással űzte az idejét. A telefonbetyárkodás a hackelésnek az a változata, amikor a támadó teljesen feltárja egy telefonos hálózat működését kezdve a telefontársaság alkalmazottainak megismerésétől, a rendszer teljes körű átlátásáig. Ekkoriban történt az átállás a mechanikusról a számítógépes rendszerekre, ami nem volt sokkal előbb, mint amikor a telefonbetyárkodásból számítógépes hackelés lett. A social engineering ekkor lépett színre, hiszen míg megpróbáltam feltárni egy telefonos rendszer titkos belső struktúráját, sokszor meg kellett változtatnom a kilétemet, telefontársasági dolgozónak kiadva magam. A cégnél különböző osztályokat és irodákat hívtam fel, hogy megszerezzem tőlük az információkat. Ehhez használnom kellett a telefontársaság nyelvjárását, a szaknyelvet, hogy hitelesnek tűnjek. Innentől kezdve kezdtem el programozást is tanulni. Mindig is nagy mókamester voltam, ezért amit tanultam, azt tanáraimon és a barátaimon teszteltem. Mindig hajtott a vágy, hogy olyan információkat szerezzek meg emberektől, ami a közvélemény számára nem elérhető.

Minden támadás első fázisa a kutatás. Meg kell keresni minden szabadon hozzáférhető információt a cégről, mint például éves riportok, marketing brossúrák, szabadalmazott alkalmazások, újságcikkek, iparági folyóiratok, honlapok tartalma, és még különböző információk amiket a célpont szemeteskukájából ki lehet halászni(!), valamint meg kell tanulni mindent, amit a cégről és az emberekről meg lehet. Ki rendelkezik hozzáféréssel azokhoz az adatokhoz amit keresünk? Hol dolgoznak? Hol laknak? Milyen operációs rendszert használnak? Mi a szervezeti felépítése a cégnek? Ki melyik irodában dolgozik, és az hol helyezkedik el földrajzilag? Emlékezzünk, hogy mindig úgy kell kiadnunk magunkat, mintha jogosultságunk és szükségünk lenne az adatra. Ahhoz, hogy ezt elhiggyék rólunk ismernünk kell a céges szakzsargont , a belső rendszereket, és képben kell lennünk a céggel kapcsolatban. A kutatási szakasz után jön maga a támadás, melynél ki kell találnunk az ürügyet, a cselt amivel elnyerhetjük a személy bizalmát és támogatását. Ha a támadást véghezvittük, megszereztük a bizalmat, és a kívánt információ már csak egy lépésre van tőlünk, akkor visszatérünk a korábbi lépésekhez, míg meg nem szereztük a kívánt információt.

Hogy van az, hogy a social engineer-ek ilyen könnyedén tudják manipulálni az embereket?

Az ember természetét használják ki. Véleményem szerint az emberek nagyon bíznak másokban és nagyon hiszékenyek. Hajlamosak azt hinni, hogy mások is ugyanazzal a morállal rendelkeznek, mint ők maguk. Nem próbálkoznának rászedni vagy megtéveszteni senkit, ezért nem feltételezik, hogy ez velük megtörténhet. A profi social engineer képes manipulálni kívánságainkat, hogy segítőkészek legyünk, együttérzésünket, hiszékenységünket és még a kiváncsiságunkat is.

Mi a különbség egy előre megfontolt támadás és egy közvetett támadás között?

Képzelje el, hogy egy nagyvállalatnál dolgozik Egy napon beszáll a liftbe, és látja, hogy valaki elejtett egy floppy lemezt. A lemez piros, rajta van a cég logója, és nagy betűkkel rá van írva, hogy “Bizalmas - Alkalmazottak fizetési adatai”. Egy ilyenfajta szituációban Ön szerint az emberek többsége mit tenne? Kíváncsiságunkra hallgatva, betennénk a lemezt a gépbe és megnéznénk, hogy mi van rajta. Talán lenne egy “bérlista” és egy“fizetések visszamenőleg” Word ikon. Valószínűleg megnyitnánk a file-t, hogy megnézzük mennyit keresnek a többiek a mi fizetésünkhöz képest. Mi történik ekkor? Hibaüzenetet kapunk például: “A program nem tudja megnyitni az adott file-t” vagy “A file sérült”. A felhasználó nem jön rá, hogy amit csinált az nem más, mint installált egy trójai lovat a gépére ami szabad bejárást nyit a hackernek az illető gépébe. Aztán valószínűleg átadná a lemezt a HR osztálynak, ahol ők is berakják a gépbe, hogy megnézzék mi az, és így a hackernek már 2 géphez van hozzáférése. Ez a közvetett támadás klasszikus példája. Közvetlen támadásnak nevezzük azt, amikor a támadó ténylegesen kommunikál az “áldozattal” akár telefonon, személyesen, faxon vagy email-en. Az esetek többségében a támadó valaki másnak adja ki magát - egy másik alkalmazottnak, eladónak, magas rangú vezetőnek - és megpróbálja rávenni áldozatát arra, hogy kiadja a számára fontos információt, vagy hogy futtasson egy szoftware-t, vagy látogasson el egy weboldalra, ami a végén tönkreteszi a vállalat infrastruktúráját.

Vegyük például a John Wiley & Sons irodát - a célpontot. Első dolog, hogy készítünk egy hamis weboldalt, amely külsőre teljesen legálisnak tűnik. A honlap tartalmaz egy regisztrációs részt, ahol a látogató email címmel és jelszóval tudja magát regisztrálni. Ezután a támadó email-t küld 1000 Wiley alkalmazottnak bátorítva őket, hogy regisztráljanak, mert óriási nyeremények várnak rájuk. Az emailben természetesen ott van a hamis weboldalra mutató link is. Tegyük fel, hogy csak 10% reagál az emailre továbbá, hogy a reagálók 10%-a ugyanazzal a jelszóval regisztrál , mint amit bent az irodában használ. (Azért hogy ne kelljen annyi jelszót észben tartani legtöbbünk ugyanazt a jelszót használja mindenhol!) Ezzel a 25 email címmel és jelszóval már el lehet kezdeni a támadást.

Azt hiszem az ügyes technikák amivel a social engineer megtéveszti és manipulálja az embereket, és ráveszi olyan dolgokra amire csak akarja. A másik pedig az a fajta hiszékenység, amit az áldozatok mutatnak, miközben áldozatul esnek. Saját tapasztalatból tudom, hogy rengeteg naív, hiszékeny, sebezhető ember van. P. T. Barnum azt mondta egyszer, hogy “minden percben születik egy balek”. Remélhetőleg ez a könyv segít abban, hogy egyre kevesebb balek legyen, vagy legalább megtanítja őket, hogy ne válljanak a social engineer-ek támadásainak áldozatává.

Van valami különös árulkodó jel ami sejteti velünk, hogy egy social engineer áldozatává váltunk, és ha van akkor milyen stratégiát válasszunk, hogy elkerüljük a támadást?

A leggyakoribb ilyen árulkodó jel, amikor valaki nem akarja megadni a számát, amin vissza lehet hívni. A legjobb stratégia pedig megkérdezni magunktól: miért én? Miért engem hívott? Van valami különleges abban amit csinálok? Ha valaki ismeretlen megkér, hogy csinálj meg valamit neki -akármennyire ártalmatlannak tűnik- nézd meg jó alaposan, hogy mire is kér.

Az új alkalmazottak miért sebezhetőek ennyire?

Az új emberek gyakran nem ismerik a biztonsági házirendet és az eljárásokat, kevés emberrel találkoztak még a cégnél szemtől szembe, ezért nem mindig tudják, hogy kikkel állnak szemben. Ezért esik meg, hogy az újoncok sokkal jobban megbíznak másokban, sokkal kooperatívabbak, csak hogy megmutassák, ők csapatjátékosok. Kevésbé valószínű, hogy megkérdőjelezik a forrást, főleg ha az a hierarchiában feljebb áll nála.

Mit szeretne elérni az embereknél a könyvével?

Azt szeretném, ha megértenék, bárkit lehet manipulálni. Lesznek az olvasók között olyanok is akik azt hiszik, hogy őket soha nem lehet majd ezekkel a technikákkal megtéveszteni, de még a leghozzáértőbbeket is érhetik meglepetések. Nem is olyan régen én is egy social engineer áldozatává váltam. Washington D.C. ben voltam akkor amikor az eset történt, éppen a Szövetségi Kommunikációs Bizottságnál intéztem az ügyeimet, ezért egy kicsit zavart voltam. Egy riporter felhívott azzal, hogy a kiadóm szeretné, hogy beszéljek vele. Tudtam, hogy a kiadóm éppen a könyvem reklámkampányán dolgozik és a riporter olyan névre hivatkozott ami teljesen reálisnak tűnt nekem. Miután a sztori lement, a kollegáim a Wiley-nál megkérdezték, hogy miért beszéltem ezzel a fickóval? Azt hiszem egy social engineer áldozatává váltam…